チャンブレン：神字有無論 （1886年）

Egy réges-régi Chamberlain cikk  a dzsindaimodzsiról. És még a klasszikus japán nyelvtant is lehet vele gyakorolni :)

チャンブレン：神字有無論
(Are the so-called "Divine Characters" genuine? by Prof. B. H. Chamberlain)
『東洋学芸雑誌』　第六十号　　明治19年

Kabóca 蝉

Tegnap reggel óta már hallani a kabócákat, ami azt jelenti, hogy lassan véget ér az esős évszak, és beköszönt  a nyár - pár napja  30 fokok vannak,  lakásban is, szóval ennyit a 　節電*- ről :)

 A kabóca japánul „szemi”  (蝉、sőt, lehet szebi is), ami meglehetősen régi szó, már a 8. századi Manjósú c. versantológiában is előfordul:

石走る滝もとどろに鳴く蝉の声をし聞けば都し思ほゆ  (一五・三六一七)

A fordítást inkább passzolnám,  de várom a magyarítási kísérleteket, amennyiben valaki kedvet érez magában egy kis műfordításra :)

Az alábbiakban néhány szó, kifejezés a kabócákkal kapcsolatban:

蝉時雨　（せみしぐれ） : kabóca-kórus

蝉は七日（なぬか）の寿命（じゅみょう）：　A kabóca csak 7 napig él = rövid életű (kérészéletű?)

 蝉は美人の生まれ変わり：　A kabóca egy szép nő újjászületése = szép kabóca-szárnyak

(lehet, hogy köze van ahhoz a kínai sztorihoz, ami szerint　Qí ( 齊)   királynéja belehalt a féltékenységbe, de halála után kabócává vált : 齊王之后怨王而死尸化爲蟬登樹而鳴故蟬名齊女)

蝉衣（せみごろも） /　蝉の衣（きぬ）:  könnyű nyári kimono 

空蝉（うつせみ）/ 蝉の脱殻（ぬけがら）： kabóca-héj

*  áramtakarékosság 

参考文献

 

『日本国語大辞典』 

 「唐　白居易《白氏六帖事類集》卷二十九　民國景宋本」　『中国基本古籍庫』

腹切 Harakiri

Tegnap este a "Krizantém és kard. A japán kultúra újrafelfedezése" c. könyvet lapozgattam, amikor a könyv végén található szójegyzékben megakadt a szemem a magyar fordító egy megjegyzésén, amit a szeppuku / harakiri szóhoz írt:

"A helyes kifejezés a szeppuku. A harakiri csak a külföldiek által, a kínai karakterek téves olvasatából adódóan használt szó. (A ford.)"

 /nincs oldalszám, de a szócikk a 348. oldalon olvasható/

Ez a megjegyzés egyből felkeltette az érdeklődésemet. Rákeresve a harakiri szóra, a magyar neten általában olyanokat olvasni, hogy a " A harakiri a japán szeppuku szó durvább változata", "Harakiri. (japán, khinai nyelven szeppuku)", vagy " A szeppuku (Európában ismertebb nevén a harakiri) " stb. Egy rocker fórumon viszont a következőt írta valaki-természetesen a tévedés jogát fenntartva- : "..hogy a harakiri mint szó, hivatalosan nem szerepel egy nyelvben sem, tehát csak afféle sleng, lényegében így nevezik az öngyilkosságot, de hát ez nem egy japán szó, ők elvileg sosem használták ezt ha az öngyilkosságról volt szó.."

(Kiemelés tőlem)

 Ezek után megnéztem, hogy mit találni a harakiri szóról a japán nyelv nagyszótárában (日本国語大辞典):

 A harakiri szónak három jelentése van megadva, ezek közül az első, ami engem érdekel:

 自分の腹を切って自殺すること。切腹。割腹（かっぷく）。

Tehát a has felvágásával elkövetett öngyilkosság, szinonímája a szeppuku (切腹), illetve a kappuku (割腹).

