A Vörös Majom éve 丙申 མེ་སྤྲེལ།

 2016 (Japánban már január 1-től) a 申 éve lesz, amely az öt elem közül a fémnek (金), a tizenkét állat közül a majomnak(猿), égtájként pedig a nyugat-délnyugati iránynak felel meg.
 

Mifelénk már a majom éve van, és ahogy az eddigi években is, éjfél előtt felkerestük a közeli sintó szentélyt. Itt már hatalmas sor volt, és kb félórát kellett várnunk, míg eljutottunk a szentélyhez. Sajnos most is sikerült kifognunk egy hangos csoportot, akik végig　röhögtek-zajongtak, és még hülyeségeket is beszéltek hozzá.

 A ma felkeresett szentély elég bőkezű volt, hisz míg máshol csak amazakét (甘酒) osztogatnak, itt szakéhoz és egy zacskónyi ropogtatnivalóhoz (駄菓子)  is hozzá lehetett  jutni.

申

sino-japán: [sin]

japán: [szaru]

sino-koreai:[sin] 신

sino-vietnámi: [thân]

pǔtōnghuà: [shēn]

kantoni: [sɐn]上平

középkínai: 書真平

Egyéb majmok a környékről:

dzsürcsi: [monon] (莫嫩)

mongol: [biʧin] ᠪᠡᠴᠢᠨ

mandzsu: [bonio] ᠪᠤᠨᠢᠥ

szani ji (撒尼 彝): [no⁵⁵　 qho̠²¹]

shui (水): [sən¹³] [jon³¹] [ʁau¹³]

tangut: [wjị] (無彼切　音韋)

Felhasznált szótárak:

金啓孮編著『 女真文辞典 』 文物出版社出版 1984年

張三植　編　『實用大玉篇（실용대옥편）』教學社　1998年

藤塚將一『粤京日注音　漢日字典』東方書店1993年　改訂版

李範文　編著『夏漢字典』中國社會科學出版社　1997年
『彝汉简明词典 (nɪ do ɕe do pɤ̠ si) 』　云南民族出版社1984年

『水书常用字典』贵州民族出版社2007年

『全訳漢辞海』第三版　三省堂2013年

『蒙汉词典 ᠮᠤᠩ᠌ᠭᠤᠯ  ᠬᠢᠲᠠᠳ ᠲᠤᠯᠢ』　内蒙古大学出版社2008年

『Từ Điển Tra Cứu Và Cách Viết Chữ Hán Trong Tiếng Nhật』1998
〈ᠮᠠᠨᠵᠦ ᠮᠤᠨᠭᠭᠤᠯ ᠲᠤᠯᠢ ᠪᠢᠴᠢᠭ᠌〉 ᠤᠯᠠᠭᠠᠨᠪᠠᠭᠠᠲᠤᠷ ᠑᠙᠖᠘ ᠤᠨ

未年 Birkaév

Boldog új évet kívánok minden kedves olvasómnak! 　(漢匈 írásmóddal:幸新年t願ok皆親読者mnak) ☆  新年朙けまして御芽出度う厶い升☆ 

 2015 a kecskebirka éve, mely állat nevét zodiákusként a 未-vel írják:


未

sino-japán: bi, mi

japán: hicudzsi

sino-koreai: 미

sino-vietnámi: vị

putonghua: wèi

kantoni: mei (下去)


Egyéb birkák a kínai kultúrkörből:


dzsürcsi (dʒuʃә　女真) : xoni (kínai átírásban  和你; mandzsu honin ᡥᠣᠨᡳᠨ)

kis és nagy kitaj (契丹): iam.a

tangut（西夏）: mjo (kínai átírásban 没)






sui (水書) :　mi⁵⁵








Felhasznált anyagok:


藤堂明保著『漢字源 改訂第四版』　学研 2008年

藤塚將一『粤京日注音　漢日字典』　東方書店1993　改訂版

李範文　編著『夏漢字典』中國社會科學出版社　1997年

『水书常用字典』贵州民族出版社2007年

金啓孮編著『 女真文辞典 』 文物出版社出版 1984.

