A mai japán köznyelvben a "dzsisin" (地震; putonghua: dìzhèn, sino-koreai: 지진) szó használatos, ami kínai eredetűnek tűnik, és a Japán Nyelv Nagyszótára (日国) a 8-9. századból hozza az első példákat*.
Az eredeti japán kifejezés a na(w)i, illetve a na(w)ifuru, amire szintén a 8. századtól találni példákat**, és a szótár szerint ma már csak nyelvjárásokban maradt fenn. A Linguistic Atlas of Japan (日本言語地図) szerint az ország nagy részén a dzsisin és változatai használatosak (risin, zisinbiki), míg a nai-ból származó szavak (nae, nai, nei, nee, nii, niin stb) leginkább délen találhatók meg, illetve minimális mértékben északon is.
A Lingusitic Atlas of Japan térképe itt megtekinthető ; a térképhez tartozó magyarázat a 34. oldalon olvasható.
*
正倉院文書‐天平六年〔734〕四月一六日・出雲国計会帳(寧楽遺文)「移太政官下符壱道〈地震状〉」
文徳実録‐嘉祥三年〔850〕八月辛未「地震。従西北来。雉皆驚」
**
書紀〔720〕武烈即位前・歌謡「臣(おみ)の子の八符(やふ)の柴垣 下とよみ 那為(ナヰ)が揺(よ)り来ば 破(や)れむ柴垣」
書紀〔720〕推古七年四月(岩崎本訓)「地動(ナヰフリ)て 舎屋(やかす)悉に破(こほ)れぬ」
Források:
『日本国語大辞典』
『日本言語地図』
Kép forrása: 『和漢三才図絵』
Kínaiul régebben nevezhették még 地动 (地動) -nek is, bár a baidu szerint ez jobbára a földrengést megelőző, a felszínen érzékelhető rezgésekre vonatkozott. A földrengések kapcsán pedig főleg 鳌 volt a tettes.
返信削除Egyébként itt van pár 鯰絵:
http://www.tulips.tsukuba.ac.jp/pub/tree/namazue.html
http://pinktentacle.com/2011/04/namazu-e-earthquake-catfish-prints/
Hú, tényleg, a 鯰! :) Köszi a képeket!
返信削除Utánanéztem ennek a 地動-nak, amiről megtudtam, hogy Japánban is használták, főleg földrengés értelemben (olvasata ちどう).
A másik jelentése pedig az, hogy "a Föld forgása" (= 地動説: heliocentrikus világkép).
Ami ezt a 鯰-t illeti, a nagyszótár (日国) szerint nevezték még 地震魚 (なゆのうお) - nak is :)
削除A なゐ szót a 全訳読解古語辞典(三省堂、1996年) c. szótár így bontja fel: な(土) + ゐ(居)
返信削除Ami meg ezt a "föld" jelentésű な (illetve に) szót illeti, azt írja a 国語学研究事典(1977), hogy elképzelhető valami kapcsolat a mandzsu "na" ᠨᠠ szóval.