Tegnap reggel óta
már hallani a kabócákat, ami azt jelenti, hogy lassan véget ér az esős évszak, és
beköszönt a nyár - pár napja 30 fokok
vannak, lakásban is, szóval ennyit a 節電*- ről :)
A kabóca japánul „szemi”
(蝉、sőt, lehet szebi is), ami meglehetősen
régi szó, már a 8. századi Manjósú c. versantológiában is előfordul:
石走る滝もとどろに鳴く蝉の声をし聞けば都し思ほゆ (一五・三六一七)
A fordítást
inkább passzolnám, de várom a magyarítási
kísérleteket, amennyiben valaki kedvet érez magában egy kis műfordításra :)
Az alábbiakban néhány szó, kifejezés a kabócákkal kapcsolatban:
蝉時雨 （せみしぐれ） : kabóca-kórus
蝉は七日（なぬか）の寿命（じゅみょう）： A kabóca csak 7 napig él = rövid életű (kérészéletű?)
蝉は美人の生まれ変わり： A kabóca egy szép nő újjászületése = szép kabóca-szárnyak
(lehet, hogy köze van ahhoz a kínai sztorihoz, ami szerint Q 齊) királynéja belehalt a féltékenységbe, de halála után kabócává vált : 齊王之后怨王而死尸化爲蟬登樹而鳴故蟬名齊女)
蝉衣（せみごろも） / 蝉の衣（きぬ）: könnyű nyári kimono
空蝉（うつせみ）/ 蝉の脱殻（ぬけがら）： kabóca-héj
* áramtakarékosság
参考文献
『日本国語大辞典』
「唐 白居易《白氏六帖事類集》卷二十九 民國景宋本」 『中国基本古籍庫』
Elég hangosak, gondolom :)
返信削除Eléggé:) Tényleg a 蝉時雨 a legtalálóbb kifejezés rá :)
返信削除Szerencsére a jelenlegi lakásunk környékén kevés a fa, így kevesen vannak, de a régi kiotói kolimnál, ahol rengeteg fa volt, durván nyomták reggeltől estig :)
Egyéként most hallottam arról, hogy a(z ágyi) poloskát japánul ナンキン虫-nak nevezik. Némi unszimpátiát érzek benne :)
返信削除Kedves :)
返信削除Sőt, a nagyszótár szerint, a 南京 jelenthet még hülyét (あほう/まぬけ/ばか) is :)
げっ。。。笑
返信削除:)
返信削除Vannak még ilyenek: a 朝鮮 Iki szigetén jelentheti (jelenthette?) azt is, hogy "keményfejű", "makacs"; a 唐人 (とうじん) lehet "hülyeség", "hülye", "keményfejű"; a 紅夷 meg a nyugatiakra utal (vörös barbárok) :))
Nahat, ez tok erdekes! Egyelore nem talalok ennek megfelelot a kinaiban, de szetnezek meg. Ez a 红夷 egy netes szotar szerint korabban a hollandokat jelolte. Kinaiaban is van par kijezes, ami a voros haju, szakallu barbarokra vonatkozik: 红胡子 / 红毛子, etc.
返信削除"Ez a 红夷 egy netes szotar szerint korabban a hollandokat jelolte."
削除Igen, a nagyszótár is hoz kínai példát: "清朝文献通考‐四裔考六・荷蘭「荷蘭俗称紅毛番、亦曰紅夷」"
A 紅夷-t nem csak sino-japán, de japán olvasattal is használták: あかえみし.
”红胡子 / 红毛子”
Ez a kettő nem tudom, hogy előfordul-e japán szövegekben, de a 紅毛 és 紅毛人 igen. Előfordult az is, hogy a 紅毛-t オランダ-nak olvasták.
Amennyiben a "vörösszakállú barbár" jelző Bodhidharma (Daruma) "mellékneve" is volt (és a neten valamiért van ilyen találat) akkor ez a jelző inkább az indiaiakat jelölhette, nem? (Daruma indiai volt, ha jól rémlik).
返信削除Bár meglehet, hogy a japánok/kínaiak szemében minden idegen, aki nem volt eléggé sötét hajszínű, és e mellé kellően szőrös volt, az pont úgy volt egységesen vörösszakállú barbár, ahogyan nyugaton "ferdeszemű"-znek vagy "rizszabáló"-znak minden ázsiait. :-)
Köszönöm, ezt a Dharmás dolgot nem tudtam.
返信削除A japán nyelv nagyszótára a 18. század elejéről hoz példát a "holland" jelentésre - gondolom a portugáloktól különböző haj-és szakállszínük miatt. A 18. század végétől már használják "nyugati ember" jelentésben is.
Ezzel szemben a portugálokat, spanyolokat déli barbárnak (南蛮) nevezték, talán a jávai és a luzoni gyarmataik miatt.
Indiaik nem hinném, hogy sűrűn megfordultak volna Japánban a nara és a meidzsi kor között..India neve egyébként 天竺 (Tendzsiku) illetve 印度 (Indo).
返信削除蝉は七日の寿命
返信削除Én olyat ismerek, hogy 「蛍二十日に蝉三日」, a jelentése lényegében ugyanaz :).
Ó, ez is nagyon jó :)
削除Most megint van szerencsém élvezni a kabócák koncertjét, tele van fával-bokorral a kolesz környéke... :)
返信削除Nálunk sajnos már kezdenek elhullani...helyettük most az éjjeli bogarak cirpelnek :)
返信削除Régi poszt, de csak most botlottam bele. Az alábbi fordítások valamelyike esetleg passzolhat a versre?
返信削除A. Ha a kabócák énekét hallom, mely olyan, akár a sziklabontó vízesés zúgása, eszembe jut a főváros.
B. Sziklabontó vízesés zúgásával síró kabócák hallatán a fővárosra gondolok.
Szia,
削除Köszönöm a fordítást, szerintem mindkettő tökéletes!