1. A keresztény hittérítők tevékenysége:
- japán nyelvoktatás
-szótárak, nyelvtanok összeállítása:
Racuyoxu
1598
Vocabulario
da Lingoa de Iapam 1603-1604
Arte da Lingoa de Iapam 1604-1608
Arte Breve da Lingoa Iapoa 1620
2. Az oroszországi japán nyelvoktatás kezdete:
- japán hajótöröttek japán nyelvtanárként való alkalmazása a 18. század elejétől:
1705. Dembei, orosz nevén Гавриил japán nyelvet tanít Péterváron.
1736. Japán nyelviskola nyílik Péterváron, ahol két hajótörött, Gonza (Дамиан Поморцев) és Szóza (Козьма Шульц) lett tanárnak kinevezve.
3. A japán nyelvoktatás kezdete a XIX. században + magyar vonatkozások:
*1849. Bettelheim Bernát (伯徳令) rjúkjúi nyelvtana (Elements or contributions towards a Loochooan and Japanese Grammar)
*1851. Bettelheim rjúkjúi szótára (English-Loochooan Dictionary)
1855. Hollandia, Leiden.
1868. Párizs
1869. Bécsi Egyetem
1871. Nápoly, Istituto Universitario Orientale di Napoli
*1883. Szemere Attila (世明礼) Jokohamában belekezd egy japán nyelvtan írásába: ”Grammaire japonaise 日本文法書”.
1887. Berlin, Seminar für Orientialische Sprachen
*1890? August Seidel japán nyelvkönyvét Pesten is kiadják: "Praktische Grammatik der Japanischen Sprache" Wien, Pest, Leipzig.
1895. Ferenc József Tudományegyetem, Bálint Gábor, majd Pröhle Vilmos nyelvórái.
/ *1905 Akantisz Győző Japán Nyelvmestere - ez az első magyar nyelven íródott japán nyelvtan és társalgás. /
Felhasznált források:
杉本つとむ著『西洋人の日本語発見』 講談社学術文庫 2008年
寺川喜四男著『全ヨーロッパにおける日本語教育の歴史と現況 上巻』1964年
Vladislav Nikanorovich GOREGLIAD : 鎖国時代のロシアにおける日本水夫たち(Japan Sailors in Russia in Edo Period)
Tóth Gergely: Birodalmak asztalánál. 2010. ad lib
Bettelheim Bernátnak (伯徳令) és Szemere Attilának talán valami kínai vonatkozása is van a nevükből sejthetően (世明礼)?
返信削除Szemere "neve" szerintem Japánban "készült", Bettelheimé viszont tényleg gyanús - állítólag Hongkongból érkezett Okinavára. Elképzelhető, hogy Hongkongban kandzsizálták a nevét.
返信削除Ezek szerint Japánban is előfordulnak a pusztán három írásjegyből álló nevek, vagy ezeket csak külföldiekre nevének átírására használták?
削除Igen, előfordulnak 3 kandzsis nevek, pl
削除családnév 1 kandzsi + utónév 2 kandzsi: 森(もり)博達(ひろもち)
családnév 2 kandzsi + utónév 1 kandzsi: 栗林(くりばやし) 均(ひとし)
Ami a külföldiek nevét illeti, nem tudok olyan szabályról, ami szerint a külföldiek neve csak 3 kandzsiból állhat.
Pl Jack Halpern neve kandzsival 春遍(ハルペン)雀來(ジャック), az én teljes nevem meg összesen nyolc kandzsiból áll :)
nagyon jo, ha vannak netes cikkek erről, linkeld be őket
返信削除a berlini japanológia (elő)története részletesen:
http://www2.hu-berlin.de/japanologie/?jp=Chronik
Köszönöm a linket!
削除Sajnos nem engedi a teljes szöveget, itt a link a bécsi japanisztika kezdeteiről:
返信削除http://veronikavienna.wordpress.com/2013/03/06/a-becsi-japanisztika-kezdetei-az-egyetem-japan-intezetenek-megalapitasaig-1840-es-evek-1938/
Köszönöm szépen!!
削除ezek meg itt a bonniak, soksok komoly, halott bácsi:
返信削除http://www.ioa.uni-bonn.de/abteilungen/japanologie-und-koreanistik/abteilung/fachgeschichte
érdekes, mert a saját történeten túl a berlini SOS-t is ide helyezték át 1949 után, csak szép lassan beolvadt a szaktanszékekbe
Királyság, köszönöm szépen a linket! És ezzel még a németet is lehet gyakorolni :) Siebold valamelyik leszármazottja még az OMM konzulátusán is ügyködött, pl tolmácsként.
削除mindent lehet fokozni...íme Lipcse (ha már Goldziher...)
返信削除szaktörténet részletesen: http://www.uni-leipzig.de/~japan/cms/index.php?id=94
1933-45 között :) http://www.uni-leipzig.de/~japan/cms/index.php?id=88
ndk-tól máig: http://www.uni-leipzig.de/~japan/cms/index.php?id=89
és "pillantás a jövőbe": Japanologie in Leipzig - was war, was sein wird.
http://www.uni-leipzig.de/~japan/cms/index.php?id=95
Óóóóó, nagggyon jó, köszönöm szépen!!
削除Sajnos egyre több helyen olvasható az a marhaság, miszerint Bálint Gábor volt az első japán tanár Európában / japán tanárként az elsők között volt.
返信削除A fentiekből is kiderül, hogy nem.
(szerintem Bettelheim volt az, aki valóban értékes munkát végzett a japán nyelvvel kapcsolatban).
Magyarok által összeállított nyelvtanok, szójegyzékek a Meidzsi korban: 明治期におけるハンガリー 人による日本語文典・会話集 http://www.danube4seasons.com/search/essay/00_d4s_2013-20_6.html
返信削除