A szóra a következő példákat hozza a szótár:

＊太平記〔１４Ｃ後〕二九・松岡城周章事「腹切の最後の盃にて候へば」

＊俳諧・二息〔１６９３〕「腹切の経を読む間を待検使」

＊浮世草子・けいせい伝受紙子〔１７１０〕目録「[自＋卒]な女も一（いっ）盃はくふ腹切（ハラキリ）の所作事」

 A sino-japán szeppuku szónak 4 jelentése található a szótárban, ebből az első kettő tartozik ide:

 1. 自分で刀剣を用いて、腹を切って死ぬこと。はらきり。割腹（かっぷく）。屠腹（とふく）。

 A has saját karddal történő felvágása, harakiri / kappuku (割腹) / tofuku (屠腹).

 A legkorábbi példát 1351-ből hozza a szótár:

＊ 園太暦‐観応二年〔１３５１〕二月二七日「上杉修理亮討師直・師泰両入道以下十余人、川津・高橋以下又切腹」

 2. 江戸時代、武士に科した刑罰の一つ。死刑のうちで、もっとも軽いもの。検死役の前で、みずから腹を切るところを介錯（かいしゃく）人が後ろから首を打ち落とした。

 Az edo korban a szamurájok egyik büntetése, a legenyhébb halálbüntetés. A has felvágása során a segítő lecsapja az elítélt fejét：

 ＊　梅津政景日記‐元和三年〔１６１７〕五月五日「山城宮内殿・本田藤四郎殿喧[口＋花]にて、御せっふくの由」

 Ami a szintén sino-japán kappuku és a tofuku szót illeti, egy 1868-as írásjegyszótár van megadva a legkorábbi példaként:

 ＊新令字解〔１８６８〕〈荻田嘯〉「割腹 カッフク ハラヲキルコト」

 ＊新令字解〔１８６８〕〈荻田嘯〉「屠腹 トフク ハラヲキル」

 Röviden összefoglalva a fentieket, a harakiri legalább olyan régi szó, mint a szeppuku, így tévedés mind a fordító, mind a rocker srác megjegyzése. Az viszont érdekes lehet, hogy Nyugaton miért a harakiri az elterjedtebb szó, illetve mikortól fordul elő a nyugati forrásokban? A szót nem találtam meg a svéd Thunberg 18. század végi szójegyzékében, de a Kaempfer által gyűjtött japán szavak között sem leltem rá (vagy csak figyelmetlen voltam).

Hepburn japán-angol szótárában sem szerepel önálló szócikként:

SEPPUKU, セップク, 切腹, (hara kiri), n. Cutting open the abdomen in suicide.  -szru.

★　Kiegészítés:　　★

①

-A muromacsi kor végén összeállított japán-portugál szótárban (日葡辞書) nem szerepel sem a harakiri, sem a szeppuku ;  helyette viszont ez látható:

Farauo qiru  腹を切る　　

                   　　　　　　　     ＞    „hasat felvág, azaz  öngyilkosságot követ  el”　　　　　　         

Caqiqiru    　掻き切る　 

- szintén ugyanez található a muromacsi kor szavait tartalmazó　 時代別国語大辞典　 c. szótárban is:

 腹を切る　(hara wo kiru)  

掻き切る (kakikiru)

( A 広本節用  c. muromacsi kori szótárban  a hara wo kiru szó így szerepel:　斬腹　ハラヲキル)

A kakikiru　（掻き切る） jelentése „felvág”, „levág”;  a „hasat felvág”  kifejezésre a japán nyelv nagyszótára a 13. század előttről  hoz példát:

＊平家〔１３Ｃ前〕一二・六代被斬「涙をはらはらとながいて高声に十念となへつつ、腹かき切てぞ死にける」

② 

　Egy kis fogódzkodó  a harakiri szó nyugati felbukkanásához:  a The Oxford English Dictionary (2nd ed., 1989)  egy 1856-os  angol kiadványt ad meg:

hara-kiri: Also corruptly hari-kari, hurry-carry. (Japanese [colloquial and vulgar]), f. 

hara belly + kiri cut.

