E havi hír, hogy Mie prefektúrában (三重県) négy cseréptöredék került elő, amelyen az iroha uta (いろは歌) /egy része/ olvasható: ・・・ぬるをわか・・・つねなら・・・・.
A lelet a heian-kor végéről származik, ez a jelenleg ismert legrégebbi iroha, ami hiraganával íródott.
Az iroháról itt lehet magyarul olvasni, amit az alábbiakban a következőkkel egészítenék ki:
- a legrégibb iroha az 1079-es 金光明最勝王経音義- ban látható, manjóganával írva.
- Kúkai szerzősége ellen szól az, hogy a Kúkai idejében beszélt japán nyelvtől eltérően az irohában nincs megkülönböztetve az e és a je hang.
- az első kínai forrás, amelyben szerepel az iroha, az 1376-os 書史會要. Ebben az iroha kiejtését kínaiul magyarázzák, pl
い 以又近移 ろ 羅 は 法平声又近排 .
- a legrégibb koreai forrás, amiben megtalálható az iroha, az 1492-es 弘治五年朝鮮板伊路波.
Ez egy korabeli japán nyelvkönyv, aminek egyetlen példánya maradt fent. Az iroha ebben hangŭlos átírásban látható, pl
い 音이 ろ 音로 は 音ᇦㅏ.
Netes kutakodásom során még siddhammal átírt irohát is találtam az edo-korból (以呂波問辨):
i ro pa ni po pe ṭo ṭi ri nu ru o va ka
yo ṭa re co ṭu ne na ra mu vu vi no vo ku
ya ma ke pu ko ye ṭe a ca ki yu me mi ci
ye pi mo ce cu
参考文献
『国語学研究事典』
2012年1月24日火曜日
2012年1月23日月曜日
A sárkány éve 辰の年
A mai nap "hivatalosan" is beköszöntött a sárkány éve. A sárkány írásjegye a 龍・竜・龙, de zodiákusként eredetileg a 辰-vel írják. Ennek a 辰- nak több értelmezése is van, pl a 『漢字源』 szerint ez egy kagylót(=蜃) ábrázoló képjel , de a 『全訳漢辞海』 szerint ez egy összetett jel, ami a 乙 /a földből kibújó fűszálak/ + 匕 /változás/ + 二 /fel/ + 厂 /kiejtésre utaló elem/ elemekből áll. A Chinese Etymology a következőképpen magyarázza: "Remnant Primitive, Man handling an Egyptian hoe".
辰
sino-japán: sin, dzsin
japán: tacu, toki
putonghua: chén
kantoni: sɐnˌ
sino-koreai: 진
sino-vietnámi:thìn
Egyéb sárkányok:
dzsürcsi: mudur (vö. mandzsu muduri ᠮᡠᡩᡠᡵᡳ)
sui (水): sən31
tangut: we
参考文献
『和漢三才圖會』
藤堂明保著『漢字源 改訂第四版』 学研
李範文 編著『夏漢字典』中國社會科學出版社
西田龍雄著『アジア古代文字の解読』中央公論 2002年
辰
sino-japán: sin, dzsin
japán: tacu, toki
putonghua: chén
kantoni: sɐnˌ
sino-koreai: 진
sino-vietnámi:thìn
Egyéb sárkányok:
dzsürcsi: mudur (vö. mandzsu muduri ᠮᡠᡩᡠᡵᡳ)
sui (水): sən31
tangut: we
参考文献
『和漢三才圖會』
藤堂明保著『漢字源 改訂第四版』 学研
李範文 編著『夏漢字典』中國社會科學出版社
西田龍雄著『アジア古代文字の解読』中央公論 2002年
2012年1月9日月曜日
Kamu írásjegyek 譃字
Sikitei Szamba (式亭三馬 ) "ono no bakamura uszodzsi zukusi" (小野〔竹冠+〕愚譃字尽) című, 1806-ban megjelent könyvében több mint 180, saját maga alkotott írásjegy látható, de ezek között kandzsik is vannak, "rendhagyó" olvasattal (pl 和七:とだな). Ez a könyv tulajdonképpen az "ono no takamura utadzsi zukusi" (小野篁歌字尽) c. könyvecske paródiája, ami verses formában tanítja a kandzsikat, pl:椿榎楸柊桐はるつばき、なつはゑのきにあきひさぎふゆはひらぎおなじくはきり。
Sikitei könyvében az egyes írásjegyek jobb oldalán az "olvasat", a bal oldalon pedig a magyarázat olvasható. Az alábbiakban következzék néhány kedvencem :)
micsijuki: szerelmespár titokban megszökik
走+男+手+女+手
osaberi: fecsegés
口×12
hitogomi: embertömeg
人×6+入×2
gancsi: félszemű
目+片(?)
szai no kavara: kavicstorony a pokol tornácán, amit halott gyerekek építenek a szüleik számára /ezt az ördög állandóan lerombolja, ezért az sosem készül el./
石×7
szakadacsi : fejjel lefelé.
A 足 fejjel lefelé.
csoncson: tapsolás hangja.
A 手 tükrözve.
sikitei: Sikitei Szamba neve (szanba=3 ló).
馬×3
Valójában van ilyen kandzsi is 驫, amelynek jelentése: sok ló vágtat.
sino-japán: hjó, hjú
kun olvasat: hasiru, todoroku [ muragaru, odoroku, ahimiru, noboru, odoru, woru]
putonghua: biāo
sino-koreai:표
(ez az írásjegy megtalálható a zhuangban 壮 is: byoeb)
sinbó (辛抱): türelem, kitartás
石+三+年, ami a 石の上にも三年 közmondásra utalhat.
kinuginu: szerelmesek reggeli búcsúja.
男+女
Forrás /参考文献
杉本つとむ編『異体字研究資料集成』 雄山閣
『字通』
小野恭靖著「嘘字・鈍字の世界」『大阪教育大学紀要 第I部門 : 人文科学』2008年
Sikitei könyvében az egyes írásjegyek jobb oldalán az "olvasat", a bal oldalon pedig a magyarázat olvasható. Az alábbiakban következzék néhány kedvencem :)
micsijuki: szerelmespár titokban megszökik
走+男+手+女+手
osaberi: fecsegés
口×12
hitogomi: embertömeg
人×6+入×2
gancsi: félszemű
目+片(?)
szai no kavara: kavicstorony a pokol tornácán, amit halott gyerekek építenek a szüleik számára /ezt az ördög állandóan lerombolja, ezért az sosem készül el./
石×7
szakadacsi : fejjel lefelé.
A 足 fejjel lefelé.
csoncson: tapsolás hangja.
A 手 tükrözve.
sikitei: Sikitei Szamba neve (szanba=3 ló).
馬×3
Valójában van ilyen kandzsi is 驫, amelynek jelentése: sok ló vágtat.
sino-japán: hjó, hjú
kun olvasat: hasiru, todoroku [ muragaru, odoroku, ahimiru, noboru, odoru, woru]
putonghua: biāo
sino-koreai:표
(ez az írásjegy megtalálható a zhuangban 壮 is: byoeb)
sinbó (辛抱): türelem, kitartás
石+三+年, ami a 石の上にも三年 közmondásra utalhat.
kinuginu: szerelmesek reggeli búcsúja.
男+女
Forrás /参考文献
杉本つとむ編『異体字研究資料集成』 雄山閣
『字通』
小野恭靖著「嘘字・鈍字の世界」『大阪教育大学紀要 第I部門 : 人文科学』2008年
2012年1月1日日曜日
Szamuhara さむはら
A Primal Trek című blogon találtam ezt az érdekes feliratot, ami a blog szerzője szerint "the characters are not Chinese and are not easily recognized as Japanese, either."
Szerencsére a 国字の字典 c. szótárban megtaláltam a karaktereket, bár az utolsó kicsit különbözik a feliraton láthatótól - elképzelhető, hogy csupán írásjegyváltozatról van szó.
A szótár szerint az olvasata "szamuhara"; a 才+合+辛 írásjegyet először sza-nak, majd ha-nak kell olvasni. Ez tkp egy "varázsige", amit talizmánokra szoktak írni- a szamuhara szó valószínűleg a szanszkrit saṃvara szó japános kiejtésén alapul (→ szambara 三跋羅・三婆羅).
A 日本国語大辞典 című nagyszótárban a fenti varázsigén kívül a szambara-szambara (szamba-szamba) is megtalálható, amit az alábbi karakterekkel írnak:
Látható, hogy csak az utolsó írásjegyben különbözik a szamuharától. Sajnos egyelőre még nem tudom, hogy ezeket a kokudzsikat (?) ki és mikor alkotta meg, de annyi biztos, hogy az edo-kor végén már megvoltak (秉穂録, 一・下). A második, a 抬 kandzsiként "korbácsolni" jelentésben ismert, de itt talán írásjegy-ütközésről lehet szó (別字衝突).
秉穂録
Az 1814 után készült 諸国風俗問状答・淡路國風俗問状答 -ben is megtalálható a 秉穂録-ban látható négy írásjegy. A könyv szerint ezt a sáskák elleni talizmánon használták:
「鳥飼下村實盛の社六月初亥日蝗除祭にて、鏡餅、洗米、神酒等供ふ、左の守札を参詣人受戻り田畝に建つ。鳥飼上中下三ヶ村は、右亥日に虫送をす。
才+合+辛・抬・才+合+辛・扌+己+口
右實盛社盛札の事、秉穂録にも見えたり 尾州人作 合せ見るべし。」
参考文献
飛田良文 監修・菅原義三 編『国字の字典 増補』 東京堂出版1990
『日本国語大辞典』 デジタル版
中山太郎編著『校註 諸國風俗問状答』東洋堂発行 昭和17年 (536.oldal)
Szerencsére a 国字の字典 c. szótárban megtaláltam a karaktereket, bár az utolsó kicsit különbözik a feliraton láthatótól - elképzelhető, hogy csupán írásjegyváltozatról van szó.
A szótár szerint az olvasata "szamuhara"; a 才+合+辛 írásjegyet először sza-nak, majd ha-nak kell olvasni. Ez tkp egy "varázsige", amit talizmánokra szoktak írni- a szamuhara szó valószínűleg a szanszkrit saṃvara szó japános kiejtésén alapul (→ szambara 三跋羅・三婆羅).
A 日本国語大辞典 című nagyszótárban a fenti varázsigén kívül a szambara-szambara (szamba-szamba) is megtalálható, amit az alábbi karakterekkel írnak:
Látható, hogy csak az utolsó írásjegyben különbözik a szamuharától. Sajnos egyelőre még nem tudom, hogy ezeket a kokudzsikat (?) ki és mikor alkotta meg, de annyi biztos, hogy az edo-kor végén már megvoltak (秉穂録, 一・下). A második, a 抬 kandzsiként "korbácsolni" jelentésben ismert, de itt talán írásjegy-ütközésről lehet szó (別字衝突).
秉穂録
Az 1814 után készült 諸国風俗問状答・淡路國風俗問状答 -ben is megtalálható a 秉穂録-ban látható négy írásjegy. A könyv szerint ezt a sáskák elleni talizmánon használták:
「鳥飼下村實盛の社六月初亥日蝗除祭にて、鏡餅、洗米、神酒等供ふ、左の守札を参詣人受戻り田畝に建つ。鳥飼上中下三ヶ村は、右亥日に虫送をす。
才+合+辛・抬・才+合+辛・扌+己+口
右實盛社盛札の事、秉穂録にも見えたり 尾州人作 合せ見るべし。」
参考文献
飛田良文 監修・菅原義三 編『国字の字典 増補』 東京堂出版1990
『日本国語大辞典』 デジタル版
中山太郎編著『校註 諸國風俗問状答』東洋堂発行 昭和17年 (536.oldal)
登録:
投稿 (Atom)