Daniel Kane (2009): The Kitan Language and Script.  Brill 

A ló éve 午年 ～ 謹賀新年

Boldog új lóévet (午年)  kívánok minden kedves olvasómnak! 　新年 明けましておめでとうございます　☆　



午

sino-japán: go

kun olvasat: uma

putonghua:  wǔ

kantoni:  ŋ ̬

sino-koreai:  오

sino-vietnámi:  ngọ 




Más ázsiai lófajták:


dzsürcsi :　morin  (mandzsu: morin ᠮᠣᡵᡳᠨ)

tangut :　　gjij

szani ji (撒尼 彝):  [mu55 qho̠ 21]

sui (水):  [ŋo31]

Felhasznált szótárak:

『彝汉简明词典 (nɪ do ɕe do pɤ̠ si) 』　云南民族出版社、1984年

藤堂明保著『漢字源 改訂第四版』　学研 2008年

藤塚將一『粤京日注音　漢日字典』　東方書店1993　改訂版

李範文　編著『夏漢字典』中國社會科學出版社　1997年

『水书常用字典』贵州民族出版社2007年

金啓孮編著『 女真文辞典 』 文物出版社出版 1984.

A kígyó éve 巳年

Boldog új évet kívánok minden kedves olvasómnak!☆彡 明けまして御目出度う御座い升☆彡  2013 a kígyó éve, igaz, a holdnaptár szerint csak  februártól kezdődne.  A kígyó írásjegye a 蛇, de zodiákusként a 巳-vel írják, ami eredetileg egy magzat képjele lehetett.


巳
sino-japán: si, dzsi
japán:  mi
putonghua: sì
kantoni: tzi_
sino-koreai:　 사



Mindenféle kélgyók:


dzsürcsi :   meixə (mandzsu: meihe ᠮᡝᡳᡥᡝ)

tangut : phio

szani ji (撒尼 彝):  [ʂi̠ qho̠]

sui (水):  [ɕi52], [sja31]

mongol:  ᠮᠤᠭᠠᠢ　[mɔgœː]






Felhasznált szótárak:

『彝汉简明词典 (nɪ do ɕe do pɤ̠ si) 』　云南民族出版社、1984年

藤堂明保著『漢字源 改訂第四版』　学研 2008年

藤塚將一『粤京日注音　漢日字典』　東方書店1993　改訂版

李範文　編著『夏漢字典』中國社會科學出版社　1997年

『水书常用字典』贵州民族出版社2007年

『蒙汉词典 ᠮᠤᠩ᠌ᠭᠤᠯ  ᠬᠢᠲᠠᠳ ᠲᠤᠯᠢ』　内蒙古大学出版社2008年
 http://hanja.naver.com/

A sárkány éve 辰の年

A mai nap "hivatalosan" is beköszöntött a sárkány éve. A sárkány írásjegye a 龍・竜・龙, de zodiákusként eredetileg a 辰-vel írják. Ennek a 辰- nak több értelmezése is van, pl a 『漢字源』　szerint ez egy kagylót（=蜃） ábrázoló képjel , de a 『全訳漢辞海』 szerint ez egy összetett jel, ami a 乙 /a földből kibújó fűszálak/ +　匕 /változás/ +　二 /fel/ ＋　厂 /kiejtésre utaló elem/ elemekből áll. A Chinese Etymology a következőképpen magyarázza: "Remnant Primitive, Man handling an Egyptian hoe".