The more elegant expression is said to be seppuku.

1856. Harper’s  Mag. Mar. 460 (title)

Hari-kari of Japan.

③ 

　És itt el is érkeztünk ahhoz a problémához, hogy mi a különbség a harakiri és a szeppuku között?  Sajnos a fent idézett szótárak nem foglalkoznak a kérdéssel, de szerencsére Magamura nevű kedves olvasóm adott két linket, amiben olvasható egy kis magyarázat: 

切腹と「腹切り」の違いは、死を選ぶ状況と手順の違い、階級の違いなどによる。

Tehát a körülményektől, rangtól, módszertől függ, hogy minek nevezik a dolgot.

切腹と腹切りの違いは高級な武士が作法にのっとってするのが切腹、下級武士がするのが腹切りということです。

Magas rangú busi esetében szeppuku, alacsonyabb rangú esetében harakiri.

 Hara-kiri et Seppuku

 仮名手本忠臣蔵

参考文献

『日本国語大辞典』デジタル版

Hepburn：『和英語林集成』

The Oxford English Dictionary. 2nd ed. , 1989   (VI. kötet)

『邦訳日葡辞書』　１９９５年　岩波書店

『時代別国語大辞典　室町篇』

 

★　　　　　　　　　　　　　★　　　　　　　　　　　★　　　　　　　　　　　　★

A harakiri bemutatása egy 19. század végi magyar kiadványban: Természettudományi közlöny, 1887

五輪 Olimpia

A japán nyelvben nem csak az angol eredetű  orimpikku オリンピック　 szót használják az Olimpiára, hanem a sino-japán gorin　五輪 szót is, amelynek jelentése szó szerinti fordításban "öt karika".   Ez utóbbi szó Kavamoto Nobumasza (川本信正, 1907－1996 ) nevéhez fűződik, aki a berlini olimpián  a Jomiuri újságírójaként volt jelen. Mivel a szerkesztőség egy rövidebb szót szeretett volna az　オリンピック　helyett, így Kavamoto az olimpiai embléma és Mijamoto Muszasi  "Az öt elem könyve"　（五輪書） alapján  a 　五輪　 szót javasolta az "olimpia" fordításaként.
Ez a szó a  koreaiban  is használatos (오륜),  de tudomásom szerint csak olimpiai embléma jelentésben.



参考文献

大高宏元　：「金権主義案じた「五輪の親」　川本信正氏を悼む」　『朝日新聞』1996年06月18日　朝刊　　２３頁　　　

「ジャパンナレッジ　プラス」

Tájfun 2. 颱風 其弐

Az előző  bejegyzés második felében a tájfun jelentésű 颱 kandzsiról szedtem össze némi infót, ami röviden összefoglalva a következő:

- a  颱　edo kori japán szövegekben is előfordul :

◆　風颱:　はやて (名物六帖巻一天文箋, 1714) 

◆　颱: あかしま (椿説弓張月, 1807-11)

- Simmura Izuru cikke  alapján  (sajnos csak a rövid összefoglalást ismerem) a 颱  a 17. századig követhető vissza. 

Tegnap megnéztem Morohasi nagyszótárát （諸橋轍次著『大漢和辞典』巻12、348頁）is, amiben szintén  17. századi példák olvashatók:

Sirakava Sizuka „Dzsicú” (字通) c. szótára szerint azonban a  颱　megtalálható a Ruidzsu mjógisó  (類聚名義抄，heian kor vége)   és az Onkun hendate  (音訓篇立, muromacsi kor vége)  c. szótárakban is – utóbbi esetében azonban kérdésesnek tartja, hogy a jelentése tájfun lenne (わが国の〔篇立〕にその字がみえているが、なお颱風の意であるかどうか疑わしい。):

1. Ruidzsu mjógisó: 颱　スズシキカゼ

 

2. Onkun hendate:  颱　ウゴカス・シヅカ・ヒルガヘル

Leellenőriztem a fent említett szótárakat :

