国語学系雑誌 最新号 Japán nyelvvel / irodalommal foglalkozó folyóiratok új számai

『日本語学』通巻497号　（第38巻10号）

◆日本語の言語文化

〇言語文化学と言語文化教育 ………矢澤真人

〇言語文化と日本語史 ………高山倫明

〇文学の伝統と言語文化 ………谷知子

〇生徒が使う古語――「おぼゆ」「をかし」を中心に―― ………河内昭浩

〇教室の「言語文化」をつくる――科目「言語文化」における創作への誘い―― ………澤田英輔

〇言語文化の授業実践 ――「言語文化教育」の基盤としての「言語感覚の育成」と「修辞意識」を中心に――………浅田孝紀

【連載】

［ことばのことばかり］………はんざわかんいち

［校閲記者のこの一語］………高橋雅樹

［漢字を追いかける］………笹原宏之

『日本語学』通巻498号（第38巻11号）※電子版はこちら

◆様々な分野が明らかにする日本語

〇土木工学から見た日本語――技術者がデジタル・アーカイブスと図書館を行き来して調べたこと―― ………小松淳

〇木簡学から見た日本語――文字について―― ………馬場基

〇言語情報学から見た日本語 ………井佐原均／神崎享子

〇教育学から見た日本語――〈青年〉と教育・学校―― ………和崎光太郎

〇空手の世界で使われる日本語「押忍」について――なぜ「オス」という話し言葉に漢字「押忍」が当てられたのか―― ………大森敏範

【連載】

［ことばのことばかり］………はんざわかんいち

［校閲記者のこの一語］………渡邉彩花

［漢字を追いかける］………笹原宏之

『日本語学』通巻499号（第38巻12号）※電子版はこちら

◆裏側の日本語学

〇「裏側」のことば ………渋谷勝己

〇語彙調査の裏側――基本語彙から周辺語彙へ―― ………石井正彦

〇卑語は敬語の反対・裏側か？ ………西尾純二

〇発話媒介行為の宿命 ………加藤重広

〇言語変化・方言分化が起こりにくいところ ――方言地図からさぐる――………大西拓一郎

〇借用されないことば ………簡月真

【連載】

［ことばのことばかり］………はんざわかんいち

［校閲記者のこの一語］………大熊萌香

［漢字を追いかける］………笹原宏之

『國語國文』88巻9号（通巻1021号）

○「梅花歌序」表現論　　（宋晗）

○『山家集』巻末百首「釈教十首」の思想と信仰――「きりきわうのゆめのうちに」三首の構成とキリークの思想を中心に――（大場朗）

○太平洋戦争と私小説――太宰治「新郎」／丹羽文雄「海戦」　（松本和也）

『國語國文』88巻10号（通巻1022号）

○平安時代の和歌と草木成仏説　　（フィットレル・アーロン）

○大江健三郎『万延元年のフットボール』論――「再生への始動」と過去の継承――　（田鎖数馬）

○法華経訓読史における和訓読みから字音読みへの推移――否定辞と複合する語及び程度副詞と用言で構成される語を中心に　（李競一）

『國語國文』88巻11号（通巻1023号）

○『顕注密勘』の顕昭注（続）――注釈の性格と目的について――　（鎌田智恵）

○平重盛の法名をめぐって　（塩山貴奈）

○都賀庭鐘の読書筆記『過目抄』とその読本創作　（劉菲菲）

『國語國文』88巻12号（通巻1024号）

　潁原文庫特輯　第一

○潁原文庫選集完成に寄せて　（濱田啓介）

○潁原文庫蔵『逸題浮世草子』とその周辺　（藤原英城）

○『開口新話』小考　（川上陽介）

○潁原文庫の古俳書零本――『鄙諺集』巻六について　（河村瑛子）

『國語國文』89巻1号（通巻1025号）

　潁原文庫特輯　第二

○延宝版『倭漢名数』および『増補和漢名数』について　（野口隆）

○大道寺友山『岩渕夜話』について　（高橋圭一）

○『童謡妙々車』の長編構成について　（大関綾）

○潁原文庫の新写本　（母利司朗）

『国語と国文学』通巻1154号（第97巻第1号）

○秋成の『俳諧嘘を月夜』（長島弘明）

○『西宮左大臣集』成立考――源高明の歌人評価と絡めて――（森田知之）

○『平家物語』「剣巻」の密教的転換――風水龍王をめぐって――（髙尾祐太）

○泉鏡花「清心庵」論――『誓之巻』の〝それから〟 ――（梅山聡）

○書評・北山円正著『平安朝の歳時と文学』（宋晗）

○書評・天野聡一著『近世和文小説の研究』（牧野悟資）

◇新刊書情報

Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae　Volume 72, Issue 3, September 2019

〇　A Catalogue of Harbours in the Province of Ĝirsu/Lagaš Documented in the Administrative Texts of the Ur III Period  (Sergio Alivernini)

〇　The Ancient Hydraulic Infrastructure of Wādi eṣ-Ṣader near Petra, Southern Jordan

