平成卅年度 国文学会

平成卅年度　京都大学国文学会

12月2日（日）　京都大学文学部・第三講義室にて

◎　研究発表会

・一筆庵主人没後刊行の合巻作品について―稿本と刊本の比較を通じて―　（大関　綾）

・新古今集までの歌語「ひぐらし」小考－「寒蝉自本秋天物」の解釈をめぐって―　（黄　一丁）

・『いはでしのぶ』における先行物語の影響　（崔　瑞恩）

◎　講演会

穎原文庫の好色本・浮世草子とその周辺　（藤原英城）

穎原文庫の新写本―昭和前期の俳書情報あれこれ―　（母利司朗）

◎　懇親会　午後6時予定　カンフォーラにて

Japános káslerségek

 Japán egyetemisták esete a japanisztikával :D  Igazából japánul lenne az igazi, de úgy a delikvensek magukra ismernek.

Kérdés 1:  Fejtse meg az alábbi manjóganával írt szavakat!

Válasz:

　夜久毛多都：夜は予定がある

　知々波々：頭が良い

　安良多麻：あらすてき

Kérdés 2: Fejtse ki a pidzsin és a kreol különbségét!  

Válasz:  Szépség,  szép nő.

Kérdés 3: A kínai és a japán nyelv az alapszórend szerint melyik típusba tartozik?

Válasz 1:  Mivel a japán nyelv a kínaiból származik, ugyanabba a típusba tartoznak.

Válasz 2: A japánban használatos kandzsi eredetileg a Kínából átkerült kana íráson alapul. A kínai nyelvben minden szót kandzsival írnak, pl 便利店.

De fültanúja voltam olyan kiselőadásnak is, amely a japán számneveket ezós marhaságokra vezette vissza, és kérdésemre, hogy ezt így hogy, azt a választ kaptam, hogy ezt dobta ki a gugli elsőre.

Persze az is szép volt, amikor a kutatószoba könyveinek leltározásakor a doktorandusz szempáj nem tudta dekódolni azt, hogy "grammaire japonaise"...

国語学系雑誌 最新号 Japán nyelvvel / irodalommal + egyéb keleti dolgokkal foglalkozó folyóiratok új számai

『國語國文』　87巻9号（通巻1009号）

○和漢聯句の楽しみ（二）――『慶長元和和漢聯句作品集成』を読む――　（大谷雅夫）

○『幻夢物語』の成立背景　（金有珍）

○阿部次郎とクローチェ美学　（田鎖数馬）

『國語と國文學』 2018年9月号 95-9　通巻1138号（第95巻第9号）

○     狂言「八句連歌」の「をかし」――狂言と俳諧連歌――（大谷節子）

○     古今和歌六帖の物名歌――三代集時代の物名歌をめぐって――（田中智子）

○     玉鬘の尚侍出仕における「公」（山口一樹）

○     「混沌」のもつ力――鷗外と教育思想――（新井正人）

○     書評・渡部泰明著『中世和歌史論　様式と方法』（岡﨑真紀子）

○     倉橋正恵・桑原博行・小池章太郎・齊藤千恵・光延真哉編『新典社研究叢書二九一未刊江戸歌舞伎年代記集成』（佐藤かつら）

◇     新刊書情報

◇     国語と国文学　総目次

  

『日本語学』 2018年9月号 通巻484号　（第37巻10号）

◆平成時代のことばと文字

平成という年号で括られる時期も、31年で幕を閉じることが決まった。昭和時代に比べて期間は半分弱であるが、この間に社会はやはり激変し、ことばや文字にも新たな変動が大いに起きた。

かつて小誌で2014年12月号に組んだ「昭和時代のことばと文字」の特集を継いで、「平成時代のことばと文字」の実態を記録し、その意味するところや、変化を生み出すものごととその背景について、考察する特集としたい。

〇平成の国語辞書　境田稔信　

　

〇平成の方言　井上史雄　――鶴岡の二五〇年間の言語変化――

〇平成の若者ことば　米川明彦　

〇平成のマスメディアの言葉　道浦俊彦　

　

〇平成の新聞と略語　――「セクハラ」を中心に――　岩佐義樹　

【連載】

［ことばのことばかり］ はんざわかんいち

［校閲記者のこの一語］佐原慶

［漢字を追いかける］笹原宏之

［百人一首を味わう］栗栖悠貴・白幡洋三郎

Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae volume 71, Issue 3, September 2018

