ただいまー。
この前久しぶりに洪牙利に帰省したが、その際、日本に関する面白い本も2・3冊位購入した。
その中から今回一冊の本を簡単に紹介したいと思う。
題名は「Messziről felmerülő vonzó szigetek I. - Japánról szóló, magyar nyelvű ismertetések a kezdetektől 1869-ig」(遠くから浮かんでくる魅力的な島々1.-日本に就いてのハンガリー語の紹介文 初期から1869年まで)で、Buda Attila氏が編集した。
此れは中国、朝鮮などに就いての、ハンガリー語で書かれた《忘れられた》新聞記事、論文などを集めたシリーズの第一巻で、1750年から1869年までの日本に関する資料が収録されている。
資料の中に、当時の教科書のテキスト、新聞記事(Vasárnapi Újságなど)、論文、外国人(Lenglet du Fresnoy, Cesare Cantùなど)の論文の翻訳があって、とても貴重な一巻だと思う。
巻末にイラスト、日本史年表、地名・人名索引、参考文献、出典の一覧表の他、今では意味が分かり難くなったハンガリー語の語釈も付いてある。残念な事に、イラストの説明がちょっとずれていることがある・・・。
内容が非常に興味深いので、日本に興味のある方、日本に関する外国の資料に興味のある方、是非この一冊を読んで下さい。
"Messziről felmerülő vonzó szigetek I. - Japánról szóló, magyar nyelvű ismertetések a kezdetektől 1869-ig"
Sorozatszerkesztő: Buda Attila
Ráció Kiadó, Budapest, 2010年
476 頁, 3900フォリント
登録:
コメントの投稿 (Atom)
すごい本を見つけたね!
返信削除もちろん見てみたいけど、手に入るはずもないので杏ちゃんが順次紹介してください(笑)
そして、それを見て私達が「へ~」と喜ぶ。
コメントありがとう!
返信削除今日から読むから、面白いものあったら、教えるね☆
此れはシリーズなので、中国とかに就いての資料も気になるね。
他に手に入れたのが、「菊と刀」兼「菊と刀 再発見」だよ
http://ja.wikipedia.org/wiki/%E3%83%AB%E3%83%BC%E3%82%B9%E3%83%BB%E3%83%99%E3%83%8D%E3%83%87%E3%82%A3%E3%82%AF%E3%83%88
http://www.amazon.co.jp/%E3%80%8E%E8%8F%8A%E3%81%A8%E5%88%80%E3%80%8F%E5%86%8D%E7%99%BA%E8%A6%8B-%E6%A3%AE-%E8%B2%9E%E5%BD%A6/dp/4434020277
Most került a kezembe a PRAE 39. száma, valamikor 2009-ből a Palimpszeszt Kulturális Alapítvány kiadásában. (Sehol nem találtam benne dátumot, de a korábbi számok 2009-ig vannak feltüntetve.) Több japán vonatkozású cikk van benne. Vihar Judit ír a haikuról, Farkas Ildikó a XIX-XX. századi Japánról kialakult magyarországi képről, Erdős György az 1990-től Magyarországon megjelent japán irodalomról, és Kume Emiko egy bibliográfiának beillő részletes tanulmánya szól a Japánban megjelent magyar irodalomról, kiadókról, fordítókról, műhelyekről.
返信削除Köszönöm a hozzászólást! Kume Emiko és Farkas Ildikó cikke érdekes lehet...egyébként mi az a PRAE?
返信削除A Prae Szentkuthy Miklós regénye, http://www.libri.hu/konyv/prae-i-ii.html.
返信削除A könyv tiszteletére az ELTÉ-n alapított lap a Prae folyóirat.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Prae
A szó maga latin, jelentése a pre- előtaggal azonos (pre-koncepció, pre-judikál, pre-cíz) :D
Ha lesz időm beszkennelem neked.( e-mail cim?)
Ok, így már világos. ドモ~♪ヽ(^-^ )
返信削除Előre is köszönöm a szkennelést!
AZt szeretném kérdezni, hogy ebben a fent említett könyvben (Messziről felmerülő vonzó szigetek) van-e szó Okinawáról? Összegyűjtöm az Okinawát érintő régi magyar felfedezőket, beszámolókat (Benyovszkytól kezdve), és kiváncsi lennék, tlálnék-e ebben a könyvben még ilyet. Ha igen, megveszem. Köszönöm az infót előre is!
返信削除Haiszai – szia!
返信削除A legtöbb helyen csak 1-2 sort írnak róla, pl megemlítik a nevét (Liukiu, Likejo, Lieu-kieu, Lyutyu stb), és azt, hogy Japánnak adót fizetnek / japán védnökség alatt áll /elfoglalták.
Csak egy helyen találtam hosszabb leírást, ezt be is másolom ide:
F.S. : Az éjszak-amerikai tengeri hadjárat Japánba. 1858
„...A Liu-Kiuk körülbelül egyenlő hosszúsági fok alatt fekszenek Nangaszakival, azonban öt fokkal délebbiben: ők Japánnak csak adóval tartoznak és saját uralkodójok van, ki az amerikai látogatáskor kiskorú vala. Május 29-én a fejedelem gyámatyja, tisztes öreg, meglátogatá a lobogós hajót. Kísérete jobbára hosszú szakállú öreg emberekből állott, kiknek hajuk mindenfelől felfésülve és a fejtetőn csinos csomóba volt fonva két tű segélyével. Midőn az üdvözlési ágyúlövés megdördült, némelyikök csaknem a földre esett ijedtében. Másnap tizenkét emberből álló expedíció a sziget belsejébe mene. Napában partra szállottak, e városnak mintegy 20 000 lakosa van. Itt egy hitkövet, Betelheimer dr. lakott Pestről, ki eddigelé egyetlen térítettre (proselytára) sem tudott szert tenni, és orvosi pályán működik. Az amerikaiakat a legnagyobb barátsággal fogadták egész útjokban. Június 6-án a hajóvezér hivatalos látogatást tett több tisztje kíséretében a Liu-Kiuk fejedelménél. A látogatás pompás lakomával végződött. Későbben a fejedelem is viszonzá a látogatást. Az európai étkek nagyon tetszettek neki és kísérőinek, de a borok, a pezsgőn kívűl nem ízlettek nekik, annál inkább az édes likőrök, különösen a maraszkínó. Majd kirándulának a Bonin-szigetekre, melyek az éjszaki szélesség 27 alatt és Jeddóval egyenlő hosszúsági fokon fekszenek.”
Aztán még megemlíti, hogy 1854. januárjában kitört egy tengeralatti vulkán és a hamu Nahát (Napa) 20.-án érte el.
"Összegyűjtöm az Okinawát érintő régi magyar felfedezőket, beszámolókat (Benyovszkytól kezdve),"
Érdekesen hangzik! Esetleg könyv is lesz belőle? Lenne rá egy vevő :)
A fenti híradásban említett Bettelheim Bernátról van valami anyagod? Annyit tudok róla, hogy a helyi nyelvet is tanulmányozta, szótárt és nyelvtant is készített.
éjszaki szélesség 27 alatt ⇒ éjszaki szélesség 27゜ alatt
返信削除Ami a fenti cikket illeti, eredetileg itt jelent meg:
F.S. : Az éjszak-amerikai tengeri hadjárat Japánba =Jelenkor, Politikai és társas élet encyclopaediája, Különös tekintettel a hírlapok olvasóira
Heckenast Gusztáv, Pest, 1858