(Adeeb Al-Salameen, Zeyad Al-Salameen and Hani Falahat)

〇　A New Analysis of Kalbak Taš I (A-23) Inscription (Hülya Yildiz)

〇　The Derivation of the Tibetan Present Prefix g- from ḥ- (Nathan W. Hill)

〇　Hebrew Manuscripts and Scribes in the Crimean Golden Horde (Solkhat)　(Golda Akhiezer)

〇　Grounding Tantric Praxis in the Mahāyāna Meaning and Modes: An Exoteric Doxography Contained in the Tangut Work Notes on the Keypoints of Mahāmudrā as the Ultimate (Zhang Linghui)

Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae Volume 72, Issue 4, December 2019

〇　On ïKID- in the Kül Tegin and Bilgä Kagan Inscriptions (Li Yong–Sŏng)

〇 A Philological Investigation of the Old Uyghur Pilgrim Inscriptions Recently Discovered in the Cave NK 10 in the Tuyoq Grottoes of Turfan (Abdurishid Yakup and Li Xiao)

〇 The Spiritual Culture of Food: Eating Customs in Early Sufism (Arin Salamah-Qudsi)

〇 Hile ü hud’a: Deception, Dissimulation and Manipulation of Information in 16th-century Ottoman Empire (Emrah Safa Gürkan)

△　Reviews　Feng Jing　Peter Kornicki　Anikó Schmidt　Gyula Wojtilla　Abdurishid Yakup

△　Claus Schönig (23 October 1955–23 June 2019)　（Sebastian Cwiklinski）

Koreai szótanulás 한자-val

  Múlt hónapban írtam a  한글능력검정시험 / 한글能力檢定試驗 nevű koreai nyelvvizsgáról*, aminek azóta megjött az eredménye: 합격/合格. Úgyhogy jövőre szintugrás lesz itt, kéremszépen.

  A hallás utáni szövegértésem még gyengécske, de írott szöveggel elboldogulok.  Ami a szótanulást illeti, a sino-koreai szókinccsel (한자어/漢字語) nincs nagy gond, ebben sokat segít a japán nyelvismeret is, de az eredeti koreai szavakat, különösen az igéket és mellékneveket nehezen jegyzem meg, mivel nincs 한자 / 漢字  támpontként (漢字függő vagyok). Azazhogy van, csak nem úgy, mint a japánban, hanem úgy, mint az alábbi képen:

ebből a következő szavakat lehet megtanulni:

한일 → 한,  하나

정성스러울일 → 정성스럽다

순전할일　→  순전하다

오로지일　→  오로지

같을일　→  같다

온통일 →  온통, 온톤으로

만약일 → 만약

첫째일 →  첫째

낱낱일 → 낱낱이

Szóval azt csinálom most, hogy a 實用大玉篇（실용대옥편, 敎學社1998） és a Guide to Korean Characters (Hollym 1982) alapján megtanulom a koreai kötelező 한자-kat és azok jelentését koreaiul.

 Ez a 漢字-s módszer lehet, hogy a mongol esetében is működne...

