Dzsómon-kor újra 再び縄文時代

Mielőtt Macudoba (松戸)　költöztem volna, nem is sejtettem, hogy a leendő házunk környékén a szokásos történelmi emlékhelyeken (vár, buddhista templomok stb) kívül  dzsómon-kori　(縄文時代) lelőhelyek is találhatók. Sőt, a városi múzeum sincs messze, ahol  a szomszéd parkban rekonstruált dzsómon-kori házak is látogathatók.   Múlt héten el is ugrottam megnézni, bár ezúttal a kiállításokra nem volt időm.
 A parkban három, félig földbe vájt  ház (竪穴式住居) lett felépítve, ezek közül az egyikbe be is lehetett menni. A házikó belseje  a vártnál is nagyobb volt, körülbelül heten lehettünk bent, de még bőven volt hely pár főnek. A kunyhóőr néni szerint nyáron kellemes a klíma, de a tél elég kemény - nem lehetett egyszerű itt élni (a  füstmérgezésről nem is szólva 笑).
 Hazafelé akartam venni némi dzsómonos szuvenírt, de sajnos a múzeumi portéka felejthető volt...nem elég kabalafigurákat kreálni,  a jó szóróanyag is fontos lenne. (＋　a múzeumi honlap fejlesztése se ártana)

縄文人、弥生人 Dzsómon, jajoi

Tegnap a fővárosban volt némi elintéznivalóm, így  ügyes-bajos dolgaim végeztével egy barátommal   elugrottunk a Nemzeti Természeti és Tudományos Múzeumba, ahol minket leginkább a rekonstruált  dzsómon, jajoi stb kori  emberek érdekeltek. Szerencsére sikerült pár képet készíteni, úgyhogy ezeket fel is teszem ide.  Köszönöm  caxapa közreműködését! どうもありがとう！


1.　　Minatogavai ember 港川人.  Okinava déli részén találták, 15-20 ezer éves lehet. Az Aszahi simbun (朝日新聞) egy 2010-es cikke szerint a múzeumban kiállított replika még a régebbi elképzeléseket tükrözi. Az újabb vizsgálatok  így rekonstruálták a minatogavai ember arcát.

２．　Dzsómon-kori ember 縄文人. Kb 10 ezer évig tartó korszak az　i.e. 4. századig.　

A dzsómon elnevezés az angol "Cord marked pottery" japán fordításából ered. Az angol kifejezést Edward Sylvester Morse alkotta meg és használta a Shell Mounds of Omori c. könyvében (1879). 
  Cord marked pottery (1879) →　索紋（さくもん）→　縄紋土器　（じょうもんどき）→　縄文土器　（じょうもんどき）

３．Jajoi-kori ember 弥生人.  Kb  i.e 5-4. század ～  i.sz.  3. század.

Idevágó tanulmány tavalyról:  The history of human populations in the Japanese Archipelago inferred from genome-wide SNP data with a special reference to the Ainu and the Ryukyuan populations.