ラベル ujgur の投稿を表示しています。 すべての投稿を表示
ラベル ujgur の投稿を表示しています。 すべての投稿を表示

2013年9月21日土曜日

Nyomok 痕跡本

Kifejezetten szeretem, ha egy régi könyvben az előző tulajdonostól származó jegyzetek, beírások  találhatók, vagy ha a  lapok között  kivágott újságcikk rejtőzik. Viszonylag sűrűn veszek használt könyveket, így néha előfordul, hogy felfedezek ezt-azt :



Mongol nyelvű ajánlás egy 40 évvel ezelőtti kínai-ujgur szótár elejéről - a dátum és hely 1988, március 28, Ši-an (西安).

hənzuqə-uyƣurqə luƣət


Egy másik lapon kandzsik is láthatók, szintén dátummal:  地力木热提  1985. 4. 26.






Meidzsi-kori törikönyv újrakötve, a lapok közt egy préselt-szárított virággal:

『新撰日本略史 三』 ㍾15


És egy régi pecsét az első oldalról: 進?舘印  (sajnos a pecsétírás sem az erősségem 笑)






Pecsét és ecsettel való beírás egy 20. század elejéről (?)  származó mongol nyelvkönyvben ( a nagyobbik pecsét az enyém 笑 ):

研精
新?衛
pecsét: 鉄?



A könyv a mongol írással kezdi a tanulást, majd gyakori szavakkal, kifejezésekkel valamint mondatokkal folytatódik.  Sajnos az utolsó fejezete hiányzik, így nem tudom, hogy mikor, hol és ki adta ki - jobb híján majd át kell nézni a meidzsi-taisó kori mongol társalgásokat, nyelvtanokat.






2011年9月8日木曜日

Belső-ázsiai írások 'szórólap'  絹の道の文字 ワークシート

Két éve volt látható az Ezeréves Fővárosban a Selyemút írásait bemutató kiállítás.
A múzeumban osztogattak néhány 'szórólapot', amik a különböző ázsiai írásokat és az orosz felfedezőket mutatták be pár mondatban. Nemrég megtaláltam ezeket a papírokat, és beszkenneltem őket, hátha hasznos lesz valakinek. A szórólapok természetesen japánul vannak :)






 










2010年4月18日日曜日

Az ötnyelvű (mandzsu-tibeti-mongol-ujgur-kínai )szótár  بەش تىللىق مانجۇ چە لۇلغەت 御製五體淸文鑑


(ᠰᡠᠨᠵᠠ ᡥᠠᠴᡳᠨ ᡴᠠᠮᠴᡳᡥᠠ ᠮᠠᠨᠵᡠ ᡤᡳᠰᡠᠨ ᡳ ᠪᡠᠯᡝᡴᡠ ᠪᡳᡨᡥᡝ ・ཨྐད་ལྔ་ཤན་སྒྱཪ་གྱི་མཉྫུའི་སྐད་གསལ་བའི་མེ་ལོང་ ・ ᠲᠠᠪᠤᠨ ᠵᠦᠢᠯ  ᠤᠨ ᠦᠰᠦᠭ  ᠢᠶᠠᠷ ᠬᠠᠪᠰᠤᠷᠤᠭᠰᠠᠨ ᠮᠠᠨᠵᠤ ᠦᠭᠡᠨ  ᠦ ᠲᠤᠯᠢ ᠪᠢᠴᠢᠭ᠌ ・بەش تىللىق مانجۇ چە لۇلغەت・ 五體淸文鑑)

A 18. században állították össze ezt a mandzsu-tibeti-mongol-ujgur-kínai ötnyelvű szótárt Qianlong 乾隆 császár (Abkai wehiyehe / Tngri tedkügči) parancsára .
Összesen 36 kötetből áll, nyelvenként kb 20 ezer szót tartalmaz.
A szavak nem abc rendben követik egymást, hanem témák (天 ég, 地 föld stb) szerint vannak csoportosítva. 36 nagyobb csoportból(部・ᠰᠣᡧᠣᡥᠣᠨ ・ᠬᠤᠷᠢᠶᠠᠨᠭᠭᠤᠢ) áll, de ezeken belül több kisebb kategória (類・ᡥᠠᠴᡳᠨ ・ᠵᠦᠢᠯ) is található.
Nyomtatva csak 1957-ben adták ki.