 

『蒙汉词典 ᠮᠤᠩ᠌ᠭᠤᠯ  ᠬᠢᠲᠠᠳ ᠲᠤᠯᠢ』　内蒙古大学出版社2008年

 *A vizsga érdekessége, hogy az É-koreai helyesírást is elismeri, és a  felsőfokon előfordulhat É-koreai olvasmány is.

Japános marhaságok

 Idén 150 évesek a japán-magyar diplomáciai kapcsolatok-hogy ezt mennyire sikerült megünnepelni, mindenki döntse el maga-, de az ilyen emlékéveket nem lehet megúszni “szakértők” és a Párt lyeles képviselőjének-képviselőinek megnyilatkozása nélkül.

Szóval az elmúlt napokban ilyesmiket lehetett megtudni Japánról, vagy a japán-magyar kapcsolatokról:

- “A magyar-japán kapcsolatok különlegesek, van lelki tartalmuk is”

_ „tisztelői vagyunk a japán kultúrának és civilizációnak”, mert „a magyar ember fejében és lelkében minden különösen értékes, ami egyedi”.

_ “kulturális és őstörténeti összetartozástudat”-merthogy ugyanaz névsorrend (akkor ennyi erővel pl a vietnámiakkal is van összetartozástudatunk)

_ Japán és Magyarország szinte szomszédok, mert csak Ukrajna és Oroszország van a két ország között (ez esetben viszont beszélhetünk pápua-japán, vagy mexikói-japán szomszédságról is)

stb.

A  fenti két idézet elkövetőjét azt hiszem nem kell külön bemutatni, az alsó két 

eszmefuttatás Szabó Dávid szakértőtől (爆笑)  származik.

Szóval 2019-ben még mindig ott tartunk, hogy Japánnal kapcsolatban csak a bullshit és az

áltudományos ámokfutás megy-szinte semmi előrelépés nem történt az elmúlt 100 évben…

Ez azért is szomorú, mert az elmúlt években fellendült a japán-magyar kapcsolattörténet

kutatása, az ezzel kapcsolatos monográfiák, forrásgyűjtemények, tanulmánykötetek 

viszonylag könnyen hozzáférhetők-de mint látható, sokkal kényelmesebb egy alternatív 

valóságot előadni, mint elolvasni ezeket a könyveket, vagy konzultálni valódi szakértőkkel  (´;ω;｀)

Koreai nyelvvizsga 한글능력검정시험

　

 Ma koreai nyelvvizsgázni voltam, de nem a TOPIK-on, hanem egy bizonyos ハングル能力検定試験 /  한글능력검정시험-on, amely a japánokat célozza meg, így szükséges hozzá japán nyelvismeret is :D

A vizsgát évente kétszer rendezik meg; 5 szint van, ahol is az ötödik a legalacsonyabb.

Én is ezen voltam, a hivatalos leírás szerint ez 40x60 tanult órát, és kb 450 szavas szókincset jelent.

  A vizsga két részből áll, a 30 perces magnóhallgatásból és a 60 perces írásbeliből. Szóbeli csak a felső szinten van. A hallás utáni szövegértés és a teszttöltögetés között nincs szünet, így az egész a szokásos orientációval együtt 2 óra alatt lezajlott. (egyébként az volt a benyomásom, hogy kevés férfi vizsgázó volt, és a nők is leginkább a fiatalabb korosztályból kerültek ki.

Az alábbiakban összefoglalom, hogy milyen típusú feladatok voltak:

①　Hallás utáni szövegértés

1.  kép, a hallott magyarázatok közül kell kiválasztani azt, amelyik a képpel kapcsolatos

2.  elhangzik egy rövid mondat, amelyben számok fordulnak elő (koreai és sino-koreai). A mondat átiratában a számok helyét kihagyták, így az alatta olvasható négy számnévből kell kitalálni a helyeset

3. elhangzik egy mondat, amelyre a választ a feladatlapban olvasható négy mondat közül kell kiválasztani

4. a fenti feladathoz hasonlít, de itt a négy válasz nincs kinyomtatva, hallás után kell  kiválasztani a megfelelőt

5. négy japán mondat kinyomtatva, amelyek közül egy rövid párbeszéd meghallgatása után ki kell választani az ideillőt

