Dsuang Dszi álma 荘周が夢

Dsuang Dszi álma

................

Kétezer évvel ezelőtt Dsuang Dszi,

a mester, egy lepkére mutatott.

- Álmomban - mondta - ez a lepke voltam

és most egy kicsit zavarban vagyok.

- Lepke - mesélte, - igen, lepke voltam,

s a lepke vigan táncolt a napon,

és nem is sejtette, hogy ő Dsuang Dszi...

És felébredtem... És most nem tudom,

most nem tudom - folytatta eltünődve -,

mi az igazság, melyik lehetek:

hogy Dsuang Dszi álmodta-e a lepkét

vagy a lepke álmodik engemet? -

Én jót nevettem: - Ne tréfálj, Dsuang Dszi!

Ki volnál? Te vagy: Dsuang Dszi! Te hát! -

Ő mosolygott: - Az álombeli lepke

épp így hitte a maga igazát! -

Ő mosolygott, én vállat vontam. Aztán

valami mégis megborzongatott,

kétezer évig töprengtem azóta,

de egyre bizonytalanabb vagyok,

és most már azt hiszem, hogy nincs igazság,

már azt, hogy minden kép és költemény,

azt, hogy Dsuang Dszi álmodja a lepkét,

a lepke őt és mindhármunkat én. 

 ☆　　　　　★　　　　　☆　　　　　★

A versben szereplő   "Dsuang Dszi", azaz 莊子 (Zhuangzi・そうし vagy そうじ ・장자 ・Trang Tử) taoista filozófus volt a hadakozó fejedelemségek korában.

A lepkés álom eredeti szövege kambun mellékjelekkel (㆑㆒㆓㆖㆘) ellátva a következő:

昔者、莊周夢爲㆓胡蝶㆒。栩栩然胡蝶也。自喩適志與。不㆑知㆑周也。俄然覺。則遽遽然周也。不㆑知㆘周之夢爲㆓胡蝶㆒與。胡蝶之夢爲㆑周與㆖。

周與㆓胡蝶㆒。則必有㆑分矣。此之謂㆓物化㆒。

    

 ( 栩　xŭ ; 遽 jù )

Meglepően tömör　a szöveg, igaz? :)

 

Japán olvasata:

昔者（むかし）、莊周夢に胡蝶と爲（な）る、栩栩（くく）然（ぜん）として胡蝶なり。自喩（じゆ）して適志するか、周なることを知らざるなり。

俄然（がぜん）として覺（さ）むれば、則ち遽遽（きょきょ）然（ぜん）として周なり。

周の夢に胡蝶と爲るか、胡蝶の夢に周と爲るかを知らず。周と胡蝶とは、則ち必ず分（ぶん）あり。此（こ）れ之（これ）を 物化（ぶっか）と謂う。

A fenti történet hatására a lepkét japánul nevezhették  莊子-nak is:

＊雑俳・若紫〔１７４１～４４〕「灯を荘子が消て口舌やむ」

＊雑俳・柳多留‐四一〔１８０８〕「時宗はそふじ祐成あわじ島」

Forrás:

 小林一郎 著　『経書大講. 第10巻 列子下 莊子上』平凡社、昭13至15。499. oldal　　

『日本国語大辞典　JapanKnowledge』