A szócikkek felépítése a következő:

-mandzsu szó

-tibeti szó

-a tibeti szó mandzsu betűkkel történő átbetűzése

-a tibeti szó kiejtése mandzsu átírásban

-mongol szó

-ujgur szó

-az ujgur szó mandzsu átírásban

-kínai szó


Példa: a 漢字 (hanzi/kandzsi) mandzsu, tibeti, mongol, ujgur nyelven:

1. ᠨᡳᡴᠠᠨ ᡥᡝᡵᡤᡝᠨ (nikan hergen)

2.རྒྱ་ཡིག།

3.ᡵᡤᠶᠠ ᠶᡞᡣ (rgya yik)

4.ᡤᡳᠶᠠ ᡞᡣ (gya ik)

5.ᠬᠢᠲᠠᠳ ᠦᠰᠦᠭ (kitad üsüg)

6. خطاى حروف

7.ᡥᡝᠶᡳᡨᠠᡳ ᡥᡠᡵᡠᠪ (heitai hurub)

8. 漢字

2010年4月8日木曜日

A kambun kun olvasata 漢文訓読


Mivel a kínai nyelv szórendje és szerkezete eltér a japán (és koreai stb) nyelvtől, így a klasszikus kínai szövegek (= kambun 漢文) japán nyelven történő kiolvasásakor (tkp fordításakor) különböző mellékjeleket alkalmaznak a szórend jelölésére. Az igevégződéseket, partikulákat katakanával jelölik (okurigana 送り仮名 ).
Japánban ez az olvasási mód már a Nara-korszakban létezett; a kambun japán olvasatának nyelvtana sok tekintetben eltér a klasszikus japán nyelvtantól, és emellett sajátos kifejezések is megfigyelhetőek benne.

白文 hakubun:az eredeti, mellékjelek nélküli kínai szöveg

返り点 kaeriten:az olvasás sorrendjét jelző mellékjelek  ㆑㆒㆓㆔㆖㆗㆘㆙㆚㆛

訓点 kunten: a mellékjelek és az okurigana összefoglaló elnevezése

書き下し kakikudasi: a japán szórendnek megfelelőn átírt szöveg



Pl

az eredeti kínai szöveg 白文:










mellékjelekkel kiegészítve 訓点付き漢文:



Itt a kandzsi számok a szórendet, a katakana pedig a végződést és a partikulát jelöli.









japánul leírva 書き下し:














Csak érdekességképpen, az Edo korszaktól a Meidzsi korszak elejéig holland és angol szövegeket is fordítottak ezzel a módszerrel (蘭化亭式翻訳法):

如何㆓  渡ツヤ   你㆒
hoe    vaart      gy?


☆                  ☆              ☆

A kínai források, illetve a fennmaradt ujgur kéziratok alapján tudjuk, hogy a történeti ujgurok is hasonló módszerrel olvasták a klasszikus kínai szövegeket:

《文字亦同華夏、兼用胡書。有毛詩・論語・孝経、置學官弟子以相教授。雖習讀之、而皆爲胡語》 北史・高昌傳

Az ujgur szövegekben a következő mellékjelek láthatók:
törlés: ○  ト
beszúrás:+
szórend megváltoztatása:㆑

A kitajok is alkalmazták a kun olvasatot, Hong Mai (洪邁) megemlíti, hogy a kitaj gyerekek, amikor először olvasnak kínai szöveget, a "vulgáris nyelv" (=kitaj nyelv?) szórendjének megfelelően olvassák ki a kínai írásjegyeket.(契丹誦詩)

Arra is van példa, hogy vegyes, kínai-kitaj nyelven írtak verset, amiben a kitaj szavakat is hanzival jelölték.
(a kitaj szavak félkövérrel kiemeltek)

夜宴設邏拝洗 両朝厥荷情感

微臣雅魯若統 聖寿鉄擺可忒 

(中山詩話)

参考文献

Ishizuka Harumichi: "Altaistic devices for reading chinese texts"Altaic Religious Beliefs and Practices.1990