②　Feleletválasztós írásbeli

1. szavak helyes kiejtése, pl  숙제   1 [숭제]  2 [숭쩨]   3 [숙쩨]  4 [숙체]

2. japán szó koreai megfelelőjének helyes alakja, pl   開ける  1 열다     2 여르다      3 욜다     4 요르다

3. japán szó helyes koreai fordítása, pl   木   1 구름        2 밤        3 불       4 나무

4. a megfelelő szó beillesztése a mondatba

5. kérdés-felelet, ahová szintén a megfelelő szót kell beilleszteni

6. hasonló értelmű szó kiválasztása négy közül

7. helyes ragozott alak megtalálása

8. helyes partikula /  ragozott alak  / a mondatba illő kifejezés megtalálása

9. az adott szituációhoz illő kifejezés kiválasztása; a szituáció rövid jellemzése japánul van

10. párbeszéd, ahol szintén az odapasszoló mondatot kell megtalálni

11-12. írott szövegértés, ahol is az egyik mondat hiányos, így meg kell találni az ideillő szót, kifejezést, illetve a szöveg rövid japán összefoglalásából kell kiválasztani a helyeset.   

Szóval nem volt túl bonyolult a dolog, kb ezekre a feladattípusokra lehetett számítani. Jövőre megpróbálok szintet ugrani :D

国語学系雑誌 最新号 Japán nyelvvel / irodalommal foglalkozó folyóiratok új számai

『日本語学』　通巻496号　（第38巻9号）　

◆「現代の国語」と日本語学


〇「高等学校国語科における共通必履修科目の設定について」………大滝一登

〇「国語総合」から必履修科目「現代の国語」と「言語文化」への変更の意味………髙木展郎

〇「生きて働く知識・技能としての語彙」――日本語学から提示できる語彙情報――
………田中牧郎

〇「言葉の特徴や使い方に関する事項」の指導の留意点――「現代の国語」で育成する資質・能力との関わり――　………山下直

〇高校国語では教えてくれない「国語」――実社会で求められる資質・能力の育成――
………幸田国広

〇予測困難な社会に生きる「現代の国語」――「伝統的な言語文化に関する理解」以外の各事項をどう扱うか――………佐藤和彦

〇「思考力・判断力・表現力等」を総合的に育成する――三領域の体系性・系統性及び領域相互の関連を中心に――………田中洋美

〇説得力のある発表内容を考える授業の構想――高等学校「話すこと・聞くこと」の実践案――………美谷島秀明

〇高等学校実践例「日常的に書くこと」――教室の中で　教室の外で　現代文から古典まで――………皆川裕紀


【連載】

［ことばのことばかり］………はんざわかんいち
［校閲記者のこの一語］………本望和孝
［漢字を追いかける］………笹原宏之




『國語國文』　88巻8号（通巻1020号）

目次

○愚弄する美禰子――『三四郎』試論――　　（須田千里）

○上代における自他対応と上二段活用　　（岡村弘樹）

○狂言台本の「天下治りめでたい御代なれば」考　　（小林千草）





『國語と國文學』通巻1150号（第96巻第9号）


○万葉から見た小町の夢歌（菊川恵三）

○宇治拾遺物語への視角――「とか」「とかや」をめぐって――（野本東生）

○中島敦文学における〈私〉の臨界点――人間・動物・石――（石井要）

○伊藤整『若い詩人の肖像』の生成――自己虚構という批評――（飯島洋）

○書評・金美眞著『柳亭種彦の合巻の世界――過去を蘇らせる力「考証」』（神林尚子）

○書評・藤澤るり著『夏目漱石の文学的現場　意識と思考の焦点』（松下浩幸）

◇新刊書情報

◇国語と国文学　総目次




『國語と國文學』通巻1151号（第96巻第10号）


○ 源氏物語における〈対話が拓く物語〉（高木和子）
○『古今集』『後撰集』の贈答歌の方法
　――贈答歌採録基準の差異を中心に――（北原圭一郎）
○新出今様琵琶譜　足柄三首、物様一首
　――「関神」「瀧水」「恋者」および「権現」について――（猪瀬千尋）
○『赤い鳥』と代作問題
　――徳田秋聲「唐傘」・芥川龍之介「犬と笛」ほか――（下岸大助）
○書評・山田純著『日本書紀典拠論』（藏中しのぶ）
◇新刊書情報
◇国語と国文学　総目次




