2013年2月25日月曜日

Japán nyelvoktatás Európában - a kezdetek 欧羅巴に於ける日本語教育の歴史―年号

Nézegettem ma egy-két régi füzetemet, amelyekben találtam néhány feljegyzést az európai  japán nyelvoktatás történetéről.  Az évszámok leginkább 寺川喜四男 kb 50 évvel ezelőtti könyvén alapulnak, és itt-ott elég gyanúsak, de ahol tudtam, leellenőriztem az érintett egyetemek stb honlapján. Ha esetleg találtok még néhány anomáliát, kérlek szóljatok! ゆたしくうにげーさびら



1. A keresztény hittérítők tevékenysége:

- japán nyelvoktatás

-szótárak, nyelvtanok összeállítása:



Racuyoxu     1598
Vocabulario  da Lingoa  de Iapam  1603-1604
Arte da Lingoa de Iapam     1604-1608
Arte Breve da Lingoa Iapoa  1620



2. Az oroszországi japán nyelvoktatás kezdete:

- japán hajótöröttek japán nyelvtanárként való alkalmazása a 18. század elejétől:

1705.  Dembei, orosz nevén  Гавриил japán nyelvet tanít Péterváron.

1736. Japán nyelviskola nyílik Péterváron, ahol két hajótörött,  Gonza (Дамиан Поморцев) és Szóza (Козьма Шульц) lett tanárnak kinevezve.

 


3. A japán nyelvoktatás kezdete a XIX. században + magyar vonatkozások:


*1849. Bettelheim Bernát (伯徳令) rjúkjúi nyelvtana (Elements or contributions towards a Loochooan and Japanese Grammar)

*1851. Bettelheim rjúkjúi szótára (English-Loochooan Dictionary)
 
1855. Hollandia, Leiden.

1868. Párizs

1869. Bécsi Egyetem

1871.  Nápoly, Istituto Universitario Orientale di Napoli

*1883. Szemere Attila (世明礼) Jokohamában belekezd egy japán nyelvtan írásába: ”Grammaire japonaise  日本文法書”. 

1887. Berlin, Seminar für Orientialische Sprachen

*1890?  August Seidel japán nyelvkönyvét Pesten is kiadják: "Praktische Grammatik der Japanischen Sprache"  Wien, Pest, Leipzig.

1895. Ferenc József Tudományegyetem, Bálint Gábor,  majd Pröhle Vilmos nyelvórái.

/ *1905  Akantisz Győző Japán Nyelvmestere - ez az első magyar nyelven íródott japán nyelvtan és társalgás. /


Felhasznált források:

杉本つとむ著『西洋人の日本語発見』 講談社学術文庫 2008年 
寺川喜四男著『全ヨーロッパにおける日本語教育の歴史と現況 上巻』1964年
 Vladislav Nikanorovich GOREGLIAD : 鎖国時代のロシアにおける日本水夫たち(Japan Sailors in Russia in Edo Period) 
Tóth Gergely: Birodalmak asztalánál. 2010. ad lib

14 件のコメント:

  1. Bettelheim Bernátnak (伯徳令) és Szemere Attilának talán valami kínai vonatkozása is van a nevükből sejthetően (世明礼)?

    返信削除
  2. Szemere "neve" szerintem Japánban "készült", Bettelheimé viszont tényleg gyanús - állítólag Hongkongból érkezett Okinavára. Elképzelhető, hogy Hongkongban kandzsizálták a nevét.

    返信削除
    返信
    1. Ezek szerint Japánban is előfordulnak a pusztán három írásjegyből álló nevek, vagy ezeket csak külföldiekre nevének átírására használták?

      削除
    2. Igen, előfordulnak 3 kandzsis nevek, pl

      családnév 1 kandzsi + utónév 2 kandzsi: 森(もり)博達(ひろもち)

      családnév 2 kandzsi + utónév 1 kandzsi: 栗林(くりばやし) 均(ひとし)

      Ami a külföldiek nevét illeti, nem tudok olyan szabályról, ami szerint a külföldiek neve csak 3 kandzsiból állhat.
      Pl Jack Halpern neve kandzsival 春遍(ハルペン)雀來(ジャック), az én teljes nevem meg összesen nyolc kandzsiból áll :)

      削除
  3. nagyon jo, ha vannak netes cikkek erről, linkeld be őket

    a berlini japanológia (elő)története részletesen:
    http://www2.hu-berlin.de/japanologie/?jp=Chronik

    返信削除
  4. Sajnos nem engedi a teljes szöveget, itt a link a bécsi japanisztika kezdeteiről:

    http://veronikavienna.wordpress.com/2013/03/06/a-becsi-japanisztika-kezdetei-az-egyetem-japan-intezetenek-megalapitasaig-1840-es-evek-1938/

    返信削除
  5. ezek meg itt a bonniak, soksok komoly, halott bácsi:
    http://www.ioa.uni-bonn.de/abteilungen/japanologie-und-koreanistik/abteilung/fachgeschichte

    érdekes, mert a saját történeten túl a berlini SOS-t is ide helyezték át 1949 után, csak szép lassan beolvadt a szaktanszékekbe

    返信削除
    返信
    1. Királyság, köszönöm szépen a linket! És ezzel még a németet is lehet gyakorolni :) Siebold valamelyik leszármazottja még az OMM konzulátusán is ügyködött, pl tolmácsként.

      削除
  6. mindent lehet fokozni...íme Lipcse (ha már Goldziher...)

    szaktörténet részletesen: http://www.uni-leipzig.de/~japan/cms/index.php?id=94
    1933-45 között :) http://www.uni-leipzig.de/~japan/cms/index.php?id=88
    ndk-tól máig: http://www.uni-leipzig.de/~japan/cms/index.php?id=89

    és "pillantás a jövőbe": Japanologie in Leipzig - was war, was sein wird.
    http://www.uni-leipzig.de/~japan/cms/index.php?id=95

    返信削除
  7. Sajnos egyre több helyen olvasható az a marhaság, miszerint Bálint Gábor volt az első japán tanár Európában / japán tanárként az elsők között volt.
    A fentiekből is kiderül, hogy nem.
    (szerintem Bettelheim volt az, aki valóban értékes munkát végzett a japán nyelvvel kapcsolatban).

    返信削除
  8. Magyarok által összeállított nyelvtanok, szójegyzékek a Meidzsi korban: 明治期におけるハンガリー 人による日本語文典・会話集 http://www.danube4seasons.com/search/essay/00_d4s_2013-20_6.html

    返信削除

注: コメントを投稿できるのは、このブログのメンバーだけです。