2022年5月21日土曜日

A japán nyelviskola-bizniszről

  

Lopnak, csalnak, hazudnak



Bár Magyarországon is (japán) nyelvtanárkodtam, főállásban csak Japánban lettem nyelviskolai tanár. Meglehetősen naívan léptem be ebbe a világba, így nagy sokk ért Tokióban, amikor új alkalmazottként tanítani kezdtem egy úgynevezett szakiskolában (専門学校), és ahol hamar ráébredtem, hogy a dolog leginkább a profitról szól, a tanulók nyelvtudásának fejlődése, jövőbeni élete, illetve a tanárok munkarörülményei huszadrangú kérdés. Áprilisban hárman kezdtünk újoncként, egy ószakai lány, egy koreai nemzetiségű fiú (Kína 延辺 régiójából), és  jómagam.

 A lány május környékén betelefonált az iskolába, hogy nem érzi jól magát, és soha többé nem is jött már tanítani. A koreai srác a próbaidő végéig bírta, aztán lelépett- ha jól tudom, hazament Kínába. Én egy évig tűrtem, és nem volt nagy meglepetés, hogy rajtam kívül még vagy tízen léptek ki a suliból. Később hallottam, hogy az igazgató lenyúlta az iskola pénzét, és megszökött az igazgatóhelyettes-banyával. Ettől függetlenül az iskola mind a mai napig létezik, csak egy másik “becsületes” ember vette át az igazgatói trónust.

E kaland után egy darabig nem mentem nyelviskola közelébe, de az elmúlt kb 8 évet ismét a katedrán töltöttem (töltöm), de ezúttal szabadúszóként, megfordulva több nyelviskolában, egyetemen. Az alábbiakban megosztom a tapasztalataimat, hangsúlyozva, hogy azért vannak normális(abb) helyek is.

Na de hogy is működik a dolog?

① A tanulók nagy része ázsiai, bár nyelviskolától, régiótól is függ a dolog, vannak olyan iskolák, amelyek tényleg  nemzetköziek, tehát vannak európai, afrikai diákok is.  Az ázsiai diákok közvetítőcégek (エージェント)segítségével jönnek ki, amelyek jó sok pénzt kérnek el ezért, így volt olyan diákom, aki egyből bankkölcsönnel kezdte a dolgot. Aztán Japánba érkezve jól meglepődött, mert abban a hiszemben fizetett, hogy az összegben benne van a tandíj is. Hát nem így volt. Arra is van példa,  hogy a közvetítő felszívódik, vagy éppen okiratot hamisít-szóval bármi lehetséges.

② Japánba érkezve aztán jöhet a tanulás, japán nyelviskolában, illetve szakiskola vagy egyetem japán kurzusán. Iskolát alapítani jó biznisz, ezért boldog-boldogtalan fogott a japán nyelvoktatásba. Érdemes megnézni, hogy az egyes iskolák mögött kik vagy milyen, esetenként az oktatástól fényévekre levő cégek állnak.

Ami a nyelviskolát vagy a szakiskola nyelvi kurzusát illeti, ezek másfél-két évesek, tehát ez alatt kell eljutni olyan szintre, amivel már lehet munkát vállalni, vagy egyetemen stb továbbtanulni. Általában az N2 szintet várják el, ami a kínaiaknak nem nagy gond, de a vietnámi vagy a nepáli diákoknak  komoly kihívás. Ha nincs N2, nincs felvételiző se, így a bevétel érdekében már a gyérebb nyelvtudást is elfogadhatják (főleg az elmúlt 1-2 évben).

Na, de vissza a nyelviskolára. Általában napi 3- 4 órát tanítanak (2x 90 perc vagy 4x45-50 perc + szünet), a diákokat délelőtti vagy délutáni osztályba rakva. Egy osztály max 20 főből állhat, de azért ezzel is lehet trükközni. 

A nyelv mellett némi kultúrát is tanítanak, és persze illemtanfolyamot is tartanak: szelektív hulladékgyűjtés, az angol WC használata stb, de nem maradhatnak ki az értelmetlen japán szabályok súlykolása se. Hogy miért vannak ilyen szabályok, nem nagyon derül ki, lényeg, hogy kussolj és engedelmeskedj. 

A büntetés se marad ki, tokiói tanár koromban kvázi járőröztünk, kocsival bevittük a gyakran hiányzókat, útlevél elkobzása, miegymás. Az is előfordult párszor, hogy a bolti lopáson kapott diákot – pl 100 jenes péksütemény- a rendőrségi szabadon bocsátást követően az iskola önhatalmúlag őrizetbe vette, majd kitoloncolta az országból.  Ezt ugye, mi, a tanári kar hajtottuk végre…. 

Ami az oktatás színvonalát illeti, iskolától függő, de pl az elmúlt 2 év távoktatása  a röhej kategória volt.  A Zoomot használtuk, van, ahol az ingyenes, és van, ahol a fizetős verziót.