『國語と國文學』通巻1152号（第96巻第11号）

令和元年十一月特集号：上代文学のその後

○万葉集仙覚校訂本と次点（田中大士）
○仙覚の万葉集註釈を読む（浅田徹）
○古今集注釈史と万葉集（西田正宏）
○古今集巻十の演出する物名歌について（萩野了子）
○万葉集から古今和歌六帖へ――和歌分類の方法をめぐって――（田中智子）
○『拾遺和歌集』の萬葉歌出典小考
　――人麻呂歌、とくにその長歌を中心に――（池原陽斉）
○十九世紀末における風土記享受――カール・フローレンツを中心に――（兼岡理恵）
○折口信夫による「色好み」の創造――根拠としての『古事記』をめぐって――（David Lurie）
○萬葉集翻訳の創造性――ケネス・レクスロスの翻訳の詩学――（小松靖彦）
○『古事記』上巻トヨタマビメの歌（石田千尋）
◇国語と国文学　総目次




『國語と國文學』通巻1153号（第96巻第12号）


○藤原定家（明静）の嘉禎三年（兼築信行）
○『源氏物語』と「秋興賦」（李宇玲）
○源俊頼の試み――堀河天皇歌壇における立場と詠歌のかかわりについて――（吉野朋美）
○読者を巻き込むテクスト　森鷗外『百物語』（大塚美保）
○書評・古井戸秀夫著『評伝　鶴屋南北』（高橋則子）
◇新刊書情報
◇第九十六巻総目次




『日本語の研究』第15巻2号　2019年8月1日発行

・関西方言における終助詞的断定辞「ジャ」の機能―マイナス感情・評価の提示―　／　上林葵

・接尾辞「ハシ（ワシイ）」の変遷　／　村山実和子

・福井県北潟方言の後部3拍複合名詞のアクセント―「式保存」が成り立たない共時的・通時的背景―　／　松倉昂平

・形容詞基本形反復文の談話的・統語的特徴　／　大江元貴

・近世後期洒落本に見る行為指示表現の地域差―京・大坂・尾張・江戸の対照―　／　森勇太

・近世板本において併用された楷書体漢字と平仮名―漢字仮名交じり文の史的研究―　／　久田行雄


〔書評〕
・林直樹著『首都圏東部域音調の研究』　／　大橋純一
・三原健一著『日本語の活用現象』　／　田川拓海

・小柳智一著『文法変化の研究』　／　ナロック・ハイコ
・佐藤貴裕著『節用集と近世出版』　／　鈴木功眞


《資料・情報》
・分類語彙表番号を付与した『現代日本語書き言葉均衡コーパス』の書籍・新聞・雑誌データ　／　加藤祥・浅原正幸・山崎誠



Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae Volume 72, Issue 2, June 2019

・On the Sogdian Prątihārya-sūtra and the Related Problems
One Aspect of the Buddhist Sogdian texts from Turfan　 /Yutaka Yoshida

・A Study on Several New Fragments of the Säkiz Yükmäk Yaruq Sudur in Uighur Script / Gang Li

・An Old Uigur Version of the Kasibhāradvāja sutta Extended by a Poem /Tieshan Zhang and Peter Zieme

・Relational Ritual Politeness and Self-display in Historical Chinese Letters
/ Dániel Z. Kádár


・The Distribution of Accusative Subjects in Manchu: a Corpus-based Study
/ Han-byul Chung and Jeong-up Do

・ The Turkic Kinship System　/ Erhan Taşbaş

・ A new comprehensive monograph on khitan / Ákos Bertalan Apatóczky and András Róna-Tas

