Ősjapán Mekdonálc 神代麥當勞

 Lehet, hogy lassan át kellene nevezni a blogomat, mert már megint dzsindaimodzsiról　神代文字 lesz szó.

A japán McDonald's az alábbi bejegyzéssel lepte meg rajongóit és az eltitkolt ősi japán történelem hívőit a Twitteren (csakazért se hívom iksznek).

A felirat a hocuma 秀真　vagy más néven woside　ヲシデ írással készült, melynek olvasata a következő lesz:

シ　ヨ　ウ　ガ　ツ　モ

サ　ム　ラ　イ　マ　ツ　ク

タ　ベ　テ　ネ

azaz 正月も侍マック食べてね (Újévkor is egyetek szamuráj Mc-t)

Az írás persze szótagírás, rendkívűl logikusan van felépítve, ugyanis a magánhangzó jelek (〇　Π　△　弓　□) vannak egybekombinálva a mássalhangzójelekkel.

A sztori szerint a világmindenség hangokból született. Az öt magánhangzó az öt elemnek felel meg (空風火水地), és az ebből létrejött 48 hang a világ rendezettségét és az emberi test harmóniáját fenntartó alapelvnek felel meg. Így tehát a 48 hang helyes kiejtése egyrészt megszűnteti a természeti csapásokat és a viszályokat, másrészt pedig az emberi test egészségéért is felel. A hocuma avagy woside írás pedig  a helyes kiejtést hivatott jelölni.

Forrás: 原田実（2007）『図説神代文字入門』BNP

Kép forrása: 平篤胤 輯考・ 高橋国彦、相田饒穂、佐藤信淵 校『神字日文伝疑似篇』伊吹迺屋、 文政7[1824]序

Pecsét az istenek korának írásával アヒルクサ文字のはんこ

   

Egy ismerős házában jártam tegnap, aki megmutatta a családfáját, és annak mintegy kiegészítéseként szolgáló falitekercset, ami az ősi Sóva korban készült.

A tekercs szövegét egy bizonyos Szakurajama dzsindzsa 櫻山神社 (Hirosima pref., Fukujama?)　papja írta, de ami számomra leginkább érdekes volt, az a szöveg feletti pecsét felirata.

  Ennek közepén pecsétírással a 櫻山神社 kandzsik olvashatók, de körülötte négy fura karakter látható. Elsőre dzsindaimodzsira tippeltem, és tényleg az volt, pontosabban hifumi szóso 日文草書, vagy más néven ahirukusza modzsi　アヒルクサ文字.  Harada Minoru 原田実 és egy edo kori forrás¹ alapján sikerült dekódolni a szöveget, ami ha minden igaz, a mimamori szót adja vissza.

Arról korábban is tudtam, hogy  dzsindzsákban is találkozni e ősinek mondott írással, de ténylegesen csak most találkoztam először ennek modern termékével.

¹　原田実著（2007）『図説神代文字入門』　BNP
      平田 篤胤『神字日文伝　下巻』　伊吹迺屋, 文政7[1824]序

チャンブレン：神字有無論 （1886年）

Egy réges-régi Chamberlain cikk  a dzsindaimodzsiról. És még a klasszikus japán nyelvtant is lehet vele gyakorolni :)

チャンブレン：神字有無論
(Are the so-called "Divine Characters" genuine? by Prof. B. H. Chamberlain)
『東洋学芸雑誌』　第六十号　　明治19年

忍者文字 Nindzsa írás (-.-)ﾉ・・・・>>>ｰｰ卍 ｼｭｯ卍 卍

A nindzsáiról (is) híres Iga 伊賀 honlapjáról lehet letölteni a belinkelt táblázatot, ami az ún. "nindzsa írás" karaktereit tartalmazza. Ezt az írást (állítólag) titkosírásként használták a nindzsák, jelenleg azonban számos igai bolt cégtábláján is olvasható - sőt, még számítógépes fontot is készítettek hozzá a lelkes városlakók.
Ez az írás valójában a kibimodzsi 吉備文字 nevű dzsindaimodzsin alapul, ha hinni lehet a　神代文字入門 c. könyvnek, akkor az első előfordulása a késő edo korra tehető...

Az istenek korának írása(i) 神代文字

Az istenek korának írásai (dzsindaimodzsi  神代文字) egy gyűjtőnév, amely több, egymástól különböző, többnyire szótagírást takar. Ezen írásokat  a kínai írás átvétele előtti, ősi japán írásnak tartották , legelső említése a kamakura kori sintó tudós, Urabe Kanekata (卜部兼方) nevéhez fűződik. Az észak és déli dinasztiák korában élt Inbe-no-Maszamicsi (忌部正道) szerint  az ősi japán írás képírás volt.  Az edo-korban fellendült a dzsindaimodzsik propagálása, az ősi szokásokhoz, kultúrához való visszatérést ösztönző sóko  eszmének (尚古思想) köszönhetően.  A dzsindaimodzsi legbuzgóbb híve  a tudós Hirata Acutane　（平田篤胤） volt, az ő nevéhez fűződik a hifumi (日文, ) írás, ami valójában a koreai hangülön (한글) alapult. Természetesen már az Edo-korban is voltak ellenzői a dzsindaimodzsinak, mint pl Ban Nobutomo (伴信友) , aki "Kana no motoszue"(仮字の本末) c. könyvében kijelenti, hogy ezeket az írásokat a későbbi korok sintó tudósai követték el.


Az állítólagos ősi írással szembeni ellenérvek a következők:
-ha valóban lett volna ősi japán írás, nem lett volna szükség a kínai írás átvételére
- az ezekkel az írásokkal készült szövegek  nem léteztek az Edo-kort megelőzően
- a dzsindaimodzsival nem lehet lejegyezni az ójapán nyelv  magánhangzóit (上代特殊仮名遣い、a, i, i², u, e, e², o, o²)
-a dzsindaimodzsik többnyire az iroha (伊呂波) és a godzsúonzu (五十音図) alapján vannak sorba rendezve- azonban mind az iroha, mind a godzsúonzu heian-kori "találmány".
- a kamakura korig egyetlen könyv sem említi, hogy lett volna írás a kandzsi átvétele előtt.

Dzsindaimodzsik a XX. században is születtek: Egy Vada Kihacsiró (和田喜八郎) nevű férfi a ’70-es években bejelentette, hogy a családja birtokában áll néhány irat, amik Cugaru történelmét meséli el. Állítása szerint az iratok anyagát az ősei gyűjtötték össze, miközben bejárták egész Japánt. A témát felkapta az NHK és más adók is, azonban 1999-ben tartott sajtótájékoztatón megállapították, hogy:
- a szövegeket  Vada írta személyesen, újságcikkek és TV műsorok stb alapján,
- az általa megnevezett ősök sohasem léteztek,
- az "ősi" iratokban  használt írásokat is ő találta ki, de felhasznált korábbi dzsindaimodzsit is.

Dzsindaimodzsikkal most is lehet találkozni, főleg sintó szentélyekben. Állítólag a kiotói Konpira hegyen (金毘羅山) is áll egy hifumi írásos oszlop.



Néhány dzsindaimodzsi:
日文真字

中臣文字

　　

新豊国文字

参考文献


原田実著『図説神代文字入門』　BNP

山口仲美著『日本語の歴史』　岩波新書

『国語学大辞典』

『日本語学研究事典』明治書院

小松茂美著『かなーその成立と変遷ー』岩波新書