〇 Two Old Uigur fragments from Dunhuang connected with the Pure Land belief

Tieshan Zhang Peter Zieme

〇 Fabrication of Turkic böz ‘fabric’ in Japan and Korea  Alexander Vovin

〇 Three more leaves of the Sanskrit – Uighur bilingual Dharmaśarīrasūtra in Brāhmī script  Jingjing Fan Jinzhang Peng Haiyun Wang

〇　An Old Uyghur text written on a wooden plate recently discovered in the Tuyoq Grottoes in Turfan　Abdurishid Yakup Xiao Li

〇  The appearance of the quebi taboo method with a reflection on using bihui to examine Chinese sources  Jianqiang Sun

〇　Admonishments of Bao Shuya and Xi Peng Translation with commentaries and remarks  Márk Szekeres András

〇　Some linguistic features of the Old Kashmiri language of the Bāṇāsurakathā  Saartje Verbeke

△　Reviews　Gyula WojtillaMikhail Kizilov

『日本語の研究』第14巻3号　2018年8月1日発行

〇　特集　2016年・2017年における日本語学界の展望

総説　／　釘貫亨

研究史　／　齋藤文俊

研究資料　／　木村一

文法（史的研究）　／　宮地朝子

文法（理論・現代）　／　加藤重広

語彙（理論・現代）　／　金愛蘭

音韻（史的研究）　／　加藤大鶴

音韻（理論・現代）　／　有元光彦

文字・表記（史的研究）　／　白井純

文字・表記（理論・現代）　／　深澤愛

文章・文体（史的研究）　／　後藤英次

文章・文体（理論・現代）　／　福沢将樹

社会言語・言語生活　／　西尾純二

地域言語・方言　／　松丸真大

数理的研究　／　浅原正幸

海外における日本語研究―アジアを中心に―　／　鄭相哲

中古和文複合動詞の主体敬語の形　／　呉寧真

〔書評〕

△　村上佳恵著『感情形容詞の用法―現代日本語における使用実態―』　／　井本亮

△　奥村悦三著『古代日本語をよむ』　／　尾山慎

△　山田進著『意味の探究』　／　森雄一

△　田和真紀子著『日本語程度副詞体系の変遷―古代語から近代語へ―』　／　鳴海伸一

△　工藤浩著『副詞と文』　／　鈴木泰

△　福沢将樹著『ナラトロジーの言語学―表現主体の多層性―』　／　井島正博

우리말의 수수께끼 Nyelvünk titka

　Még a nyáron szereztem be az 우리말의 수수께끼 (Nyelvünk titka) c. könyv japán fordítását, mely a ハングルの歴史*　(A hangŭl története) címet viseli. Bár nem szakkönyv, az olvasásához szükség lehet némi nyelvészeti vagy történelmi háttérismeretre-ez fokozottan igaz a japán kiadásra, mert a koreai nyelvű idézeteknek max csak a fordítását közlik-azt sem mindig-, az olvasatukat már nem. (emiatt felmerül a kérdés, hogy az Amazonon hőzöngő fotelnácik mennyit értettek meg a könyvből..)

Sajnos az eredeti kiadás illusztrációi, illetve a főszöveg egy része helyhiány és egyéb okok miatt nem került bele a fordításba, így előbb-utóbb be  kell szereznem a koreai eredetit.

　A könyv nem csak a hangŭllal, de az azt megelőző írásmódokkal és a latin betűs átírásokkal is foglalkozik, szóval elég átfogó képet lehet kapni a koreai nyelv lejegyzési módjairól és azok problémáiról. Néhol azonban akadnak furcsaságok is, pl 2 sor erejéig megemlítik a türk írást, miszerint az a kínai jóscsontfeliratok írásjegyein 甲骨文字　valamint az egyiptomi és a sumér íráson alapul (!). A végjegyzetből aztán kiderül, hogy ez egy bizonyos Ahmet C. Emre véleménye, és a szogd vagy az arámi származtatással szemben sok az ellenvélemény. Laikusként nem vagyok jártas a turkológiában, de első és második ránézésre is elég meredeknek tűnik Ahmet kollega véleménye...kicsit olyan, mint a japán délibábosok, akik a héber írásból származtatják a katakanát. Na mindegy...

　Szóval izgalmas könyv, sok volt számomra az újdonság is, amiből alább bemutatnék néhányat.

11-13. oldal

Sillai felirat 732-ből, ami elsőre kínai szövegnek tűnik, de valójában az írásjegyek elrendezése a sillai szórendet követik – ennek megvannak a japán párhuzamai is, talán emiatt is szokták idézgetni a japán nyelv-és írástöri könyvekben**.

