ラベル Taiwan の投稿を表示しています。 すべての投稿を表示
ラベル Taiwan の投稿を表示しています。 すべての投稿を表示

2010年6月3日木曜日


Korábban már említettem, hogy a hiragana no の szótagjelet Taiwanon is használják a 的 helyett (a birtokviszonyt a japánban a "no" の partikula jelöli).
A múltkori "Kínai nyelvjárások kutatása(中国方言研究)" c. órán ez a téma is szóbakerült, és megtudtam, hogy nemcsak Taiwanon, de Kínában és Szingapúrban is előfordul a "no" szótagjel használata -ezen az órán a kínai nyelvet anyanyelvként vagy második nyelvként beszélő diákok (szingapúri, belső-mongol, sibe) is részt vesznek, így az info első kézből való. A の -t Szingapúrban "de" 的 vagy "zhi" 之 kiejtéssel használják, de Kínában japánul, no-nak  olvassák ki. A belső-mongol csoporttárs viszont mongolul ejti ki (ᠪ ai/ɔi/əi).... :)


臺灣で「的」の代わりに平仮名の「の」が使われていることがあるということに以前は言及したが、
この前の「中国方言研究」と言う授業で「の」の話になったが、
臺灣だけではなく、中国と新嘉坡でも「的」を「の」で代用するのを始めて知った。
この授業に中国語を母語、若しくは第二言語として話す留学生が参加するので、
情報が正しいと思う。
新嘉坡の留学生の話によると、新嘉坡で「の」はde (的)または zhi (之)と読まれるが、
中国ではそのまま「の」と読まれるそうだ。
内蒙古の留学生が、意外なことに、「の」をモンゴル語で ai/ɔi/əiと読むんだって。

2010年1月30日土曜日

Csúin dzsibo/Zhuyin zimu 注音字母 ㄓㄨˋㄧㄣㄗˋㄇㄨˇ

1913-ban az új kínai kormány egy konferenciát hívott össze a kínai írásjegyek olvasatának egységesítésére (讀音統一會). Ezen a konferencián 6500 kandzsi olvasatát határozták meg szavazás útján. Az írásjegyek kiejtését átmenetileg a Zhang Binglin-féle (章炳麟) hangjelölő írás (紐文・韻文) módosított változatának segítségével jelölték.
A standard kiejtés kidolgozása után a következő problémát egy új hangjelölő írás kidolgozása jelentette. Három "párt" állt szemben egymással :
-a latin betűs írás bevezetését pártolók,
- a japán kanához hasonló, kandzsiból kialakított írás bevezetését szorgalmazók,
-egy teljesen újonnan kialakított írás mellett voksolók.
Végül  Zhang Binglin módosított írását fogadták el, amit kezdetben csúin dzsibo / zhuyin zimu-nak (注音字母) hívtak, majd számos javítás után 1930-ban csúin fugó / zhuyin fuhao-ra (注音符号) kereszteltek át. Ezt az írást a következőképpen alakították ki:
- régi kandzsik átvétele (下) 丅 → ㄒ x  
- kevés vonásból álló kandzsik átvétele 日 → ㄖ r
- a pecsétírás alapján (之)㞢 → ㄓ  zh
-ritkán használt régi kandzsik átvétele 彳 → ㄔ

A zhuyin fuhaot 1918-ban vezették be, és egészen 1958-ig, a pinyin (拼音) bevezetéséig hatalmas szerepet töltött be az oktatás terén. Nem a kínai írás helyett, hanem az írásjegyek kiejtésének megadására használják, hasonlóan a japán furiganához (振り仮名). Ma főleg Taiwanon használatos, a mandarinon kívűl még az egyes kínai nyelvjárások, illetve a nemzetiségek nyelvének lejegyzésére is*.