1.    Ruidzsu mjógisó  (類聚名義抄・第一巻、僧下　五五 / 1255頁　正宗敦夫　編纂校訂　㍼29)

 Látható, hogy ez nem a 颱- inkább a 䫿 jelváltozatának tűnik, mely írásjegy jelentése a Kangxi szerint "hűvös szél" : 《廣韻》凉風。《集韻》淸風謂䫿。

2.    Onkun hendate  (音訓篇立、地下　第二十九　風篇・第六冊　一八オ　／523頁)

Ez viszont alakra tényleg megegyezik a  颱-vel, bár a megadott jelentés elég távolinak tűnik.   Talán érdemes lenne utánanézni, hogy milyen anyagok alapján állították össze az Onkun hendatét.

Tájfun 颱風

Itt az aktuális tájfun a nyakunkon, úgyhogy ennek apropójából kicsit szótárazgattam, hogy a tájfun japán megfelelője, a taifú (台風・颱風) vajon mióta használatos- a régi japán nyelvben a novaki/novake （野分）szóval illették a dolgot.
Első lépésben a japán nyelv nagyszótárát (日本国語大辞典) néztem meg, ahol mind a taifún (タイフーン), mind a taifú (台風・颱風) megtalálható volt. Mindkét esetben 20. századi példákat ad a szótár, de a taifú esetében hivatkozik Medhurst angol-kínai szótárára (1847-1848), és a tang-kori (?) 投荒雑録-ra is.
 
 A továbbiakban időrendi sorrendben sorolom fel  az elsősorban japán könyvekben, szótárakban kapott találatokat a 大風、颱風 írásjegyekre：

Guanzi (管子), ? 

七臣七主「大水漂州流邑、大風漂屋折樹」

Soku nihongi (続日本紀), 797

大宝元年〔７０１〕八月甲寅  「播磨、淡路、紀伊三国言。大風潮漲、田園損傷」


Vamjósó (十巻本和名抄), 934 körül

一「大風 漢書云大風吹兮雲飛揚〈大風世間云 於保加世〉」

Heike (天草本平家), 1592

二・一〇「パット タッタ ハヲトガ taifŭ （タイフウ） ヤ イカヅチ ナドノ ヤウニ キコエタレバ」

 Kangxi (康煕字典), 1716

颶　　《韻會》　海中大風。　

Sogen (書言), 1717

 頽風 (novaki)

 

Medhurst, „English and Chinese dictionary”(1847-48)

 Typhoon　太風　t’haé fung, 狂風 kwâng fung, 暴風 paóu fung, 颶風 keú fung, 嶺表 ling peaòu，　四方之風　szé fang che fung, 颶母 keu moò, 䬓䬔 gan yu

Hurricane  颶風　keu fung, 頽 tuy, 太風tá fung、　暴風　pŏ fung，猝風　tsuy fung, 狂風 kwâng fung

Hepburn 和英語林集成  (1867)

tai-fū 　大風 (ō　kaze) n. A typhoon, hurricane, tempest



A fentiek alapján úgy tűnik, hogy a taifú /大風 (太風)  szó régóta megvan a kínai és a japán nyelvben, mégha nem is mindig ugyanazt értették alatta, mint ma. A kérdés az, hogy vajon a 颱風  írásmód mióta létezik?  A 颱, amit ma a 台-val helyettesítenek， nincs meg a Kangxi-szótárban　（康煕字典）. A Sirukava Sizuka által szerkesztett  字通 szerint ez  a kandzsi viszont megtalálható  japán részről a következő jelentésekben:

〔名義抄〕颱　スズシキカゼ　 "hűvös szél"

〔篇立〕　颱　ウゴカス・シヅカ・ヒルガヘル  "mozgat", "csendes", "felfordul, megfordul"

A  漢字源　c. szótár a 颱-nál megjegyzi, hogy a fujiani 　大風 szót a nyugati nyelvek  typhoon alakban vették  át, majd ez a szó került vissza az ázsiai nyelvekbe, immáron　颱風  írásmóddal.