壬申年六月十六日　二人并誓記　天前誓　今自三年以降　忠道執持　過失无誓　若此事失　天大罪得誓　若國不安大亂世　可容行誓之　又別先辛未年七月廿二日大誓　詩尚書禮傳倫得誓三年

“helyes” kínai szórend → sillai szórend

自今三年以降　→　今自三年以降

執持忠道　→　忠道執持

誓无過失　→　過失无誓

若失此事　→　若此事失

得誓天大罪　→　天大罪得誓　

14-17. oldal

Két vers 金炳淵　Kim Byŏngyŏntól (김병연　金笠　김삿갓, 김입1807-1863), ki igen kreatívan használta a kínai írásjegyeket.

Kínai vers és annak sino-koreai olvasata:

天長去無執　花老蝶不來　천장거무집 화로접불래

菊樹寒沙發　枝影半從地　국수한사발 지영반종지

江亭貧士過　大醉伏松下　강정빈사과 대취복송하

月移山影改　通市求利來　월이산영개 통시구리래

Azonban  létezik ennek a versnek más értelmezése is, ahol is a sino-koreai olvasat hasonló hangzású koreai szavakat jelöl (értelemszerűen a partikulákat miegymást az olvasónak kell beszúrnia):

천장（azaz 天井）에는 거미집이 끼고  화로에는 검불 냄새가 나네

국수는 한 사발인데  지렁(간장) 은 반 종지일세

강정과 사과를 빌어와 대추, 복숭아 아래에 놓네

워리! 사냥개는 통시 (변소) 구린내만 풍기네

Az alábbi vers is trükkös, itt ugyanis a koreai olvasatra kell koncentrálni (japán kun 訓):　

二十樹下三十客　四十村中五十食　이십수하삼십객  사십촌중오십식

人間豈有七十事　不如歸家三十食　인간개유칠십사  불여귀가삼십식

二十 sino-koreai 이십　→ koreai　스물　→ ami a 二十樹　스무나무 szót hivatott jelölni. Az alábbiakat szintén hasonló módon kell megfejteni:

三十 삼십 → 서른　→　서러운

四十 사십　→　마흔　→ 망할

五十 오십　→　쉰　→ 쉰　stb.

100-102. oldal 

  加臨土國文 (가림토), azaz példa a dicsőbb múlt iránti igényre.  Japán megfelelője többek között a 日文真字, amit a Meidzsi-korszakban fel akartak támasztani***.

felül: ősi koreai írás / alul: ősi japán írás  :D

129-137. oldal

 A hangŭl betűinek elnevezése, amely a 訓蒙字會c. könyvben bukkan fel először. Itt szintén találni példát arra, hogy a kínai írásjegyek koreai olvasatát is felhasználták-jobb híján persze, mert nem volt hasonló olvasatú sino-koreai szótag. Emiatt a  末: 끝 (és nem 말), az  衣: 옷 (nem 의).

ᄀ 其役

ᄂ 尼隠

ᄃ 池末

ᄅ 梨乙

ᄆ 眉音

ᄇ 非邑

ᄉ 時衣

ᇰ 異凝

204. oldal

 Az észak-koreai latin betűs átírás:

ᅡa ᅥo ᅩo ᅮu ᅳu ᅵi ᅢai ᅦe ᅬoi ᅱwi ᅣya ᅧyo ᅭyo ᅲyu ᅤyai ᅨye ᅪwa ᅫwai ᅯwo ᅰwe ᅴui

ᆨk,g ᆩkk ᆿkh ᆮt,d ᄄtt ᄐth ᄇp,b ᄈpp ᄑph ᄌts, dz ᄍtss ᄎtsh ᄉs ᄊss ᄒh ᄂn ᄆm ᄋng ᄅr,l

* 朴永濬・柴政坤・鄭珠里・崔炅鳳 共著/ 著中西恭子　訳（2007）『ハングルの歴史』白水社

** pl 『日本語の歴史　２　文字とのめぐりあい』平凡社 1976:146－147.

       大島正二『漢字伝来』岩波新書　2006:94－95.

*** 金　文吉（KIM Moon Gil）「神代文字と日本キリスト教－国学運動と国字改良－（JINDAI MOJI and Japanese Christianity －The Kokugaku（Nativist） Movement and Japanese Character Reform－）」『日文研フォーラム報告書　第155回』2003:1―51.