Mivel a keleti (kantó) és a nyugati (kanszai) nyelvjárások határán helyezkedik el, mindkét irányból érte hatás. Általában azt tartják róla, hogy a szókincs és a nyelvtan inkább kanszaias, de az intonáció a keleti nyelvjárásokhoz áll közel.
A nagojai nyelvjárást ovari és mikavai nyelvjárásokra szokták felosztani.
Az edo-kor óta vannak feljegyzések a nagojai nyelvjárásról, de inkább annak ovari vidékéről. Az ovariban beszélt nyelv sajátossága, hogy 8 magánhangzója van. az a,i,u,e,o -n kívül pluszban ez a három található még meg:
アイ・アエ：[æ:]
ウイ：[y:]
オイ：[ø:]
Kérdéses, hogy ez a 8 magánhangzó megmaradt-e, vagy már csak inkább az idősebb korosztály beszédjére jellemző?
Aicsire jellemző még az 杁 iri kokudzsi is, ami földrajzi illetve személynevekben szokott előfordulni. Szaszahara Hirojuki kokudzsi kutató ezt 地域文字-nek, "helyi írásjegynek"nevezi.
Pl: 杁中 irinaka, 杁ヶ島 irigasima stb.
Néhány kifejezés:
行こまい： 行きましょう
しよまい： しましょう
たーけ： バカ
えらい、えりゃあ： 疲れた
やっとかめ： ひさしぶり
食べやあ： 食べなさい
寝やーよ： 寝なさい
～してかん： ～してはいけません。
だがや： です
～だら： ～だろう
あらすか/あれせん： ありません
やらないかん： やらなければならない
きいない： 黄色
További kifejezések, szavak a képen látható tenugui-on olvashatók abc rendben.A tenugui (手拭) tkp egy kendő, amit sok mindenre lehet használni, kéz-és arctörlésre, fejpántként, dekorációként stb, de még könyvet is készíthetnek belőle.
参考文献
あらかわそおべい著１９７２年『なごやべんじてん』
『国語学大辞典』
『国語学研究辞典』
笹原宏之著『日本の漢字』
『しゃべってみや～名古屋弁』リベラル社２００９年