Előbbi ugye csak 40 percig okés, utána újra be kell jelentkezni. Mivel a tanulók nagy többsége nem rendelkezik se számítógéppel, se tablettel, általában okostelefonról követték az órát- ami különösen a beszkennelt tankönyvi oldalak mutogatásánál volt mókás. A fizetős verzióban sem volt sok köszönet, mert ugyanazt a tananyagot kellett lenyomni, mint amit személyesen tartanánk. Mondani sem kell, hogy ami papíron működik, az a valóságban nem…


Ami szintén megdöbbentett, hogy egyes iskolákban begyűjtik az óra után a tankönyveket, mert "úgyis elveszti / otthonhagyja". Hogy így mi értelme van az egésznek, homály...


Ja, és 2022 májusában még mindig ott tartunk, hogy maszk!!!, ami direkt jól jön a kellemes japán hőségben és 90 százalékos páratartalomban. Felvetésemre, hogy mi van, ha valaki ( a tanárt is beleértve)  rosszul lesz, azt a választ kaptam, hogy maszk!!!! Ennyit az értelmes párbeszédről. Persze ha egy japán általános-vagy középiskolában lesz rosszul (rosszabb esetben meghal)  a tanuló, a következő nap már ezzel van tele a média. A külföldi meg kussoljon.


③ A nyelviskola sikeres elvégzése után jöhet a továbbtanulás, ami szintén fontos a nyelviskolának, hiszen kell a szép statisztika. Ennek következtében olyan szakiskolákat, egyetemeket is ajánlgatnak a tanulóknak, amik kb semmi értékelhető tudást nem nyújtanak, tkp csak arra jók, hogy kapjál vízumot, amivel lehet diákmunkát vállalni. Ezt is nehezen veszi be a gyomrom, próbálom is meggyőzni a tanulni vágyókat, hogy ne azt nézzék, hogy mennyire olcsó a tandíj, hanem azt, hogy mit nyújtanak ezért. Ja, és a szakiskolák között van olyan is, ahol egy darab japán diák sincs, vagy azért, mert a japánok (már) nem találják  vonzónak az adott iskolát, vagy azért, mert eleve a külföldieket célozzák meg, néha azzal az elcsépelt szöveggel, hogy “Japán Ázsia vezetője”, “a japán technológia világszintű” stb …. 

  

Szóval az elmúlt kb 10 évben ilyeneket éltem át, szóval ha valaki Japánban akar nyelvet, ne adjisten szakmát tanulni, alaposan nézzen körül.

Ja, és a végére hagytam a legjobbat. Egy ismerősömet 2 éve felvették egy nyelviskolába igazgatónak, és erre az volt a feladata, hogy a tajvani góré aranyhalait gondozza (!). Mivel a góré rendszeresen simogatta, ölelgette a halakat, azok egy idő után betegek lettek és megdöglöttek. Persze, hogy az ismerősöm volt a rossz, így jól ki is rúgták (amit nem bánt annyira).   


2022年2月6日日曜日

A japán nyelv jövője

  Annak ellenére, hogy 2009-ben jelent meg, csak pár hónapja fedeztem fel a みんなの日本語事典-t, ami a japán nyelvvel kapcsolatos kérdésekre próbál meg választ nyújtani kb 500 oldalon keresztül. A japán nyelv jövője is szóba kerül, amit az alábbiakban megpróbálok összefoglalni (az eredeti szöveg a könyv 426-427. oldalán található).


Milyen lesz a japán nyelv 100 év múlva?


1. Fonéma:  a [ŋ] (カ゜行) már csak a Tóhoku vidék hegyeiben marad fenn éppen csak hogy, a standard nyelvváltozatnak már régen nem része.

 A zenei hangsúly változásának következtében egykor a fiatalok által beszélt nyelv sajátosságának tartott „laposodás” (平板化, hangsúlyvesztés) már az összes korosztálynál megfigyelhető.


2. Nyelvtan:  a ら抜き言葉 (tehát a hatóige rareru られる segédigéjéből a ra kiesik) általánossá válik, és a korábbi szóalak már régiesen hangzik.

  Az igeragozás egyszerűsödése folyamatban van, így az egysoros igék (一段動詞) ragozása az öthangváltós igékkel (ラ行五段動詞) lesz majd megegyező (pl 見らない stb). 

  A ちがう, みたいに melléknevesedése befejeződik: a ちがくない, ちがければ, みたく stb. szóalakok  általánossá válnak.

Az egykori szerény nyelvezet (謙譲語) most az udvarias nyelvezetnek (丁寧語) felel meg; a tiszteleti nyelv (尊敬語) az ismeretség fokát (親疎) hivatott jelezni.

A hokkaidói nyelvjárásból származó っしょ elterjedésével az うまいっしょszóalakot az idősebb korosztály is használja.


3. Szókincs: Kína gazdasági és katonai felemelkedésének köszönhetően a hanyatlásnak indult sino-japán szavak (漢語) és a kandzsi használata újra felélénkül. Az angol szavak beáramlása lefékeződik, és egyre kevésbé hallani azokat a véleményeket, amelyek szeretnék az angol nyelvet megtenni a második hivatalos nyelvnek.  


