Az alábbiakban a とり-ról ejtenék pár szót:
鳥
A madarak általános elnevezése. A kandzsi eredetileg képjel, egy madarat ábrázol.
鶏
Baromfi, csirke(hús). A 鶏 általánosabb olvasata a にわとり; a régi japán nyelvben olvashatták かけ-nak is (hangutánzó szó?) .
酉
"Kakas", a tizedik a kínai zodiákusban. Az írásjegy eredetileg egy keskeny szájú borospalackot ábrázol. Gyökként megtalálható pl a 酒 szake, 酔 részeg, 酢 ecet kandzsikban.
禽
A madarak általános elnevezése, de az írásjegy egyéb jelentései: fogságba ejtett madár / vadállat; elfog; fogoly. A kandzsi a 禸 gyök alá tartozik, amely egy vadállat hátsó lábának és farkának a képjele. Az írásjegy megtalálható a következő összetételekben is:
家禽 かきん： baromfi
渉禽類 しょうきんるい：gázlómadarak (rend)
猛禽類 もうきんるい： ragadozó madarak
禽竜 きんりゅう： Iguanadon
stb
隹
Eredetileg képjel, egy rövid farkú madarat ábrázol. Gyökként megtalálható a 雀 veréb, 雛 fióka/csibe, 集 összegyűlik/összegyűjt, 雙 pár stb írásjegyekben.
※ ※ ※
Úgy tűnik, hogy a とり (ójapán: to²ri) szó etimológiája sincs még tisztázva, többek között magyarázzák az ainu csir チㇼ, vagy a koreai talk 닭 szóból is.
参考文献
『日本国語大辞典』
『改訂第四版 漢字源』
Számomra érdekes, hogy a japán (és kínai) elnevezések milyen egyszerűek: a 'にわとり' szó szerinti fordítása kert(i) madár.
返信削除Továbbá az a tény, hogy a japánok sokszor használják a bonyolultabb kandzsikat, a baromfi esetén a '鶏'-t '庭鳥' helyett, vagy a 'tenyér' szó esetén a '掌'-t '手の平' vagy '手のひら' helyett. Miért használnak sokszor bonyolultabb kandzsikat, ha le tudják írni azokat egyszerűbb, sokszor gyakrabban használt változatokkal? Hagyománytisztelet, vagy van valami praktikus oka is, mely elkerülte a figyelmemet?
"a japánok sokszor használják a bonyolultabb kandzsikat, a baromfi esetén a '鶏'-t '庭鳥' helyett, vagy a 'tenyér' szó esetén a '掌'-t '手の平' vagy '手のひら' helyett."
返信削除Igen, vannak ilyen szavak, mint pl a 培う「土(つち)養(か)う」, 湖 「水海」stb.
Szerintem itt arról lehet szó, hogy eredetileg nem a japán szavakhoz „kerestek” kandzsikat, hanem fordítva: a kínai szövegeket kellett japánul olvasniuk – így az egyes írásjegyekhez a jelentésüknek (többé-kevésbé) megfelelő japán szavakat társítottak.
Persze arra is van példa, hogy japán nyelvű szövegekben a kérdésedben olvasható írásmódot használnak, pl
みずうみ（湖）：
＊出雲風土記〔７３３〕秋鹿「水海は周り七里なり。〈略〉水海は入海に通る」
てのひら (掌)：
＊両足院本山谷抄〔１５００頃〕二〇「手のひらほどの処に千尺も千里もひろい処を画出ぞ」
＊俳諧・去来抄〔１７０２～０４〕先師評「月影に手のひら立る山見えてと申す一句侍りけるを」
にわとり（鶏）:
＊浮世草子・好色一代男〔１６８２〕六・四「太夫殿の声としておれはくるみあえの餠（もち）をあく程とあれば、又のぞみ替て庭鳥（ニハトリ）の骨ぬき、或は山の芋のにしめ」
Van egy papíralapú japán- angol szótáram* is, abban pl a てのひら szónál feltüntetik mindkét írásmódot （手の平・掌）, de a 掌–nál ott a jelzés, hogy nem része a kötelező kandzsiknak （非常用漢字）.
Úgyhogy szerintem főleg hagyományról lehet szó (így alakult ki), bár a fentiek alapján azért van példa a "szóelemző" írásmódra is; másrészt a kandzsik számának csökkentése miatt is írhatják egyszerűbben ("japánosabban"?) a szavakat.
*『プログレッシブ和英中辞典 第二版』小学館2000年
Még néhány példa olyan szavakra, amelyek eredetileg szóösszetételek lehettek, és általában 1-2 kandzsival írandók:
返信削除〈水な門〉 → 港（みなと）
〈水な本〉 → 源 （みなもと）
⇒ な：の
〈目つ毛〉 → 睫 （まつげ）
〈身つから〉→ 自ら （みずから）
〈木だもの〉→ 果物 （くだもの）
〈日向し ＝ ひむかし ⇒ ひんがし⇒ひがし〉 → 東 （ひがし）
〈去に風＝ いにし ⇒ にし〉 → 西 （にし）
〈往にし方〉 → 古 （いにしえ）
〈生す女〉 → 娘 （むすめ）
〈生す子〉 → 息子 （むすこ）
〈弟人＝おとひと⇒おとうと〉 → 弟 （おとうと）
〈見せ棚＝みせだな〉→ 店 （みせ）
〈毛物〉 → 獣（けもの）
〈出水〉 → 泉 （いずみ）
stb
(forrás:『日本国語大辞典』)
az Iguanadon nem egy dinoszaurusz véletlenül?
返信削除De :) Ezért is kaphatta a madársárkány (禽竜 ) nevet :)
削除