★ Teljesen véletlenül fedeztem fel, hogy a tokiói magyar nagykövetség
szerepelt a 明日どこ!? DX 大使館晩餐会 c. műsorban, ahol is az írásos összefoglaló alapján alternatív őstörténettel kábították a japán nézőket-ez nem tudom, hogy hosszútávon mennyire kifizetődő, mindenesetre szégyellje magát az elkövető. Ezért felesleges volt a Kiotó Egyetemen tanulni....
♪ Az NHK jó 30 évvel készített (tudomásom szerint) két dokumentumfilmet a Selyemútról (szárazföldi és tengeri:シルクロード / 海のシルクロード ), ami baromi érdekes, és érdemes lenne egy olyan műsort készíteni, amiben bemutatják a kínai helyszínek mai állapotát, helyzetét, különös tekintettel a különböző kisebbségekre (ujgur, mongol, hui stb). A tengeri Selyemutat bemutató sorozat kínai részeiben különösen érdekesnek találtam, azt, hogy az egykori arab és perzsa kereskedők emlékét a helynevek megőrizték, így a kuangcsoui 仙邻(巷) tkp egy „kínai” jelentésű arab szó kínai átírása; a 大悲寺(巷) valójában „nagyorrú” jelentéssel bír, utalva a külföldi kereskedők fizimiskájára (=大鼻子?); a 大紙(巷) pedig nem „nagy papír”, hanem csak simán „arab”, mely ha minden igaz, egy perzsa kifejezés kínai átírása (és a Japán Nyelv Nagyszótára alapján előfordul 大食 / 大石 /多氏 írásmódokban is). Tetszett az is, hogy az iszlám hitvallást négy kandzsiból álló összetételre tömörítették: 認主獨壹 [sino-japán olvasatban ninsu dokuicu]„ Tanúsítom, hogy nincs más isten csak Allah”.
☆ A
Twitteren találtam egy izgalmas vietnámi könyvet, ami egy dekorációs célra kidolgozott új vietnámi írásrendszert
mutat be (Nguyễn Kinh Chu: Chữ nôm mới. Ecriture décorative
annamite, destinée pour les panneaux. ). A könyvet 1932-ben adták ki, ekkor már bőven a latin írást használták, de ez az új írás kínai elemekből áll, ami a magán-és mássalhangzókat valamint a zenei hangsúlyokat jelöli, és a hangŭlhoz
hasonlóan kell szótagokba rendezni:
mássalhangzók: 亻 b, 厶 vagy 冫 c, 𠂇 d/gi, 千đ, 扌 g, 彳h, 氵k, 木 l, 虫 m, 山n, 廾 p, 牛 s, 土 t, 犭v, 阝 vagy 力 ch
/tr, 孑 kh, 王 ng, 石 nh, 禾 ph, 忄 qu, 火 th
magánhangzók: 匕 a, 戈 â, 口 e, 目 vagy 皿 ê, 日 i, 由 y, 冂 o, 龱 ơ, 人 u,
大 ư, 又 uô, 天 ươ stb
zenei
hangsúlyok: 亠 ◌̀, 宀 ◌́ , 爫 ़, 䒑 ◌̉ , 艹 ◌̃
Ezeket
aztán a lenti példa szerint rakják össze:
ai: 匕＋日
ninh:
山＋日＋石
ở: ◌̉＋ơ
bình: b＋◌̀＋i＋nh
Érdekes elképzelés, kíváncsi
vagyok, hogy hogyan fogadták a
korabeli Vietnámban. Egyébként
az Omniglot.com-on körülnézve,
úgy tűnik, hogy ma is vannak hívei a hasonló ötleteknek.
