Japán első kandzsimúzeuma? 漢字博物館？

Ez év június 29-én nyílt meg Kiotóban  „Japán első kandzsimúzeuma”  漢検　漢字博物館・図書館　漢字ミュージアム　Japan Kanji Museum ＆ Library  néven, amely így  elsőre sok jót ígért. Tegnap el is mentem megnézni, de sajnos vegyes érzelmekkel kellett távoznom.  Maga a múzeum  Sidzsónál （四条） van, a Jaszaka-dzsindzsával　（八坂神社） sréhen szemben, tehát elég könnyű megtalálni.  Az épület kétemeletes (azaz Mo-on egy emeletes), az alsó szinten ajándékbolt, kávézó, és leginkább a kandzsi történetére fókuszáló kiállítóterem,  az emeleten pedig könyvtár és élménysarok található, ahol játék közben lehet ismereteket szerezni a kandzsikról, de még a Kanken　（漢検） nevű kandzsivizsgával is meg lehet próbálkozni.

Kezdem a negatívumokkal:  ahhoz képest, hogy a múzeum egy turisztikailag meglehetősen frekventált helyen található, bent japán tudás nélkül semmire se megy a gyanútlan túrista.  Azért minimum kínai (Kiotóban a második leginkább használatos nyelv a kínai :D ) és angol feliratokat illett volna kirakni, ha már  Japan Kanji Museum ＆ Library-nek nevezik magukat.

A másik, ami fura volt, hogy az első emeleten a mosdó csak a kiállítótermen keresztül közelíthető meg, így nagyon úgy tűnik, hogy aki csak kávézni tért be, annak a mosdó használatáért jegyet kell váltania – így lesz a 350 jenes kávéból 1150, ha vécézni is akar a vendég. A jegypénztárnál pont mögöttem volt egy bácsi, aki a vécét kereste, mire közölték vele, hogy igen, WC az van, osztán jegye van-e?  „Hát, most veszem majd meg...”   

Ami  az első emelet kiállítását illeti, az tényleg nagyon jó, hogy foglalkoznak az íráshordozók illetve az íróeszközök fejlődésével, de a magyarázatok nagyon felületesek, szinte semmit nem lehet megtudni a történelmi és a kultúrális háttérről. Pl vitrinbe raktak egy fa nyomódúcot és mozgatható nyomdabetűket, de nem derül ki, hogy ezek a nyomtatási technikák mikor és hogy jelentek meg Japánban. Vagy ott van egy japán írógép, ahol is egy mozgó hengerről kell karok segítségével kiválasztani a kívánt kandzsit, de erről sem lehetett megtudni, hogy mióta van japán írógép, mennyi idő kellett az elsajátításához stb.

Szóval  nagyon lájtosan tálalják ezt a történelmi áttekintést, és aki már bizonyos szinten ismeri a kínai vagy a japán írástörténetet, semmilyen új információhoz nem fog jutni.

Ami a könyvtárrészleget illeti, nemcsak gyerekeknek szánt kandzsi gyakorlókönyvek, de szótárak és pl japán nyelvtörténeti szakkönyvek  is megtaláhatók voltak, de a polcok kb fele így is üres volt. Remélhetőleg még fejlesztés alatt áll a dolog, de kicsit olyan érzésem volt, mintha csak alibiből csinálták volna ezt az olvasószobát:  „Te Dzsiró, van itt néhány tucat felesleges könyv, mi legyen velük?  Rakjuk ki őket a polcra, és nevezzük ki könyvtárnak”  

De hogy legyen valami pozitívum is a végére, ami a játszva tanulást illeti, az azt hiszem jól működik. Rengeteg gyerek volt, akik boldogan pecsételtek, gyököket　（部首） kerestek vagy éppen megalkották a saját kandzsijukat-  az emeleti élménysarokhoz nem is nagyon tudtam közelebb jutni.

Ami még tetszett, az az 50000 kandzsi tornya (漢字5万字タワー) volt, amelyet a Morohasi-szótár（大漢和辞典） írásjegyei diszítettek. Jó volt így egyben látni több tízezer kandzsit :D

Összefoglalva, gyerekeknek vagy japánul tanuló külföldieknek érdekes lehet, de aki komolyabb szakmai ismeretekre vágyik, az csalódni fog.

A kandzsitorony egy része

Nyelvjárási kandzsik 方言漢字

Ez viszont újdonság volt számomra is: 丿乀

Én is lelkesen pecsételgettem 

frottázs (乾拓):楚釿布幣

国語学系雑誌 最新号 Japán nyelvvel / irodalommal foglalkozó folyóiratok új számai

『國語國文』　85巻7号（通巻983号）

○　楽浪の歌──近江荒都歌第二反歌をめぐって──　（江富範子）

○　九月十三夜詠の誕生──端緒としての『源氏物語』摂取──　（瓦井裕子）

○　テイタダクの成立と展開　（山口響史）

『國語と國文學』通巻1113号（第93巻第8号）

○　万葉集巻十三、三二二七～三二二九歌をめぐって（大島信生）

○『源氏物語』藤壺の密通における「心の鬼」について（井内健太）

○『春雨物語』の「命禄」 　──「目ひとつの神」を論じて主題と稿本の問題に及ぶ──（高松亮太）

○　　副詞「せっかく」の史的変遷（林禔映）

◇書評・高橋修著『明治の翻訳ディスクール　坪内逍遙・森田思軒・若松賤子』（谷川恵一）

◇書評・平浩一著『「文芸復興」の系譜学――志賀直哉から太宰治へ』（斎藤理生）

『日本語学』 2016年8月号　　通巻457号　（第35巻9号）　

◆国語科における情報活用能力の育成

○国語科の授業に期待される情報活用能力とは何か　(堀田龍也)

○中学生に求める情報活用能力　――〈発信者〉になることを前提とした中学校国語科の授業作り――　(杉本直美)

○高校生に求める情報活用能力　(大滝一登)

○授業おける情報機器の活用　(野中陽一)

○情報機器の用い方、活用の仕方を考える前に――教科国語の特性から――　(原國人)

 

○ＮＩＥの概要と国語科教育における留意点　(野原仁)

【投稿】

 単語リストに基づく単語分類機能をもつテキストエディタ　(北村達也)

【連載】

 ［ことばの散歩道］ 井上史雄

［ことばのことばかり］ はんざわかんいち

［当用漢字表の誕生］ 福田亮

［介護とことば］小野田貴夫

［新連載：日本語教師がみる世界の日本語リアルレポート］武井康次郎