Ha valaki tud valamit erről a 颱風-ról, kérem ne tartsa magában :)  宜しく～　m(__)m


※　Kiegészítés:

 A 颱  kandzsiját megtaláltam a késő edo-kori 椿説弓張月 c. könyvben is, あかしま olvasattal, ami az 　あかしまかぜ (暴風) szó rövidülése és viharos szelet jelent: 

 それ大風烈しきを颶（はやて）といふ。　又甚だしきを颱（あかしま）と稱ふ。 (324. oldal )


※※　Kiegészítés 2.:

A Japán Meteorológiai Társaság (日本気象学会) 天気 c. kiadványának egy régi számában olvasható Sinmura Izuru (新村出) 台風小記 c. cikkének rövid összefoglalása. Ez alapján a 颱　a következő forrásokban követhető nyomon:

1684　福建通志　巻56

1705 香祖筆記　（王漁洋）

1708 指南広義　（程順則）

1714　名物六帖巻一天文箋　（伊藤東涯）
  　　Ebben a 風颱　はやて olvasatban látható.

1721　中山伝信録　（徐葆光）


1789 無人島談話（曾占春）

 Ezek közül egyelőre csak a 中山伝信録–t tudtam leellenőrizni, de abban valóban megtalálható a 颱:
 「清明後地氣自南而北則南風爲常霜降後地氣自北而南則北風爲常若反其常則颱颶將作風大而烈者爲颶又甚者爲颱・・・」 (45.oldal)





参考文献

『日本国語大辞典』　デジタル版
『字通』　デジタル版
Hepburn 『和英語林集成』
Medhurst 『English and Chinese dictionary』 1-2
『改訂第四版　漢字源』
『康煕字典』

Madarak 鳥鶏禽隹酉

A japán nyelvben nem csak az a szép, hogy egy kandzsinak több olvasata is lehet, hanem a fordítottja is- azaz több kandzsinak is ugyanaz lehet a kun olvasata, ám az írásjegyek jelentésében lehetnek （árnyalatnyi） eltérések.. Utóbbi esetre példa  a　とる ( 撮・取・採・捕・執) vagy  a とり　（鳥・禽・酉・隹・鶏）.
Az alábbiakban a とり-ról ejtenék pár szót:

鳥 
A madarak általános elnevezése.  A kandzsi eredetileg képjel, egy madarat ábrázol.


鶏
Baromfi, csirke(hús).  A 鶏   általánosabb olvasata a　にわとり;  a régi japán nyelvben olvashatták　かけ-nak is　(hangutánzó szó?) .

酉
"Kakas", a  tizedik a kínai zodiákusban. Az írásjegy eredetileg egy keskeny szájú borospalackot ábrázol. Gyökként megtalálható pl a 酒 szake, 酔　részeg, 酢 ecet  kandzsikban.


禽
A madarak általános elnevezése, de az írásjegy egyéb jelentései:  fogságba ejtett madár / vadállat; elfog; fogoly.  A kandzsi a 禸 gyök alá tartozik, amely egy  vadállat  hátsó lábának és farkának a képjele.  Az írásjegy megtalálható a következő összetételekben is:

家禽　　　　　　かきん： baromfi

渉禽類　しょうきんるい：gázlómadarak (rend)

猛禽類　もうきんるい：　ragadozó madarak

禽竜       きんりゅう：　　Iguanadon

stb


隹 
Eredetileg képjel, egy rövid farkú madarat ábrázol. Gyökként megtalálható a 雀 veréb, 雛 fióka/csibe, 　集 összegyűlik/összegyűjt,  雙　pár  stb  írásjegyekben. 

                ※　　　　　　　　　　　　　　　※　　　　　　　　　　　　　　　　　※

Úgy tűnik, hogy a   とり　(ójapán: to²ri)  szó etimológiája sincs még tisztázva, többek között magyarázzák az ainu csir　チㇼ, vagy a koreai talk 닭  szóból is.

参考文献

『日本国語大辞典』
『改訂第四版　漢字源』