4. Írás: Sokan hangoztatják a kelet-ázsiai kandzsi kultúrkör (東アジア漢字文化圏) feléledésének szükségességét, illetve az írásjegyek (字体) egységesítését, de az egyes országok körülményei hátráltatják azt. Azonban a Japánban élő kínaiak számának növekedésével Japánban is egyre többen használják az egyszerűsített kínai írásjegyeket (簡体字). 


5. Nyelvjárások: Egykor az egész országban elterjedt  じゃん visszaszorul, de a じゃないですか használata előre tör.

Kelet-Japánban a べー továbbra is él, és a fiatalok körében terjed a  ~は、いいべ használata a  ~は、いいね helyett.


6. Politikai-gazdasági háttér: Amerika elveszti vezető szerepét, és Brazília, Oroszország, Kína valamint India politikai-gazdasági nagyhatalommá lép elő.

Ennek eredményeképp az egyetemeken az angol, kínai, spanyol és az orosz nyelv közül lehet választani. Az általános iskolákban egykor kötelező volt az angol tanulása, de ma már alig tanítják. Természetesen az alsó és felső középiskolákban változatlanul kötelező tantárgy.

Azonban erősödnek azok a hangok, amelyek bevezetnék a kínai, spanyol és az orosz nyelv iskolai oktatását (emiatt természetesen az angol nyelvtanárok tiltakoznak).

  A japán diplomácia ügyetlensége, és a gazdasági gyengülés miatt Japán távolra kerül az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagállamának státuszától, és kb az összes olyan lehetőséget elvesztette, amelyen japánul fejthette ki véleményét a világ felé.

 Az összes japán cégnél sok a kínai alkalmazott, így az egyszerűsített kínai írásjegyek használata általánossá válik, és viták folynak a jövőbeni írásjegytípusról (字体) is.

A jövevényszavakban megnő az orosz és a spanyol eredetű szavak száma, és megkísérlik a kínai és a japán nyelv összehangolását(手紙: levél / WC papír).



Imígyen szól a jóslat, és ami az utolsó sorokat illeti, a hanyatlásban már bőven benne járunk. Természetesen sokan még mindig a múltban élnek (Japan as number one) , és a média (マスゴミ) is előszeretettel nyomja a Cool Japan valamint a „a japán zene / konyha stb az egész világon igen népszerű” szöveget, de ez már a végjáték.

Az sem tesz túl jót az ország imidzsének, hogy kb már 2 éve nem engednek be külföldieket az országba (コロナ鎖国), és hát az ázsiai diákok, bedolgozók lekezelése sem teszi Japánt népszerűbbé  ( a japán nyelvoktatásbizniszről is írni kéne majd).

 


2021年5月1日土曜日

Példa a 訓 olvasatra a modern koreaiban

 Régebbi posztjaimban előkerült már párszor a koreai (훈독, 새김) olvasat, így pl a 千字文,  漢字 szótárak vagy a XIX. századi 김병연 (金炳淵) versei esetében. Ezúttal pár modern példát akarok bemutatni, aminek összeszedése azért is nehézkes, mivel a 漢字 használata erősen visszaszorult Koreában.

Elsőre pár példa 吉本一-tól, aki koreai és japán forrásokra hivatkozik:

 

一時 olvasata  [한시]

 

가지 olvasata  [열가지]

 

망신 olvasata  [개망신]  (a 망신 egyébként sino-koreai szó: 亡身)

 

金文京 a 참이술 szodzsut hozza fel, amelynek neve tkp a 眞露 (진로) koreai megfelelője. Emellett megemlíti, hogy bár erősen visszaszorult, de azért találni olyan buddhista templomot, ahol a szútrák esetében a olvasatot alkalmazzák.

 

Végül egy saját találat: a 효리네 민박 c. műsor 2/15-ben nem hittem a szememnek és fülemnek, ugyanis az eredeti feliratban többször is felbukkant a , amit bizony koreaiul olvastak ki: tehát nem , hanem (vagy úgy is lehetne fogalmazni, hogy a 죽여 szóra 漢字-t alkalmaztak).

 



 

 

 

Források:

 

金文京(2010)『漢文と東アジアー訓読の文化圏』岩波新書  pp 148-149.

吉本一(2011)「近代韓国の漢語とその出自」『日本語学』明治書院 vol. 30-8, pp 48-59.

효리네 민박 2/15

 

2021年3月6日土曜日

A koreai nyelv Fukui-rendszerű transzliterációja

A koreai nyelv Fukui-rendszerű transzliterációja (福井玲式ローマ字転写法) 

1.

g

p

n

h

d

a

r

ia

m

e

b

ie

s

o

szótag elején:

szótag végén: q

io

j

u

c

iu

k

y

t

i




2.   (középkoreai)

w

f

v

x

z

@

q

 



3. 

gg

ai

dd

iai

bb

ei

ss

iei

jj

oa

nn

oai

′′

oi

hh

ue

vv

uei

gs

ui

nj

yi

rh

ioia

rx

ioi

bd

iuiei

bsg

iui

sb

@i

 

forrás: