ラベル japán の投稿を表示しています。 すべての投稿を表示
ラベル japán の投稿を表示しています。 すべての投稿を表示

2022年9月4日日曜日

Az első út Japánba 2002. IX. 4.

 Ma van 20 éve annak, hogy először Japánba jöttem. A jeles esemény a Japán Alapítványnak köszönhető (国際交流基金), azon belül is a 日本語成績優秀者研修 nevű programnak, amit második próbálkozásra sikerült elnyernem. Ez egy kéthetes ösztöndíj volt, az útiköltséget miegymást az Alapítvány állta, és még némi költőpénzt és könyvutalványt is adtak.

Meglehetősen felkészületlenül vágtam neki az útnak, netünk nem volt, meg nem is érdekelt a dolog, így itt-ott felcsípett infókkal vérteztem fel magam, mint később a helyszínen kiderült, igen lengén*. Egyébként ez volt az első igazi külföldi utazásom (egynapos kirándulás a Fertő-tó osztrák oldalához nem ér), és repülőn is először ültem. Utóbbit egész jól tűrtem, bár a repülős kaját máig nem tudtam megszeretni.

Franfkurti átszállással érkeztem meg a Kanszai repülőtérre, onnan indultunk a Japán Alapítvány Kanszai Központjához, ami azért nem volt olyan messze. A szállás is a Központban volt, egy hiper-szuperül felszerelt szobában, TV, video, CD lejátszó, széf, saját fürdőszoba, amit csak akarsz, és ez vezetett ahhoz a félreértéshez, hogy Japánban az ösztöndíjasokat mindenhol tejben-vajban fürösztik. Évekkel később emiatt kaptam sokkot a Kiotó Egyetem kolijában, ahol egy csodálatos fél évet töltöttem csótányokkal, és mindig elduguló zuhanykabinokkal (saját fürdőszoba, ugyan már!).

Maga a program leginkább az utazgatásról szólt, bár volt néhány óránk a Központban, mint pl szleng, teaszertartás, kalligráfia, de nem a húdekomoly tanulásról szólt a dolog. Emellett volt egy mini-homestay is, egy helyi családnál, ha jól emlékszem, két napos volt az egész. Alapjában véve az ilyesmi máig nem az erősségem, de egész jól eltelt a két nap, első tengeri lubickolás, első rotenburo (露天風呂), és még a Universal Studio Japanba is eljutottam, bár a Terminátor a szemem előtt robbant le :D  Sajnos az ételekkel nem volt ilyen szerencsém, ekkor még a rámenen és az okonamijakin kivűl hadilábon álltam a japán konyhával, és az Alapítvány menzájától is gyakran fájt a hasam.

Ami az utazást illeti, kb ötvenen-hatvanan lehettünk,  így bérelt buszon, illetve lefoglalt Sinkanszen-vagonokkal mozogtunk. Ha minden igaz, Nara-Kiotó, pár nap a Központban → Hirosima → Központ →  Tokió →  Központ sorrendben történt a dolog, de valahol volt közben egy kis Oszakai kirándulás is.  Egy életreszóló élményt szereztem, az akkor megismertek közül pár emberrel később is találkoztam Japánban, és van egy indonéz lány, akivel még most is tartjuk a kapcsolatot.  Sajnos a magammal vitt fényképezőgép nem akart együttműködni, emiatt kb az első hétről  semmilyen képem nincs, így a maradék pár napon eldobható kamerával dolgoztam.

A nyelvtudásom ekkor kb a Nemzetközi Japán  Nyelvvizsga hármas és kettes szintje közt lehetett, de értelemszerűen ez volt az első alkalom, hogy a tudásomat élesben is kipróbálhattam. Különösebb nyelvi problémám nem volt, imádtam az utcán kérdezősködni. Természetesen könyveket is vettem, a Japán Tanszék íratlan szabályai szerint Kódzsient (広辞苑) és klasszikus szótárt, utóbbit igen amatőr módon, mert a beszerzett szótárban az idézeteknél nem volt feltüntetve a modern nyelvi fordítás. A szótár mind a mai napig megvan, bár évekkel később vettem egy olyat is, amiben azért van fordítás is (全訳読解古語辞典, 三省堂). A Kódzsien mellé szereztem egy általános iskolásoknak szóló értelmező szótárt is (例解小学国語辞典, 三省堂), ami nagyon jó húzás volt, mert később rengeteget tanultam belőle, és szintén mind a mai napig megvan.

 Zenei téren ekkor ismertem meg BoA-t is, mert kb egész nap a Valenti c. száma ment valamelyik TV-csatornán. A J-pop ízlésemet alapvetően ez a korszak határozza meg (plusz a következő évben elnyert Monbusó ösztöndíj), így történt az, hogy a ’90-es évek vége – 2000-es évek első fele közti zenéket jobban ismerem, mint a mai előadókat. 

 Szóval kellemes két hetet töltöttem itt, és ugyanazokkal a benyomásokkal távoztam / távoztunk, mint az egyszeri turista is: minden nagyon szép, minden nagyon jó, és mindenki hú de kedves, bár már itt sikerült találkozni azzal a jelenséggel, hogy  ① a külföldi nem beszélhet japánul, ② minden külföldi tud angolul. E téren az elmúlt 20 év alatt csak némi változást érzékelek….

A következő évben a Monbusó ösztöndjjjal jöttem vissza, de ez egy másik történet.


Aszakusza, Szenszódzsi

Valahol Tokióban


Akihabara



* így történt az, hogy a magyarországi klíma szerint öltöztem, ami a fülledt melegben nem volt túl jó ötlet, illetve meglepetésként ért az is, hogy a boltban a feltüntetett ár nem tartalmazza az áfát.


2014年3月15日土曜日

A Nemzeti dal japánul és kínaiul 和漢『國民歌』


A Nemzeti dal japán fordítása két változatban:


1.

国民歌

起てよ マヂャル人 祖国は叫ぶ!
時は来れり 今か 再び来らず!
奴隷になるか 自由になるか?
汝ら この両者のいづれかを選べ!
我ら マヂャル人の神に
祈誓する
我らは 二度と奴隷にはならぬと
祈誓す!



Forrás:  今岡十一郎著『Magyar nyelv négy hét alatt ハンガリー語四週間』大学書林 ㍼44年


2.

立てよマジャル人 


立てよマジャル人
立てよ!
祖國の爲立てよ!
奴隷か?
自由か?
今決心せよ!
マジャル人の神へ
奴隷の解放を
祈誓す!



我等は
今まで奴隷であつて
昔に自由に暮したり死んだりした
我等光栄の祖先が
奴隷の土に
瞑する事が
出来ぬ
マジャル人の神へ
奴隷の解放を
祈誓す!


祖国の名誉より
自分の
詰らない命を誇る
祖国の為
生き血を捧げぬ
人は
不愛国者よ!
マジャル人の神へ
奴隷の解放を
祈誓す!


手錠より剣が
もつとぴかぴか輝く
手錠より剣が
もつと手の飾!
焉んぞ手錠を帯びるの?
さ!剣を握れよ!
マジャル人の神へ
奴隷の解放を
祈誓す!


昔の如く
我名は
また輝いて来るでせう
数世紀中の
恥を
抹殺せよ!
マジャル人の神へ
奴隷の解放を
祈誓す!


我塚の前
子々孫々が
礼拝中
我聖なる名を
祝福するでせう!
マジャル人の神へ
奴隷の解放を
祈誓す!




Forrás:  フェルヂナンド・メツゲル原譯 『ぺトーフィ詩』 ㍼十一年 (1936)


Végül bónuszként kínaiul is:


民族之歌


起来,匈牙利人,祖国正在召唤!
时候到了,现在干,或者永远不干!
是作自由人呢,还是作奴隶?
就是这个问题: 你们自己选择!―
在匈牙利人的上帝前面,
我们宣誓、
我们宣誓,我们
永不作奴隶!



我们作着奴隶,直到现在这时候,
连我们的祖先也 遭受诅咒,
他们原来自由地活着,死去,
当然不能在奴隶的土地上安息。
在匈牙利人的上帝前面,
我们宣誓、
我们宣誓,我们
永不作奴隶!


谁如果在紧要关头还不肯牺牲,
把自己的这渺小的生命,
看得比他的祖国还要宝贵,
那么他真是太恶劣,太卑鄙。
在匈牙利人的上帝前面,
我们宣誓、
我们宣誓,我们
永不作奴隶!


刀剑是比铁链更为辉煌,
佩带起来呢,也更为像样,
我们却还是 佩带着铁链!
来吧,我们的古老的刀剑!
在匈牙利人的上帝前面,
我们宣誓、
我们宣誓,我们
永不作奴隶!


匈牙利这名字一定重新壮丽,
重新值得它的古代的伟大荣誉;
几世纪来所忍受的污辱羞耻,
我们要把它彻底地清洗!
在匈牙利人的上帝前面,
我们宣誓、
我们宣誓,我们
永不作奴隶!


我们的子孙以后有一天
要向我们叩头,在我们的坟前,
他们要为我们念着祷词,
祝福我们的神圣的名字。
在匈牙利人的上帝前面,
我们宣誓、
我们宣誓,我们
永不作奴隶!


Forrás

2013年6月11日火曜日

兒學編 촤일드 을러언 ᄉ브크

Nézelődtem ma a kutatószoba koreai könyvrészlegén - na jó, csak két polc az egész 笑  - és találtam egy érdekes könyvet, ami az 兒學編 (아학편) címet viseli.
Ezt eredetileg egy 丁若鏞 (정약용; 1762-1836) nevű ember állította össze, de a ma ismert formáját egy bizonyos  田龍圭-nek köszönheti, aki a XX. század elején egy kissé kibővítette az eredeti művet. Ez  1908-ban (隆煕二年) jelent meg Szöulban.
A könyvecske 2000 kandzsit tartalmaz, az egyes írásjegyek mellett  a koreai jelentés, a sino-koreai olvasat, a kínai / japán / sino-japán olvasat található hangŭl átírásban, de bónuszként megadták az angol megfelelőt is, amit szintén átírtak hangŭllal (!)
Koreai / angol / japán szakosoknak  talán érdemes lenne a témát feldolgozni szakdolgozat keretében  :)
Sajnos még nem tudtam az egész könyvet lefénymásolni, de addig is itt egy kis ízelítő belőle:


















Forrás:

京都大學文學部國語學國文學研究室編 『兒學編・日語類解・韓語初歩』 

2012年3月4日日曜日

A holland és a japán nyelv 蘭語と日本語

A sors úgy hozta nemrég, hogy holland-japán szótárra volt szükségem.
Naívan azt gondoltam, hogy ha a  könyvesboltokban találni portugál meg olasz szótárakat, hollandnak is kell lennie. Nos, nem volt – legalábbis a helyi könyvesboltokban, úgyhogy maradt az Amazon. Ahhoz képest, hogy az Edo korban milyen gazdag hagyományai voltak a holland nyelv tanulásának illetve a holland orvosi stb könyvek tanulmányozásának, jelenleg csak egyetlenegy modern holland-japán szótár létezik, de az is egy holland-angol szótár japán fordítása, úgy, hogy az angolt is benne hagyták. A szótár végén egy kis nyelvtörténet és holland nyelvtani vázlat is található, de mivel a japán nyelvben sok a holland eredetű – katakanásított vagy kandzsizált - szó, ezért a szótárrészben egyes szavaknál feltüntetik annak japánra való fordításának  történetét is. Az sajnos nem derült ki számomra, hogy mi alapján döntötték el, hogy melyik szóhoz írnak magyarázatot.
  A japán egynyelvű szótárt (日国) és a fenti holland –japán szótárt lapozgatva az volt a benyomásom, hogy egy holland szó háromféleképpen kerülhetett a japán nyelvbe. (onnan meg pl a koreaiba)

1. A holland szót lefordítva veszik át:

aders → 血脈→静血脈→静脈 > koreai: 정맥, kínai:jìngmài, vietnámi: tnh mch


blindedarm → 盲目腸→盲腸 > koreai: 맹장, kínai: mángcháng, vietnámi: manh trường


trommelvlies → 鼓膜 > koreai:고막, kínai: gǔmó, vietnámi: c mc


2. A holland szót lefordítás nélkül veszik át:

retort → レトルト(列篤爾多)  > koreai: 레토르토

blik → ブリキ (錻力)

ransel  → ランドセル  > koreai: 란도셀

3. A holland szót először átveszik, később lefordítják –előfordul, hogy kínai szóval fordítják le:

volksplanting →ホルコプランティギ→人民蕃育の術・種を植る stb→ 植民 > koreai: 식민, kínai: zhímín, vietnámi: thc dân



elektriciteit → エレキテル(越歴的兒)・エレキ(越列機)・ゑれきてりせいりてい stb → kínai 電気 (diànqì, koreai: 전기, vietnámi: đin khí)

chemie → セーミカ(舎密加)・せいみ(舎密)→ kínai 化学 (huàxué, koreai: 화학, vietnámi:hóa hc)

klier → キリイル(機里爾) → 濾胞 stb→ 腺. Ez valójában egy kokudzsi 国字, amit Udagava Gensin 宇田川玄真 alkotott meg, de később a koreaiba (선) , a kínaiba (xiàn)  és a vietnámiba (

duyến) is átkerült.


Az egyéb jövevényszavakról lásd  Judit bejegyzését.

2011年12月8日木曜日

Japán madárnyelv  挟詞・バビ語

"Madárnyelv" nemcsak a magyarban, de a japánban is megtalálható. Japán neve haszamikotoba 挟詞 / karakoto, karagon 唐言 / karakotoba 唐詞 / irekotoba 入れ詞. Eredetileg titkos nyelvként használták az edo-kori örömnegyedekben, majd később nyelvi játékká vált.

Néhány példa:

客 (きゃく) → き

いやな人    → い

焼餅 (やきもち) → や

Amennyiben b-vel kezdődő szótagokat (バ行) szúrnak be, akkor azt  babigo (バビ語) -nak hívják:

史(ふびと) → ふ

こんにちは → こんに
 

参考文献 / Forrás:

『日本国語大辞典』

2011年11月17日木曜日

Japán internetszleng ネット用語

Chouwen (醜聞) gyakran blogol a kínai internetszlengről, és ez adta az apropóját ennek a bejegyzésnek. A Cinii-n találtam is egy tavalyi cikket a 2ちゃんねる   és a ニコニコ動画  szlengjéről. A cikk itt megtalálható, ebből fogok néhány jellegzetességet bemutatni, elsősorban a "helyesírásról":

① nyelvtan 

ige záróalakja + です, pl やめるです, ですです stb.

ige záróalakja + ます, pl なるます (helyesen なります), 行くます (helyesen 行きます)stb.

② kiejtés

ae → ai , pl おまえ → おまい
iː → ui, pl らしい→らすい、 ほしい→ほすい
stb

③ írásmód

-véletlen elütés:

ください → くだしあ

-szándékosan hibás átkonvertálás:

~かも  → 鴨
死ね → 史ね、氏ね 
来た → 北
行け → 池

-hasonló írásjegyek felcserélése:

ヤツ → ヤシ
ゴメン → ゴメソ
四→ 匹
北 → 比
西 → 茜

-angol szavak "átbetűzése":

Youtube → ようつべ
up→ うぷ

-félig latinbetű, félig kana:

ok → おk
get → げt
check → ちぇck

- kandzsik feldarabolása:

死 →  タヒ (死ね → タヒね, azaz "sine" → "tahine")
仏 → イム
北 → コヒ
詳細 → 言羊糸田

-ligatúrák:

信者  → 儲
キモイ → 托イ
タトゥ → 外
ハム  → 公

-írásjelek használata:

アトピー → @p :  a @ japánul アット.
かっこ悪 → (悪):  a zárójel japánul  かっこ(括弧).

- görög vagy latinbetűk használata:

バカ → βακα 
パイオニア→ πオニア
乳首 → びーちく → B地区
強い → tueeeee!

- latinbetűk használata; a magánhangzókat nem jelölik:

よろしく → yrsk
加速 → ksk
嫁 → ym

- kezdőbetűk használata:

そんなの関係ねぇ (SzonnanoKankeiNee) → skn

- számok használata:

名無しさん → 7743  (7:な、4:し、3:さん)
冷凍食品 → 冷食 → 0食 (0:れい)


Forrás:
    内山 弘著「ネットの日本語--2ちゃんねるとニコニコ動画を中心に」 『地域政策科学研究』7, 219-236, 2010-03-10

2011年5月14日土曜日

Engelbert Kaempfer 検夫爾

Engelbert Kaempfer, 1651-1716 (検夫爾).
Német orvos, Japánban 1690-tól 1692 októberéig tartózkodott a holland kereskedőház orvosaként. Nagy érdeklődést mutatott többek között Japán történelme, szokásai, az állat-és növényvilág iránt is. Edoban két alkalommal is járt, és az akkori sógunnal, Cunajosival is találkozott.  1712-ben jelentette meg   Amoenitates Exoticae (廻国奇観) c. beszámolóját, amihez  japán történelmi forrásokat is felhasznált. (Ezt 1801-ben  Sicuki Tadao (志筑忠雄) fordította  japánra 『鎖国論』 címmel.) Halála után, 1727-ben adták ki a "The History of Japan. Together with a Description of the Kingdom of Siam 1690-1692" (日本誌) c. kéziratát angolul, 1729-ben hollandul és franciául.   A könyvben remek képeket, ábrákat találni pl növényekről, hangszerekről, halakról, vagy éppen a japán írásról is:




























参考文献

『来日西洋人名事典』 日外アソシエーション

2010年6月8日火曜日

Tévhitek a japán nyelvvel kapcsolatban1. 似非科学

Az interneten jó pár honlapon, fórumon lehet találkozni a japán-magyar nyelvrokonság lelkes híveivel, kik a nyelvrokonság bizonyítékaként hasonló hangzású japán és magyar szavakat vetnek össze.
Egy kis ízelítő:

mizu - víz

hakcsó - hattyú

ko - öböl, tó

haramu 'múlandóság' - halandó

Kioto - kikötő

samuraj - Szem-Úr-Raj

itosii - édes, ides

szeki - szék

stb

A fenti "módszerrel" akár még a német-japán (Name- namae 名前, so - szó そう, fett- futoi 太い), vagy az arab - japán (انت anta - anta /anata 貴方、جبة dzsubba -dzsuban 襦袢) nyelvrokonság is "bebizonyítható" :)

Hogy valójában mi alapján állapítják meg a nyelvrokonságot, arról itt lehet olvasni egy kis összefoglalót.

※ Ami a fenti japán szavakat illeti, a 水 mizu az ójapánban midu, és általában koreai átvételnek tartják :   mul < mïl :  midu    *myaldu        (Martin 1966, 246. oldal) 

※ A 白鳥 hakucsó sino-japán szó, elsődleges jelentése: fehér tollú madár. Ebben a jelentésben először a  14. századi Taiheikiben  太平記 látható:
一七・山門攻事「白鳥(ハクテウ)の羽にてはぎたる矢の、十五束三臥有けるを」
Másodlagos jelentése hattyú, ennek japán megfelelője a  鵠 kugui (kugufi), illetve 白鳥 siratori:
古事談〔1212~15頃〕一・白鳥来侍従池事「有白鳥〈羽鳥四尺許。身長三尺〉来住侍従池」
A japánban a "h" csak a 17. századtól jelent meg ; a hakucsó a japán-portugál szótárban facuchô alakban szerepel: 「Cignus 〈略〉Facuchô (ハクチョウ)、クグイノ タグイ」

※ A  湖 ko szintén sino-japán (<γuo), japánul mizuumi lenne...

※ A haramu (faramu) 孕む jelentése nem múlandóság, hanem "terhes", "magában foglal", "felduzzaszt" (a szél pl vitorlát), "duzzad"(kalász).

※ A Kiotó kandzsikkal 京都. A 京 (ki̯ɒng) jelentése "főváros, ahol palota áll", a 都 (tuo) jelentése "nagy város, ahol az emberek összegyűlnek"-tehát semmi köze a kikötőhöz.
A Kiotó (japánul Kjóto) olvasat pedig szintén kínai eredetű.

※ A szamurájról már korábban írtam.

※ Az itosii 愛しい eredeti jelentése "sajnálatra/szánalomra méltó, szegény". "kedvelt", "szeretett" jelentésben a 16. századtól van rá példa. Az itosii szó az itofu 厭 igéből lett képezve (itofu → itofosi), a hangalak változása: いとほし→いとをし→いとうし→いとし.

※ A szeki 席 egyrészt sino-japán szó, másrészt eredetileg gyékényszőnyeg jelentésű. Átvitt értelemben jelenthet ülőhelyet (legkorábbi előfordulása a 13. század) is, de a "szék" japánul iszu / isi 椅子 (isi:10. század, iszu: 15. század ) vagy pedig kosikake 腰掛 (16. század).

A fenti példa jól jellemzi az amatőr nyelvészek (nyelv)ismereteit.....



参考文献

『日本語源大辞典』

大野晋編『岩波古語辞典』1975年

中古音はGrammata Sericaによる → 『世界の文字の図典』吉川弘文館

『Vocabvlario da Lingoa de Iapam』

『現代新国語辞典』学研

『日本国語大辞典』

2010年5月10日月曜日

Rovásírás a Magyar-Japán szótárban 洪日辞典にある古代ハンガリー文字 (ᠬᠠᠭᠤᠴᠢᠨ ᠮᠠᠵᠠᠷ ᠪᠢᠴᠢᠭ᠌)



Az Imaoka Dzsúicsiró (今岡十一郎) által szerkesztett magyar-japán szótár (『ハンガリー語辞典』日洪文化協会、1973年) 15. oldalán a magyar rovásírás abc-je és a magyar Himnusz rovásírásos szövege látható.
A Himnusz szövege a latin írásnak megfelelően balról-jobbra halad, és az alatta lévő rovás abc betűi is balról- jobbra néznek. A rovásbetűk Forrai Sándortól származnak, de hogy miért balról-jobbra írta őket, rejtély.
A rovás abc latin megfelelőinél az cs, j, s, sz esetében megadja a hebon (平文) átírást, és a kétféle K -hoz japán nyelvű magyarázatot is fűz.

A szótár második kiadásában (2001年、大学書林) már nem található meg a rovás abc, és ugyanez a helyzet a nagyszótár alapján összeállított kisszótárral (『簡約ハンガリー語辞典』大学書林、2009年) is. De nem található meg az 1958-as Magyar-Japán és Japán-Magyar zsebszótárban sem.. (『ハンガリー語小辞典 : ハン日・日ハン』)

Maga a rovásírás japán elnevezése sem egységes,
a mellékelt képen háromféle megnevezést is használ: ハンガリー原始字母・ハンガリーの古代彫刻文字, 刻み書き
az 1958-as zsebszótárban: 一種のルーネ文字
a szótár második kiadásában: 切り込み文字
a magyar-japán kisszótárban: 楔形文字 (せっけいもじ)ー ez azért érdekes, mert az ékírás is 楔形文字.
a Világ írásai(『世界文字辞典』三省堂、) c. szótárban:ロヴァーシュ文字,
illetve a  『世界の文字の図典』 c. könyvben, ami szintén a világ írásait mutatja be, ハンガリー=ルーネ文字, azaz "magyar rúnaírás".




今岡十一郎編のハンガリー語辞典の十五頁に 古代ハンガリー文字の字母表と、其の文字で書かれたハンガリーの国歌が見える。
此の古代ハンガリー文字は、横書きで、右から左へ書かれて、合字が自由に作れる。又、異体字も多少ある。
文字の起源に関して、古くから突厥文字から派生したが、幾つかの字母が希臘文字とグラゴル文字から借用されたと主張されてきたが、此の説に反対する学者も居る。 例えば、シャーンドル・クラーラ氏によると、直接突厥文字から派生したのではなくて、カールパート盆地に発見された文字(例えば )と関係がありうるそうだ。又、母音の表記に関しては、元々語末の母音と長母音しか書かれなかったとシャーンドル氏が考えている。
この古代ハンガリー文字の研究の現状を見ると、専門家による研究が少ない所為か、此処廿年、門外漢(にせ学者)による教科書・本が書店で溢れることになっている。残念な事に、そんな根拠もない、出鱈目な説に惹かれる人が多い様である。電網(ネット)にも胡散臭いサイトが多い。
今後、専門家による本格的な研究に期待する。
又、上述のカールパート盆地の文字の碑文の解読が非常に困難で、同じ文章をトルコ語とかハンガリー語でも解読された事例も幾つかある。この文字の研究を続ける者も出るように願っている。

古代ハンガリー文字に関する日本語の論文・本は、私が知っている限り、
三省堂の『世界文字辞典』と『世界の文字の図典』しかないようだ。



Köszönöm 梅林豆 együttműködését!

※ ※

古代ハンガリー文字の字母表(ニコルスブルク字母表)
この字母表の成立に関する最近の論文 (ハンガリー語)

2010年4月15日木曜日

Japán ujjábécé és Braille-írás 指文字・点字

Braille (tendzsi 点字)

- szótagokat jelöl.

- a kandzsi-kana írástól eltérően szóközöket hagy.

- a ハ・へ partikulákat ワ・エ -nek írja.

- a hosszú magánhangzókat nem オ és ウ -val, hanem nyújtójellel jelöli.

- a karakterek mérete eltérő lehet, de általában 6 x 3 mm; a magassága 0.4~0.6 mm.

※A kandzsikra is kidolgoztak kétféle Braille-írást, de eddig nem nagyon terjedt el.



Ujjábécé (jubimodzsi 指文字)

- A jelenleg használatos ujjábécét a Sóva korszak elején dolgozta ki Ózone Genszuke 大曾根源助, az ószakai Siketek Iskolájának igazgatója. Ugyan előtte is már létezett ujjábécé a japán nyelvre, de az nem volt sikeres.

- szótagokat jelöl









参考文献

『例解小学 国語辞典』小学館

『世界文字辞典』

『日本語学研究事典』明治書院

『Yahoo 百科辞典』

2010年4月8日木曜日

A kambun kun olvasata 漢文訓読


Mivel a kínai nyelv szórendje és szerkezete eltér a japán (és koreai stb) nyelvtől, így a klasszikus kínai szövegek (= kambun 漢文) japán nyelven történő kiolvasásakor (tkp fordításakor) különböző mellékjeleket alkalmaznak a szórend jelölésére. Az igevégződéseket, partikulákat katakanával jelölik (okurigana 送り仮名 ).
Japánban ez az olvasási mód már a Nara-korszakban létezett; a kambun japán olvasatának nyelvtana sok tekintetben eltér a klasszikus japán nyelvtantól, és emellett sajátos kifejezések is megfigyelhetőek benne.

白文 hakubun:az eredeti, mellékjelek nélküli kínai szöveg

返り点 kaeriten:az olvasás sorrendjét jelző mellékjelek  ㆑㆒㆓㆔㆖㆗㆘㆙㆚㆛

訓点 kunten: a mellékjelek és az okurigana összefoglaló elnevezése

書き下し kakikudasi: a japán szórendnek megfelelőn átírt szöveg



Pl

az eredeti kínai szöveg 白文:










mellékjelekkel kiegészítve 訓点付き漢文:



Itt a kandzsi számok a szórendet, a katakana pedig a végződést és a partikulát jelöli.









japánul leírva 書き下し:














Csak érdekességképpen, az Edo korszaktól a Meidzsi korszak elejéig holland és angol szövegeket is fordítottak ezzel a módszerrel (蘭化亭式翻訳法):

如何㆓  渡ツヤ   你㆒
hoe    vaart      gy?


☆                  ☆              ☆

A kínai források, illetve a fennmaradt ujgur kéziratok alapján tudjuk, hogy a történeti ujgurok is hasonló módszerrel olvasták a klasszikus kínai szövegeket:

《文字亦同華夏、兼用胡書。有毛詩・論語・孝経、置學官弟子以相教授。雖習讀之、而皆爲胡語》 北史・高昌傳

Az ujgur szövegekben a következő mellékjelek láthatók:
törlés: ○  ト
beszúrás:+
szórend megváltoztatása:㆑

A kitajok is alkalmazták a kun olvasatot, Hong Mai (洪邁) megemlíti, hogy a kitaj gyerekek, amikor először olvasnak kínai szöveget, a "vulgáris nyelv" (=kitaj nyelv?) szórendjének megfelelően olvassák ki a kínai írásjegyeket.(契丹誦詩)

Arra is van példa, hogy vegyes, kínai-kitaj nyelven írtak verset, amiben a kitaj szavakat is hanzival jelölték.
(a kitaj szavak félkövérrel kiemeltek)

夜宴設邏拝洗 両朝厥荷情感

微臣雅魯若統 聖寿鉄擺可忒 

(中山詩話)

参考文献

Ishizuka Harumichi: "Altaistic devices for reading chinese texts"Altaic Religious Beliefs and Practices.1990

『理解しやすい漢文』 文英堂

北澤絃一著『イメトレ まる覚え 漢文句形・単語』 中経出版 2008年

『国語学研究辞典』

Pröhle Vilmos: "A japáni nemzeti irodalom kistükre". 1937

金文京著『漢文と東アジア』 岩波新書 2010年

2010年3月7日日曜日

Japáni képek a Vasárnapi Ujságban 十九世紀のハンガリー人から見た日本

19世紀の「日曜日の新聞」 (Vasárnapi Ujság)のイラストです。
A Vasárnapi Ujság japán tárgyú illusztrációi.
19. зууны японы сэдэвтэй зурагнууд.










2010年3月3日水曜日

A japán nyelv szomszédai 日本語の隣人たち


Egy jokoszukai barátomnak köszönhetően egy igazi könyvritkaságról szereztem tudomást.
A 日本語の隣人たち (A japán nyelv szomszédai) olyan nyolc, kevésbé ismert nyelvet mutat be, amelyeket Japán(ban vagy annak) környékén beszélnek.
Az egyes fejezetek először röviden bemutatják a nyelvet és beszélőit, majd ezt nyelvtani összefoglaló és társalgási példák követik (CD mellékelve) .


A nyelvek a következők:

1. seediq (賽徳克語): ausztronéz nyelv, Taiwanon beszélik. A japán megszállás alatt katakanával is írták.

2. nivkh vagy más néven gilják: Az Amur vidékén beszélik, de Japánban is élnek giljákok. Az edo-kori Karafuto (樺太、Szahalin) térképeken nikubun ニクブン néven szerepelnek.

3. hezhe (赫哲語, nanaj): tunguz nyelv, az Amur, Uszuri, Szungari folyásvidékén beszélik. Mamija Rinzó (間宮林蔵) volt az első japán, aki a nanajokkal találkozott, 1809-ben.

4. itelmen (kamcsadál): Kamcsatkán beszélik.

5. szaha (Саха, jakut): egy szibériai török nyelv. Az első japánok, akik Jakutszkban jártak a 18. században, hajótöröttek voltak.

6. jukagir: Szibériában beszélik.

7. szibériai jupik: Alaszka, Csukcs-félsziget, Szent Lőrinc sziget.

8. hawaii: Hawaii. Az Edo-kor óta van diplomáciai kapcsolat Japán és Hawaii között.


Végül egy kis nyelvmutatvány:

seediq: malu su hug? / mbiyax su hug? (Hogy vagy?)

nivkh: ɲiɣidra (Köszönöm!)

hezhe: aisi a? (Hogy vagy?)

itelmen: last zunsc? (Hogy vagy?)

szaha: Үтүө күнүнэн ! (Jó napot!)

jukagir: doroobot'e! (Jó napot!)

jupik: esghagh-lleq-amken (Viszlát később!)

hawaii: Aloha -ezt szerintem szükségtelen lefordítani :)

2009年10月21日水曜日

A 'phags-pa írás 八思巴文字

A 'phags-pa írás megjelenítéséhez a Babelstone Phagspa Book vagy a Microsoft Phagspa font szükséges!


Kubiláj kán (Qubilai sečen qaγan), a Yuan-dinasztia alapítója, az ujgur írás helyett egy olyan írásrendszert akart létrehozni, amellyel birodalma összes nyelvét le lehet jegyezni. Parancsára 1269-ben a tibeti sa-skya rend vezetője, ’Phags-pa (འཕགས་པ) láma alkotta meg az új birodalmi írást, amit mongolul dörbelǰin üsüg-nek, „négyszögírásnak” hívnak. Kínai elnevezése menggu xinzi 蒙古新字 „új mongol írás” vagy guozi 国字 „birodalmi írás” volt. A nyugati szakirodalomban a ’phags-pa írás elnevezés is elterjedt.
A jelek nagy része a tibeti írásból származik, a tibetiben nem létező hangok jelölésére indiai írásokból (brāhmī, devanāgarī, lañča) kölcsönöztek betűket, vagy tibeti betűket alakítottak át. A ’phags-pa írás az indo-tibeti írásokkal megegyezően szótagos helyesírású, jelöletlen a-val, de az írás iránya az ujgur-mongol íráshoz hasonlóan függőleges és balról jobbra halad.
A ’phags–pa írás nemcsak a fonémákat különbözteti meg, de az allófonokat is (k-q, e-ẻ).
Fontos megjegyezni, hogy a ’phags-pa írás az ujgur-mongol írással ellentétben jelölni tudta a szókezdő h-t is, de az írásos emlékek nyelve is különbözik az ujgur-mongol írásos szövegekétől.

A betűk hangértéke attól is függ, hogy éppen melyik nyelvet jegyzik le vele.
A kínai nyelv esetében sajátos betűkapcsolatok, egyedi betűk is megtalálhatók.
Példa:

ꡦꡟ e+u= --io ( a mongolban "ü" olvasatú)  ꡝꡦꡟ 'eu = io  魚

ꡜꡞ --h+i=ï / ə ꡛꡜꡞ ꡏ shi ma = sï ma 司馬

ꡜ --h+(a)=ɒ

ꡤ f

stb

A 'phags-pa írás néhány emléke Japánban is megtalálható:

- pecsétnyomók

- pénzérmék

- pacskolatok

- rézsúly

Japánban keletkezett emlékei:

- a "Hjakkaszei mókobun"  百家姓蒙古文 / ꡎꡗ ꡂꡨ ꡛꡞꡃ ꡏꡟꡃ ꡂꡟ ꡓꡟꡋ (1699) című kandzsi-tanuló szöveg, ami 432 kínai családnevet sorol fel, és a kandzsik kiejtését 'phags-pa írással adja meg. Ez a "Sinpen gunsoruijó dzsirinkóki"『新編羣書類要事林廣記』c. könyvben található. ( az 1325-ös kiadás újranyomása)

- a Kencsódzsi 建長寺 templom szerzetesének, Gjokuin Eijonak (玉隠英璵, 1432-1524) 'phags-pa írásos pecsétje《西来庵修造再興勧進状》
A pecsétnyomón a 玉隠 kandzsik kínai olvasata látható. Gjokuin a pecsét készítésekor feltehetően a fenti "Dzsirinkóki"-t vette alapul.

eu` (io) 'in ꡝꡦꡟ ꡖꡞꡋ  = gjokuin


参考文献

照那斯図著2003年『新編 元代八思巴字 百家姓』 文物出版社

中野美代著『砂漠に埋もれた文字 パスパ文字のはなし』ちくま学芸文庫

吉池孝一著『日本の八思巴(パスパ)文字資料-その仕分けについて』KOTONOHA第77号

〃  『日本の八思巴(パスパ)文字資料―資料目録稿』 KOTONOHA第78号

宮紀子著 2007年『モンゴル帝国が生んだ世界図 』 日本経済新聞出版社

᠋《 ᠡᠷᠳᠡᠨ ᠤ ᠮᠤᠨᠭᠭᠤᠯ ᠭᠡᠯᠡ》ᠦᠪᠡᠷ ᠮᠤᠨᠭᠭᠤᠯ ᠤᠨ ᠶᠡᠭᠡ ᠰᠤᠷᠭᠠᠭᠤᠯᠢ ᠢᠢᠨ ᠭᠡᠪᠯᠡᠯ ᠦᠨ ᠬᠤᠷᠢᠶ ᠠ

Birtalan Ágnes: A mongol nyelvek és írások.

"ārya paṇḍita, rgya-dkar-nag rgya-ser ka-smi-ra bal bod hor-gyi yi-ge daṅ dpe-ris rnam graṅs maṅ-ba"

Juha Janhunen:"The Mongolic Languages" Routledge Language Family Series, 5