『理解しやすい漢文』 文英堂

北澤絃一著『イメトレ まる覚え 漢文句形・単語』 中経出版 2008年

『国語学研究辞典』

Pröhle Vilmos: "A japáni nemzeti irodalom kistükre". 1937

金文京著『漢文と東アジア』 岩波新書 2010年

2009年10月4日日曜日

Kaó  花押


A kaó (putonghua: huaya) egy stilizált aláírás, eredete a szómjóra 草名 vezethető vissza, ami tkp kurzív kandzsival íródott aláírás. Kínában alakult ki a Tang-dinasztia idején, Japánba a X. században került. (右大史坂上経行 933, 仁和寺別当大法師某 950)
Alapvetően nem használták együtt az aláírást és a kaót, azonban a köznép illetve később a szamurájok esetében megfigyelhető ezek egyidejű használata.
Egyéb elnevezései: 花書 kaso, 花字 kadzsi, 書き判 kakihan, 手印 suin.

Az "Ódzsikó" 押字考 című, Edo-kori könyv a szómjón kívűl a kaó következő fajtáit különbözteti meg:

① 二合体: két, egymás mellett álló kandzsi ligatúrája

                           国 + 長


② 一字体: egyetlen kandzsiból áll

                          道

③ 別様体: Az Edo-korban jelent meg, nem kandzsi, hanem madarat ábrázoló rajz. Eredete ismeretlen.


④ 明朝体: Ming-stílusú. Japánban a XVII. században jelent meg, nagyon egyszerű felépítésű. Kevés vonásból áll, alul-felül két vízszintes vonal határolja. Az Edo-kori szamurájokon kívűl a nemesek, a császár,és a szerzetesek egy része is használta. Ennek elődje az a kaó volt, amit a Song-és a Yuan Kínából érkezett szerzetesek, illetve az onnan hazaérkező japánok hoztak magukkal.


A fentieken kívűl érdemes megemlíteni, hogy a szamurájok és a nemesség kaója is különbözött.A szamurájoknál az azonos családhoz tartozók hasonló kaót használtak. Az is előfordult, hogy valaki az évek alatt fokozatosan "átalakította" a kaóját. A nemesek esetében a Kamakura-korba lépve a korábbi egyszerű formát egy bonyolult, sok vonásból álló kaó váltotta fel.

A kandzsikon kívűl létezett kana szótagíráson és a latin betűkön alapuló kaó is, utóbbi a XIX. században jelent meg.
                           m



                          そ+ね

A Kamakura-korban megjelentek a kaó-pecsétnyomók is. Ez nagymennyiségű irat aláírását könnyítette meg, másrészt kialakulásában nem elhanyagolható a kínai hatás sem.
Tao Zong-yi (陶宗儀) azt írja, hogy mivel a Yuan-dinasztia mongol és színes szemű (色目人) hivatalnokai nem tudták leírni a kaójukat, ezért azt pecsétnyomóba vésették és így szignózták az iratokat.

A kaóhoz hasonló aláírásmód nemcsak Japánban és Kínában, de a világ más részein is megtalálható. Az iszlám világban ilyen a tugra طغراء írásmód, amit a baszmala formula ( بسم الله الرحمن الرحيم ) leírására is alkalmaznak. Jin Qi Cong 金啓孮 a dzsürcsi szótárában (dʒuʃә bitxә bunәku 女真文辭典) bemutat egy dzsürcsi kaót, ám nem szolgál róla semmilyen információval. Az ujgur kéziratokon is megfigyelhető a kaóhoz hasonló aláírás (nišan).








Irodalom / 参考文献

古筆 了仲著1855年『紫巌印章花押譜』
日本語を考える会編2006年『読めそうで読めない不思議な漢字』 角川文庫
『日本国語大辞典』
伊勢貞丈 著 『押字考 』
佐藤進一著 2000年『花押を読む」 平凡社
道広勇司著『アラビア系文字の基礎知識』2005年 ㈱ワイズ
『シルクロード 文字を辿って ロシア探検隊収集の文物』 京都国立博物館2009年

2009年7月16日木曜日

Kiállítás ajánló: Írások nyomában a Selyemúton-az orosz expedíciók gyűjteményei 展覧会『シルクロード 文字を辿ってーロシア探検隊収集の文物』


A Kiotó Nemzeti Múzeumban (京都国立博物館) egy érdekes kiállítás tekinthető meg 2009. VII.14- IX.6. között. A kiállításon az orosz expedíciók által Belső-Ázsiában -főleg Dunhuangban 敦煌, Turfánban, Kucsában 亀茲, Khotánban 于闐, Karakhotoban 黒水城 és Karasáhrban 焉耆- gyűjtött anyagot mutatják be. A bemutatásra kerülő anyagok között kb 150 kínai, tangut, szogd, ujgur stb kézirat illetve nyomtatott könyv látható.

Aki éppen Kiotóban jár, feltétlenül nézze meg!
http://www.kyohaku.go.jp/jp/index_top.html


『全世界に5万点もあるといわれる敦煌を中心とした西域出土の文献は、中国、イギリス、フランス、ロシアに所蔵されるものが世界四大コレクションといわれています。
 この展覧会では、その四大コレクションのうちロシアのコレクション、すなわちサンクトペテルブルクにあるロシア科学アカデミー東洋写本研究所所蔵の文献類を、同研究所の全面的な協力を得て、「敦煌学発祥の地」である京都で公開するものです。
 これらの文献類は、敦煌と中央アジア周辺、さらにはカラホトのものが有名であり、写本の仏教経典を中心に漢文・西夏語・コータン語・トハラ語・ソグド語のものなど、その総数は断片を含んで2万点以上と報告されています。時代的には、ほぼ4世紀から12世紀にわたり、文字の違いはいうに及ばず、写本のかたちや書写の形式などにもそれぞれの違いが見られ、大変興味深いものがあります。
  今回の展示では、コータン・クチャ・カラシャール・トルファン・敦煌・カラホトで発見された文献を中心に、その中から世界的にもよく知られた写本・版本類の優品約150件を展示します。そのほとんどが日本初公開です。
  悠久のシルクロード、その大地に眠っていた文献類を目の当たりにする絶好の機会となりますので、ぜひご鑑賞ください。』

京都国立博物館
〒605-0931 京都市東山区茶屋町527
Tel. 075-525-2473(テレホンサービス)

2009年6月19日金曜日

A kun olvasat 訓読み


 A kun olvasat(kun-jomi 訓読み) lényege, hogy a kandzsit a jelentésének megfelelő japán szóval olvassák ki. Az i.sz. VI. századtól van rá példa, és a manjóganák között is vannak olyan írásjegyek, amik már a kun olvasaton alapulnak.
Azokat a kandzsikat, amiknek nem volt a jelentésüknek megfelelő japán szó, sino-japán kiejtéssel olvasták ki („on” olvasat 音読み). Az is előfordult, hogy a kun olvasatot a hosszúsága miatt mellőzték, és inkább az on olvasatot részesítették előnyben.
Pl a „lepke” 蝶 japán olvasata a Sinszen dzsikjóban még kafafirako (加波比良古), de a Heian korban már rövidsége miatt a kínai eredetű „tefu” (mai sino-japán kiejtése: csó) olvasat lett az általános.
Az egyes kandzsikhoz eleinte több japán szót is rendeltek, a Ruidzsú mjógisó 類聚名義抄  című szótárban a 治 -nak 14, a 行 -nak 40,  a 方 -nak 37 olvasata látható. Azt, hogy éppen minek kell olvasni az adott kandzsit, a szövegkörnyezet döntötte el.

 A kun olvasathoz hasonló olvasati mód a kandzsi kultúrkör 漢字文化圏  (illetve annak peremén élő) más népeinél is megtalálható volt, ahol a kínai írásjegyeket szintén a helyi nyelven olvasták ki:
(a számok a zenei hangsúlyokat jelölik)

田      vietnámi: ruộng
       /japán: ta, kari szuru/

雨     zhuang 壮:phɔ:n 1
      /japán: ame, amefuru, furu, furaszu, uruoszu/

黒   zhuang 壮: dam1
    /japán: kuro, kuroi, kuromu, kuromeru/

風    bai 白 : pi35
      kam 侗: lɘm 
     /japán: kaze, furi/

天       bai 白: xe55
       ujgur: täŋri
       /japán: ame, ama, szora/

人     ujgur: kiši
       /japán: hito, hitobito, hitogotoni, tari, to, udo/

世     ujgur: yertinč
       /japán: jo, jojo/

 Az ujgur esetében az ujgur olvasatú kínai írásjegyekhez ujgur írással illesztették a ragokat. (vö japán okurigana)