A görög írás és a japán nyelv

 Szaszahara Hirojuki (笹原宏之) a Nihon no kandzsi (A kandzsi a japán nyelvben / 日本の漢字, Ivanami sinso 岩波新書 2006:2-3) c. könyvében a japán írásrendszer komplexitását az  alábbi szöveggel illusztrálja (eredetiben függőleges írással):

今年のX’masには
+αのプレゼントがしたい！

A példában használt karaktereket az alábbi módon csoportosítja:

kandzsi: 今 年
hiragana: の に は が し た い
katakana: プ レ ゼ ン ト
latin írás: X m a s
görög írás: α

Majd így folytatja:

“Íly módon a japán nyelv-beleértve a jövevényszavakat is- lejegyzésére különféle írásrendszereket vegyítenek össze”
(「外来語を含めた日本語を表記するために、このように様々な文字体系が取り混ぜられている」)

Na most ezen a görög íráson fennakadtam, ugyanis a szakszavakon kívűl (pl　γ線　gamma-sugár, π中間子pion) nem sok olyan jövevényszó jut eszembe, amelyet egészében vagy csak egyes részeiben görög írással jegyeznének le. A fenti +α esetében sem kell ragaszkodni a görög betűkhöz, simán le lehet írni katakanával is (プラスアルファ).

Úgyhogy első lépésben megnéztem, hogy a Japán nyelv nagyszótárának netes változatában (日本国語大辞典 JapanKnowledge) milyen görög írásos nem szakszavakat találni. Az eredmény nulla. Ugyan volt olyan kifejezés, hogy アルファ で ありオメガである, de ez is katakanával íródott.

Ezek után felmentem a 少納言-ra, mely a modern japán írott nyelv korpusza 1億500万 szóval 😊 A példák 11 féle forráscsoportból származnak, mint pl Yahoo blogbejegyzés, újságcikk, tankönyv stb; a szövegek 1971 és 2008 között jelentek meg. Ez esetben is a görög betűkre kerestem rá (szakszavak ismét kizárva). Íme:

・ ＋α: 127 találat, de ezek között volt fizika tankönyv is.

・ β版：14 találat.

És kb ennyi (természetesen benne van a pakliban, hogy elsiklott valami felett a figyelmem).

Szóval ez alapján a görög írás leginkább szakszavakban fordul elő, de gyakran felhasználják őket a 顔文字-k készítéséhez is, pl:  Ψ（　｀∀´　）Ψ　ウケケケケケ　
Illetve találtam egy példát, ahol is az おっぱい (cickó) szóra a π betűvel utalt a blogger- lásd még doufukuai bejegyzését a ギャル文字-ról.

                                      μstar pontgyűjtés

Kínai eredetű koreai szavak

 Nézegettem a Nihongogaku日本語学 c. kiadvány egy régebbi, 2011. júliusi

számát, amely az újkori sino-japán szókinccsel foglalkozik（近代の漢語）, de

persze kitér a sino-vietnámi és a sino-koreai szavakra (近代韓国の漢語とその出

自、吉本　一) is. Ez utóbbi ötös számú végjegyzetében bemutat pár olyan szót,

amelyek a kínaiból származhatnak:

筆　→　붇

墨　→　먹

契　→　글

書　→　스　→　쓰

銭　→　돈 (japán zeni, aminek a Japán Nyelv Nagyszótára 日本国語大辞典szerint den / deni / deno / dene nyelvjárási alakjai is létezn/tek)

寺/邸　→　뎔 → 절 (a japán tera szót ebből is szokták származtatni　＊)

佛陀　→　부텨 → 부처  (japán hotoke?)

時　→　적제

尺　→　잫 → 자 (a japán szaka szó is ennek a kínai szónak a korai átvétele lehet)

矢　→　살　

Az újkorban (近世) a következő szavak kerültek a koreaiba:

木綿　→　무명

白菜　→　배추

蜜蠟　→　미라

烏賊魚　→　오즤유　→ 오징어

地龍　→　디룽 → 지렁이

眞的　→　진디 → 진짜

假的　→　갸디 → 가짜

＊　Bjarke Frellesvig A History of the Japanese Language. Cambridge University Press 2010: 144-150.