ㄅ b ㄆ p ㄇ m ㄈ f ㄉ d ㄊ t ㄋ n ㄌ l ㄍ g ㄎ k ㄏ h

ㄐ j ㄑ q ㄒ x ㄓ zh ㄔch ㄕ sh ㄖ r ㄗ z ㄘ c ㄙ s

ㄪ v ㄫ ng ㄬ gn

ㆠbu ㆡzi ㆢji ㆣgu

ㆴ-p ㆵ-t ㆶ –k ㆷ-h


ㄚ a ㄛ o ㄜ e (餓) ㄝ e ㄞ ai ㄟ ei ㄠ ao ㄡ ou ㄢ an ㄣ en ㄤ ang ㄥ eng

ㄦ er ㄧ i ㄨ u ㄩ ü

ㆤee ㆥenn ㆦ oo ㆧonn ㆨir ㆩann ㆪinn ㆫunn ㆬim ㆭngg ㆮainn

ㆯaunn ㆰam ㆱom ㆲong ㆳinnn

A kínai nyelv legfontosabb átírásainak összehasonlító táblázata.



*M. H. Hutton (胡志中) amerikai misszionárius az 1920-as években a zhuyin fuhaon alapuló írást dolgozott ki a miao 苗 nyelvre, de ez nem volt hosszú életű.

参考文献

王锋著 『从汉字到汉字系文字 』民族出版社
大島正二著『漢字と中国人』
『新華字典』

2009年8月30日日曜日

A taiwani kana-írás  臺灣語仮字



Taiwan a japán-kínai háborút (日清戦争) lezáró simonoszeki békét (1895) követően lett Japán része.
A nyelvi nehézségek leküzdése érdekében Taiwanon bevezették a japán nyelv oktatását, másrészt a Taiwanra áttelepült japánok számára a taiwani társalgási nyelv (閩南語、福建語、廈門語) elsajátítását segítendő, szótárakat, nyelvtankönyveket állítottak össze.
Ezek esetében a taiwani nyelv kiejtésének jelölésére a katakana szótagírást vezették be. Mivel a katakana az eredeti formájában nem volt erre alkalmas, így kénytelenek voltak különböző mellékjeleket kialakítani.
Ez a taiwani kana-írás több módosításon is átment、története 3 időszakra osztható:

1. 1895-1901 korai időszak

2. 1901-1931 a taiwani kana elterjedése

3. 1931-1945 kiforrott, végleges változat


A magánhangzók:

ア: a

イ: i

ウ: u, ɯ, ɨ

エ: e, E, ɛ

オ: o, ɔ

ヲ: o


A quanzhoui 泉州 dialektus számára két újabb magánhangzójelet alkottak:

y

ə

A japántól eltérő kiejtésű kanák:

フ: hu

ラ sor: la ,li stb

シ: szi

ジ:dzi

チ: ci

Mellékjeles kanák:

ca
ti
tu
ce
co


A hehezet jelölése (出気音符号): ●

pl: カ.ア (脚)

  ツ.ヌ (春)

  ピ.ヌ (品)

A zenei hangsúlyok jelölése(八声符号):
              
上平 (55) ∅ nazálisok esetében:

上声 (51)  nazálisok esetében:


上去 (11)nazálisok esetében:

上入 (31) nazálisok esetében:


下平 (13) nazálisok esetében:

下去 (33)nazálisok esetében:


下入 (55)nazálisok esetében:




A szótagvégi mássalhangzók jelölése:

~ク :~ k

~ッ :~ t

~プ : ~p

~ム: ~m

~ン, illetve később ~ヌ: ~n

~グ,illetve később ~ン: ~ng


Bár nincs kapcsolata a taiwani kanával,érdekesség, hogy Taiwanon jelenleg divatos a 的 [ê] helyett a hiragana の szótagjel használata.

参考文献

國立中山大學中国文学系碩士論文《訂正臺灣十五音字母詳解》音系研究
研究生:陳君慧

台湾総督府民政部総務局学務課 1902年『仮名遣法』

臺灣総督府編 ㍼6-7年『臺日大辭典』
http://jdlib.ntl.gov.tw/cgi-bin/browse.cgi?bookid=bjn00172v01

Alvin Lin: Writing Taiwanese: The Development of Modern Written Taiwanese.Sino-Platonic Papers, Number 89, 1999.


林美秀著『日本統治時代における台湾語仮名表記の変化過程ー「オ」「ヲ」表記の分析を通してー』 岡山大学大学院社会文化科学研究科紀要第25号

笹原宏之著 2006年『日本の漢字』岩波新書

『詳説日本史』山川出版社