 Hasonló volt a helyzet az ókori Mezopotámiában is, ahol az ékírásos szójeleknek sumér és akkád nyelvű olvasata is létezett:
( a sumér olvasatot nagybetűkkel, az akkádot kisbetűkkel írtam át)

MUL/ MULU  kakkabu: étoile
kakkabtu: petite étoile
MUL  nabāţu: briller
bibbu: planète, comète

ALAM lanu: forme, aspect, figure
şalmu: statue, figurine

 Az iráni nyelvek esetében is beszélhetünk kun olvasatról, ebben az esetben nem a kínai írásjegyeket, hanem az arámi írású arámi szavakat (ideogrammokat) olvasták ki a helyi nyelven (párthus, pahlavi stb), és ehhez illesztették-szintén arámi írással- az adott nyelv ragjait, képzőit stb.
Így például az arámi MLKA  ideogrammot párthus nyelven šāh-nak olvasták ki.


参考文献

『新撰字鏡』
『世界文字辞典』
『漢字源』学研
『明解古語辞典』三省堂
大島正二著『漢字伝来』岩波書店
河野六郎著『文字の本質』岩波講座「日本語8.文字」抜刷
竹内与之助著1988年『字喃字典』大学書林
庄垣内 正弘著『言語からみた「古代ウイグル」の世界』2003年
王锋著 『从汉字到汉字系文字 』民族出版社
古池孝一著『中国周辺の漢字系文字』
René Labat / Florence Malbran-Labat: Manuel d'Épigraphie Akkadienne.
《Ókori és keleti nyelvek és írások》 Főszerkesztő: Zólyomi Gábor
Jeremiás Éva:Az iráni nyelvek és írások

2009年5月9日土曜日

Monzenjomi 文選読み

A "monzenjomi" 文選読み vagy más néven "katacsijomi" 形読・皃読 lényege, hogy a kínai klasszikusok olvasása során a kandzsikat először sino-japán kiejtéssel (音読), majd az írásjegy jelentésének megfelelő japán szóval(訓読) olvassák ki. Ez az olvasásmód a Heian-korban alakult ki, a legrégibb példája a Tódaidzsi fudzsumonkóban (東大寺 諷誦文稿) látható, ami a Heian-korszak elejéről származik.(團孌 陀ニリニ乃紅皃 ミカホ)  Japánon kívűl ez az olvasásmód Koreában, Vietnámban is megtalálható.

Példa
Az "Ezerszavas könyv" (千字文 szendzsimon/ 천자문) első sora:

天地玄黄、宇宙洪荒。
天地  tencsi-no amecucsiwa 
玄黄 genkó-to kuroku kinari.
宇宙 ucsú-no ózora
洪荒 kókó-to óini hirosi.

A japán olvasatot dőlt betűkkel jeleztem.





Koreai példa a 千字文-ból- a koreai szavak szintén dőlt betűkkel:
(A hangult a Fukui rendszer 福井 玲式 szerint írtam át)

天  han@l tien

sd@ di

gamyl hien

nuru hoaq

jib 'u

jib jiu

nebul hoaq

gecyl hoaq

Vietnámi példa a 三千字 című, a 18. század végén összeállított kandzsi-tankönyvből :
(a vietnámi olvasat dőlt betűkkel)

天地挙存、子孫六三。

天 Thiên giời

地 địa đất

挙 cử cất

存 tồn cồn

子 tử con

孫 tôn cháu

六 lục sáu

三 tam ba


A monzenjomihoz hasonló olvasásmódra az (történeti) ujguroknál is találunk példát.
A példa szintén a 千字文 egy részlete.

雲騰致雨、露結為霜。


雲騰致雨 yun tïŋ ču yu bulït sekridi yaγmur yaγdi

露結為霜  lu ker vi šo salqïm s tüsdi qïraγu toŋdï.


Az ujgur olvasatot itt is dőlt betűkkel jeleztem.


参考文献

『寺子讀書千字文』

『訓読論 東アジア漢文世界と日本語』 勉誠出版

庄垣内 正弘著『言語からみた「古代ウイグル」の世界』2003年

中田祝夫解説 ㍼58年『東大寺諷誦文稿』 勉誠社文庫12

『国語学研究事典』

http://hyangto.pe.kr/L18-T21.htm

金東昭著2003年『韓国語変遷史』明石書店