国語学系雑誌 最新号 Japán nyelvvel / irodalommal foglalkozó folyóiratok új számai

『日本語学』　492号　2019年5月特大号

◆新学習指導要領に向けて　国語の授業をどのように考えるか

 Ⅰ　中学校

〇新学習指導要領が求める中学校国語の授業——今改訂を受けてどこに向かい何に気を付けるか——　折川司

〇社会生活の中で生きてはたらく言語能力を育成する言語活動と学びのプラン——場の状況に応じて即興的なスピーチをしよう——　三藤敏樹

〇新学習指導要領が求める中学校国語の「話すこと・聞くことの授業」——授業の中の悩みとそれを改善するための新学習指導要領の活用と実践——　田口尚希

〇新学習指導要領が求める授業——「書くこと」の授業を例にした、「主体的・対話的で深い学び」の授業改善——　土持知也

〇新学習指導要領の目標の実現に向けた「読むこと」の授業——『少年の日の思い出』—— 三冨洋介

  

Ⅱ　高等学校

〇「現代の国語」の授業を考えるために必要な三つのこと——年間指導計画・評価・「読むこと」——幸田国広

〇「言語文化」の授業をどう考えるか——人物像を捉える学びを例として——

藤森裕治

〇「論理国語」の授業をどう考えるか——多彩な授業づくりを進めるための視点——　

渡邉本樹

〇「文学国語」の授業をどう考えるか　山元隆春

〇高等学校「国語表現」の授業をどう考えるか——学習指導計画の作成と評価——

田中宏幸

〇「古典探究」の授業をどう考えるか………渡部泰明

〇新学習指導要領が求める高等学校国語の「話すこと・聞くこと」の授業——「話すこと・聞くこと」の授業を確実に改善するために必要なこと——　田中洋美

〇社会に開かれた「書くこと」の授業——主体的な表現者として他者との関わりの中で成長するために——　河手由美香　

〇高等学校の授業は変わるのか？——新学習指導要領が求める高等学校国語の「読むこと」の授業——　内田浩文

〇高等学校「知識及び技能」の指導の留意点………山下直 »»»

【連載】

［ことばのことばかり］………はんざわかんいち

［校閲記者のこの一語］………吉久保道明

［漢字を追いかける］………笹原宏之

『日本語学』通巻493号　（第38巻6号）2019年6月号

〇人生の知恵――笑いの発想と表現――　中村明

〇ことばと笑いと狂言と――ユーモアのあるセリフのハイライト――　長島平洋

〇《笑いの意味》を考える最初の一歩のために　　片岡宏仁

〇古典芸能のことばと笑い――狂言、ことばに依る笑い――　田口和夫

　

〇大衆芸能のことばと笑い………サンキュータツオ

〇掛け合いが生み出す笑い――漫才の賢愚二役の掛け合いの型――　日高水穂

〇日本を代表するコミュニケーション文化「漫才」――「教育漫才」が教育を改革する―― 田畑栄一

　

【連載】

［ことばのことばかり］………はんざわかんいち

［校閲記者のこの一語］………木村崇

［漢字を追いかける］………笹原宏之

『日本語学』 通巻494号　（第38巻7号）　2019年7月号

◆和製のことば・和製の文字

〇和語の特色　　沖森卓也

〇和製漢語の歴史と課題　　陳力衛

〇字音声調から漢語アクセントが形成されるまで――「規範」から「逸脱」に視点を移すこと――　加藤大鶴　

〇和製漢字（国字）・和製異体字研究の概況　　菊地恵太

〇字義の和化と和製の字義――借用形式の観点から――ジスク・マシュー

〇和製英語――悪習との訣別――　　田野村忠温

　

 　 

【連載】

［ことばのことばかり］………はんざわかんいち

［校閲記者のこの一語］………日比野進

［漢字を追いかける］………笹原宏之

『日本語学』 通巻495号　（第38巻8号）　2019年8月号

〇日本語学、日本語教育文法のゼミナール――「真正しさ」を追及する場として――

庵功雄

〇日本語史演習　　大木一夫

〇方言学のゼミナール――甲南大学方言研究会の調査・研究実践報告――　都染直也

〇「ことばと社会」のゼミナール――初年度教育から「テーマは自由！」のゼミ論・卒論まで――　田中ゆかり

〇会話分析のトレーニング・セッション　西阪仰

〇アメリカの大学院で教える第二言語習得研究コース　ウェイ諸石万里子

　