辰

sino-japán: sin, dzsin
japán: tacu, toki
putonghua: chén
kantoni: sɐnˌ
sino-koreai:　진
sino-vietnámi:thìn


Egyéb sárkányok:


dzsürcsi:  mudur (vö. mandzsu muduri ᠮᡠᡩᡠᡵᡳ)

sui (水):　sən31

tangut:　we

参考文献

『和漢三才圖會』

藤堂明保著『漢字源 改訂第四版』　学研



李範文　編著『夏漢字典』中國社會科學出版社

西田龍雄著『アジア古代文字の解読』中央公論　2002年

Belső-ázsiai írások 'szórólap' 絹の道の文字 ワークシート

Két éve volt látható az Ezeréves Fővárosban a Selyemút írásait bemutató kiállítás.
A múzeumban osztogattak néhány 'szórólapot', amik a különböző ázsiai írásokat és az orosz felfedezőket mutatták be pár mondatban. Nemrég megtaláltam ezeket a papírokat, és beszkenneltem őket, hátha hasznos lesz valakinek. A szórólapok természetesen japánul vannak :)

 

Tangut 西夏文字

Nemrég hozzájutottam néhány tangut-témájú könyvhöz, amik között ott van a Li Fanwen-féle tangut-kínai szótár is (夏漢字典) !  Egyelőre még csak ismerkedek vele, de nagyon izgalmas :) Korábban legendákat hallottam a tangut írás bonyolultságáról, a kandzsikat is felülmúló vonásszámról , de  jobban megnézve nem is tűnik olyan vészesnek, sőt,  inkább a kandzsik  között vannak extrém számú vonásból álló írásjegyek :)
Felteszek néhány képet, gyönyörködjetek :)

※　A Moribito 守り人 sorozat (regény/anime) 'jogo'　írása （ヨゴ文字） engem a tangut írásra emlékeztet-ez csak véletlen, vagy valóban a tangut írásról mintázhatták?

Kiállítás ajánló: Írások nyomában a Selyemúton-az orosz expedíciók gyűjteményei 展覧会『シルクロード 文字を辿ってーロシア探検隊収集の文物』

A Kiotó Nemzeti Múzeumban (京都国立博物館) egy érdekes kiállítás tekinthető meg 2009. VII.14- IX.6. között. A kiállításon az orosz expedíciók által Belső-Ázsiában -főleg Dunhuangban 敦煌, Turfánban, Kucsában 亀茲, Khotánban 于闐, Karakhotoban　黒水城 és Karasáhrban 焉耆- gyűjtött anyagot mutatják be. A bemutatásra kerülő anyagok között kb 150 kínai, tangut, szogd, ujgur stb kézirat illetve nyomtatott könyv látható.

Aki éppen Kiotóban jár, feltétlenül nézze meg!
http://www.kyohaku.go.jp/jp/index_top.html


『全世界に5万点もあるといわれる敦煌を中心とした西域出土の文献は、中国、イギリス、フランス、ロシアに所蔵されるものが世界四大コレクションといわれています。
　この展覧会では、その四大コレクションのうちロシアのコレクション、すなわちサンクトペテルブルクにあるロシア科学アカデミー東洋写本研究所所蔵の文献類を、同研究所の全面的な協力を得て、「敦煌学発祥の地」である京都で公開するものです。
　これらの文献類は、敦煌と中央アジア周辺、さらにはカラホトのものが有名であり、写本の仏教経典を中心に漢文・西夏語・コータン語・トハラ語・ソグド語のものなど、その総数は断片を含んで2万点以上と報告されています。時代的には、ほぼ4世紀から12世紀にわたり、文字の違いはいうに及ばず、写本のかたちや書写の形式などにもそれぞれの違いが見られ、大変興味深いものがあります。
　 今回の展示では、コータン・クチャ・カラシャール・トルファン・敦煌・カラホトで発見された文献を中心に、その中から世界的にもよく知られた写本・版本類の優品約150件を展示します。そのほとんどが日本初公開です。
　 悠久のシルクロード、その大地に眠っていた文献類を目の当たりにする絶好の機会となりますので、ぜひご鑑賞ください。』

京都国立博物館
〒605-0931　京都市東山区茶屋町527
Tel. 075-525-2473（テレホンサービス）