ラベル Edo の投稿を表示しています。 すべての投稿を表示
ラベル Edo の投稿を表示しています。 すべての投稿を表示

2013年10月16日水曜日

わが町坂下 ― 漢字・崩し字ヲ練習スベシ



Tegnap osztottam meg egy linket az 顔本-on, ami a kínaiak kézírásképességének a hanyatlásáról szól.  Hasonló tendencia valószínűleg Japánban sem ismeretlen, sőt, saját magamon is tapasztalom, hogy amióta nem gyakorlom 一・二 naponta a 漢字–kat, nem megy olyan fényesen az emlékezetből való írás. Szóval itt az ideje előszednem a  漢字検定–es anyagokat és írni, írni, írni.

Illene persze a 崩し字-t és a hentaiganát (変体仮名)is gyakorolnom. Ez elég marginális problémának tűnik, de japán szakosként elvileg tudnom kéne puska nélkül olvasnom.  A felvételin  a hentaiganákkal úgy-ahogy elboldogultam, de azóta már sok víz lefolyt a Kamogaván (鴨川) :(

A félanalfabétizmusommal a minap szembesültem, amikor megpróbáltam "kibetűzni" a közelben felállított reprodukált edo-kori szöveget.  A „basszus, ezt már sokszor láttam, de nem ugrik be, hogy mi lehet a 楷書 alakja”-érzéssel lehetne jellemezni a próbálkozásomat.
Kénytelen voltam segítséghez folyamodni, aminek sűrű homlokcsapkodás lett a velejárója 笑

Erről a szövegről van szó:








És itt van hozzá a "puska":  




已上 

坂下新町居
屋敷之儀被下候
旨 御意候間其
心得可有候即 (bár az írásjegytár alapján mintha jobban hasonlítana a 則-ra) 打
帳をも遺申者也

鈴木弥兵衛 (花押
十二月廿四日
小田野源兵衛 (花押)
藤田甚右衛門 (花押)

坂下新町之内
一色村
庄屋百姓中


A végén a nevek elég nehezen olvashatók  (jó, a kaó eleve reménytelen),  de  a szövegben használt kandzsik elég gyakoriak,  jó lett volna felismerni őket :(    Mindenesetre tanulságos volt a dolog.







 

2013年3月14日木曜日

Két edo-kori tudósítás Magyarországról 洪牙利を紹介する江戸時代の文献

Sajnos az utóbbi időben eléggé el vagyok havazva, leginkább csak arra van időm, hogy a  顔本-on osszak meg  linkeket, de most sikerült összehoznom egy bejegyzést. Az alábbiakban két edo-kori szöveg olvasható, amelyek Magyarországot mutatják be. A második szövegben néhány helyen furiganázva voltak a kandzsik, ezeket zárójelben adtam meg.  A földrajzi nevek megfejtését kommentben várom :)


① 世界人物図巻 (1714年)

翁加里亜ハウンカリートモ云此国欧羅巴ノ内ニ在テ産物甚多豊饒ニテ牛羊(殊?)二繁殖スト云最モ寒國也


Tekercskép a világ népeiről (1714)

(W)onkariát Unkarínak is nevezik. Ez az ország Európában van. Terményekben nagyon gazdag, sok marhát és birkát tartanak. Rendkívül hideg ország.




② 外蕃容貌図画 (1855年)
田川春道 撰 ; 倉田東岳 画



欧邏巴 
翁加里亜(ヲンガリア)



翁加里亜(ヲンカリア)此國北ハ○ロドミリー○ニ接シ東ハ○ワラシェ○及ビ○セーベルゲン○ニ隣リ南ハ○スラホニー○及ビ○セルヒー○ニ界ス西ハ○クルマーナ○ニ境(サカイ)ス全國二分ニ別(ワカレ)又四道ニ分ツ第一ノ都府ヲ○プレスビュルク○ト云往古ハ自立ノ王國ニシテ兵威近隣(ヘイイキンリン)ヲ服従(フクジウ)ス今ハ窩窩斯甸禮畿(ヲヽステンレイキ)ニ屬ス人物戰ヲ善(ヨク)シ思慮(シリョ)ニ長ジ其君主ニ信従(シンジウ)シテヨク節ヲ守ル全國山多シテ気候北部ハ冬月嚴寒(ゲンカン)ニシテ南部ハ夏(カ)月炎熱(ヱン子ツ)ナル處アリ土地肥饒ニシテ穀物ヨク熟ス北極地ヲ出ル㕝四十四度ヨリ四十八度ニ至ル


A barbár népek képes bemutatása, 2. kötet  (1855).  
Szerző:   Tagava Harumicsi, Kurata Tógaku

Európa,  Ongaria

Ongaria.  Ez az ország északon Rodomirí-vel érintkezik, keleti szomszédja pedig  Warase illetve Széberugen. Délen Szurahoní-val és Szeruhí-val, nyugaton Kurumána-val határos. Az ország két részből áll,  illetve 4 prefektúrára van felosztva. Az első fővárosát Pureszubjuruku-nak nevezik.  Ősidők óta önálló királyság, a környező országokat katonai erővel behódoltatta. Jelenleg Ószutenreiki-hez tartozik. A nép ügyesen harcol,  megfontolt,  uralkodóját bizalommal követi, erényességét megtartja. Az országban sok hegy van. Éghajlata: északon a tél rendkívül hideg, a déli részeken a nyár perzselő.  Földje termékeny, a gabonafélék bőséges termést adnak.  Az  északi félgömb  44. és  48. foka között  található. 

2009年11月2日月曜日

Kakudzsi 角字


A kakudzsi 角字 vagyis "szögletes írás" az ún. Edo-írásjegyek(江戸文字) egyike, a pecsétírás (篆書)szögletesített változata.
Pontos eredete nem ismert, de hasonlóságot mutat a kínai "kudzsóten" 九畳篆 nevű stílussal.
Az Edo-korban a családi címereken (家紋), ruhán(印半纏), táblákon használták.
Mára a használata visszaszorult, többnyire csak pecsétnyomókon illetve divatcikkeken látható.

  
大 (nagy):       →  

犬 (kutya):      →  

林(erdő, liget):   →   

良(jó):     →    
 

長(hosszú):   →    



Néhány kandzsi pecsétírással és kakudzsival, iroha 伊呂波 sorrendben:

















参考文献

日本語を考える会 編『読めそうでも読めない不思議な漢字』 角川文庫

片岡賢三編 『諸芸独案内』風月堂 1887年

『和漢三才圖會』1715年