【連載】

［ことばのことばかり］………はんざわかんいち

［校閲記者のこの一語］………川井彩

［漢字を追いかける］………笹原宏之

『國語國文』88巻5号（通巻1017号）

○建仁寺両足院所蔵『黄氏口義』「演雅」翻刻と注釈　（松本朋子・石丸羽菜・黄氏口義研究会）

『國語國文』88巻6号（通巻1018号）

〇　大佛次郎『帰郷』の成立　　（斎藤理生）

○家もあらなくに――〈「家」と「旅」〉の和歌解釈への適用の問題――　　（関谷由一）

○伝藤原公任筆『古今和歌集』の用字法　　（渡辺悠里子）

『國語國文』88巻7号（通巻1019号）

○『双蝶記』の長編構成――〈読本的枠組〉の定位――　　（大高洋司）

○『源氏物語』における「孝」の方法――「孝」の用例を起点として――　　（森あかね）

『國語と國文學』 2019年5月特集号 　通巻1146号（第96巻第5号）

○上代を中心とするシク活用形容詞の語基と語幹（蜂矢真郷）

○木簡を日本語資料として利用する（犬飼隆）

○訓点の信憑性について（小助川貞次）

○抄物研究の視点（木田章義）

○中世国語辞書の特質と研究法（高橋久子）

○キリシタン文献の典拠問題（豊島正之）

○新出伊勢本節用集是心本解題稿（佐藤貴裕）

○近世語資料としての近世節用集（高梨信博）

○洒落本の江戸語と人情本の江戸語──指定表現の否定形態を例として──（岡部嘉幸）

○十九世紀の文法研究　――オランダ語・日本語の品詞分類に与えた漢語学の影響――（服部隆）

○近代文法用語の成立と学校国文法――「順接・逆接」をめぐって――（山東功）

◇国語と国文学　総目次

『國語と國文學』　2019年6月号　　通巻1147号（第96巻第6号）

○『国性爺合戦』四段目「九仙山」の演技と演出　──竹田からくり「九仙山操音曲」を手がかりに──（山田和人）

○都賀庭鐘『義経磐石伝』典拠考（劉菲菲）

○「怪奇小説」の記述作法──夢野久作『木魂』論──（加藤夢三）

○鶴峯戊申『語学新書』に見られる「格」が示すもの（服部紀子）

○書評・三木雅博著『平安朝漢文学鉤沈』（宋晗）

○書評・田坂憲二著『源氏物語の政治と人間』（井内健太）

◇国語と国文学　総目次

『國語と國文學』　2019年7月号　通巻1148号（第96巻第7号）

○鈴木清順監督の映画『陽炎座』――あるいは映画を通しての泉鏡花考――（守安敏久）

○明治以降の「浮世風呂」（吉丸雄哉）

○井伏鱒二「二つの話」論――〈戦争〉と〈敗戦〉の狭間で――（丁世珍）

○命令形式から条件形式へ（北﨑勇帆）

○書評・平野多恵著『明恵　和歌と仏教の相克』（近本謙介）

○紹介・長友千代治編著『江戸時代生活文化事典　重宝記が伝える江戸の知恵』（梁誠允）

◇新刊書情報　

『國語と國文學』　2019年8月号　通巻1149号（第96巻第8号）

○活用語由来の訓仮名（沖森卓也）

○八犬士の誕生（大屋多詠子）

○高村光太郎『道程』後期論――〈自然〉と〈生〉――（長尾建）

○日本語における注釈標識「～には」類の発達（靳園元）

○書評・松田聡著『家持歌日記の研究』（鉄野昌弘）

○紹介・長谷川強監修・『浮世草子大事典』編集委員会編『江戸時代の社会・風俗がわかる　浮世草子大事典』（藤井史果）

◇新刊書情報