Nézegettem a Nihongogaku日本語学 c.
kiadvány egy régebbi, 2011. júliusi
számát, amely az újkori
sino-japán szókinccsel foglalkozik（近代の漢語）, de
persze kitér
a sino-vietnámi és a
sino-koreai szavakra (近代韓国の漢語とその出
自、吉本 一) is. Ez utóbbi ötös
számú végjegyzetében bemutat pár olyan szót,
amelyek a kínaiból származhatnak:
筆 → 붇
墨 → 먹
契 → 글
書 → 스 → 쓰
銭 → 돈 (japán zeni, aminek a
Japán Nyelv Nagyszótára 日本国語大辞典szerint den / deni / deno /
dene nyelvjárási alakjai is létezn/tek)
寺/邸 → 뎔 → 절 (a japán tera szót ebből is szokták
származtatni ＊)
佛陀 → 부텨 → 부처 (japán hotoke?)
時 → 적제
尺 → 잫 → 자 (a japán szaka szó is ennek a kínai szónak a korai átvétele lehet)
矢 → 살
Az újkorban (近世) a következő szavak kerültek a koreaiba:
木綿 → 무명
白菜 → 배추
蜜蠟 → 미라
烏賊魚 → 오즤유 → 오징어
地龍 → 디룽 → 지렁이
眞的 → 진디 → 진짜
假的 → 갸디 → 가짜
＊ Bjarke Frellesvig A History of the Japanese Language.
Cambridge University Press 2010: 144-150.
0 件のコメント:
コメントを投稿
注: コメントを投稿できるのは、このブログのメンバーだけです。