さようなら (történelmi kana-helyesírás:さやうなら)
A "szajó" jelentése: olyan, úgy. A "jó" a kínai 様-ból van. A "nara" a "naraba" rövidülése, ami nem más, mint a "nari" 也 történés előtti alakja (nara) + a "ba" kötőpartikula, magyarra feltételes módként fordíthatjuk (1).
A "szajónara" 然様なら is eredetileg "szajónaraba" volt, jelentése : "ha úgy van". A "szajónara" a 18. században jelenik meg (2) , üdvözlésként a 18. század végéről van rá példa. Eredetileg nem használták önmagában, hanem pl a "nocsihodo" vagy a "gokigen'jó" kifejezésekkel használták együtt(3).
ありがとう
Az "arigató" az "arigatai" 有難い melléknév (4) határozói alakjából származik:
arigataku → arigatau → arigató.
Gyakran a goza(r)imaszu, szan, zondzsimasz szavakkal együtt használják- a 15. századból van erre példa (5). Önálló használata a 18. századból van dokumentálva (6).
A végére egy kis érdekesség: az arigatónak sajátos használata is volt az 1920-30-as években:
不良少年が婦女を誘惑する手段の一つ。ハンカチなどをわざと落として、注意してくれた人に礼を言って交際のきっかけをつくることをいう、不良仲間の隠語。〔特殊語百科辞典｛１９３１｝〕
(1) A "nari" jelentése ・・だ。・・である。・・・にある。・・・にいる。 , eredetileg a ni + ari összevonása.
(2) 歌舞伎・鳴神〔１７４２か〕「『御免なさい御免なさい』『左様ならあやまらしゃったか』」
(3) 洒落本・曾我糠袋〔１７８８〕「『さやうなら、御きげんよふ』『行ってまゐりやせう』」
(4) Az "arigatai" (klasszikus japán: arigatasi / arigataki) az "ari" 有り létige és a "katasi" 難い "nehéz megtenni valamit" jelentésű melléknév összetétele.
Eredetileg a jelentése: ritka; nehéz a megvalósítása; csodálatos stb.
(5) 大観本謡曲・松風〔１４２３頃〕「御宿参らせたく、〈略〉御志ありがたう候」
(6) 洒落本・北華通情〔１７９４〕自序「客を送る仲居は、モシありがたふ、愛郎（いろ）を往（いな）す芸子は、そんならェとぬれたり」
参考文献：
『日本国語大辞典』
『全訳解読古語辞典』 三省堂1998年
