Az utóbbi időben
gyakran érintkezem vietnámiakkal, akinkek japán tudása a kezdőtől a haladóig
terjed. Előbbiek kiejtésével szoktak gondok lenni, mivel mind a やゆよ-t (nem japánosok kedvéért: ja, ju, jo) , mind a らりるれろ-t (ra, ri, ru, re, ro) - sőt, még a じゃじじゅじょ -t (dzsa, dzsi,
dzsu, dzso) is ugyanúgy, z-nek ejtik:
女性 (dzsoszei) ⇒ zioszei
休み (jaszumi) ⇒ zaszumi
四時 (jodzsi) ⇒ zozi
羅馬字 (rómadzsi) ⇒ zomazi
stb
Hasonlóan a koreaiakhoz (akik meg a z-vel is küzdenek) a c is problémás
szokott lenni, így ezt cs-vel helyettesítik:
靴 (kucu) ⇒ kucsu
夏休み (nacujaszumi) ⇒ nacsuzaszumi
Vagy ott van a "desz'ka" ですか, amiből egyszerűen csak "deka" でか lesz:)
Vagy ott van a "desz'ka" ですか, amiből egyszerűen csak "deka" でか lesz:)
Biztos vannak
problémák a hangsúlyokkal (アクセント) is, de nekem botfülem
van, így ehhez nem tudok hozzászólni :)
Tegnap meg beszélgettem a közeli kenyérboltban az eladóval, aki már mindjárt az elején gyanús volt, mivel a zöngés-zöngétlen mássalhangzók megkülönböztetése, valamint a hosszú időtartamú mássalhangzók nem mentek neki túl fényesen, így aztán rákérdeztem :)) Tényleg kínai volt, de már vagy 20 éve itt él :)
Nepáliaknál hallottam olyat, hogy i-t ejtenek a mássalhangzótorlódással kezdődő szavak előtt - konkrétan a japánba került angol szavakat ejtik így:
Sky Tree (スカイツリー) : iszkáj tri
sport (スポーツ) : iszport
Burmaiaknál figyeltem meg azt, hogy az "an" végű szótagokat "en"-nek ejtik, így lesz a 漢字 "kendzsi", a 反対 "hentai", a 三万 "szenmen".
Nepáliaknál hallottam olyat, hogy i-t ejtenek a mássalhangzótorlódással kezdődő szavak előtt - konkrétan a japánba került angol szavakat ejtik így:
Sky Tree (スカイツリー) : iszkáj tri
sport (スポーツ) : iszport
Burmaiaknál figyeltem meg azt, hogy az "an" végű szótagokat "en"-nek ejtik, így lesz a 漢字 "kendzsi", a 反対 "hentai", a 三万 "szenmen".
Képzeld el, mikor ezek magyarul tanulnak. Itt a nagy számú magánhangzó is bekavar. :)
返信削除:)))))
削除Még Kiotóban laktam, amikor megkeresett egy japán nő, hogy magyarul szeretne tanulni.
A kiejtése az olyan volt, ahogy vártam, de még a latin betűkkel is meg kellett küzdenünk :))
Vannak japánok, akiknek valamiért olyan furán vidékiesen érdes a magyarja. A "volt"-ból jobb esetben "vót", rosszabb esetben "bót" lesz. A kedvenc szavuk a "bóórzásztó". Ja, amúgy tudok fiatal és öreg cigányhangon japánul beszélni, de ez most nem tartozik ide...
返信削除Jujj, most hogy mondod, tényleg vannak ilyen japánok :)) Ez a "bóórzásztó" nagyon jó :))
削除" Ja, amúgy tudok fiatal és öreg cigányhangon japánul beszélni, de ez most nem tartozik ide..."
:)) Videót, hangfelvételt is elfogadunk :))
Én is megfigyeltem a vidékies magyart beszélő japánokat, több ismerősöm a "jó napok kívánok"-ot olyan csallóközi dialektusban adja elő, hogy azonmód megpödörném bajszukat, ha lenne.
削除Igen a "bózásztó"-t én is ismerem!
返信削除ez egy nagyon jó kis poszt volt, ki lehetne még bőviteni mendenfajta más nációra is!
Köszönöm a kommenteket! Tervezem, hogy majd bővítgetem a cikket, de mostanában csak vietnámiakat hallok :) Na jó, ismerek 1-2 kínai állampolgárságú koreait (朝鮮族), akik között van olyan, aki valamiért a "sze" sztagot "se"-nek ejtik, pl 'sensú' (先週).
返信削除A vietnámiaknál - valószínűleg nyelvjárási különbségek miatt- olyan is akad, aki a z-t ejti j-nek, pl a 岩山 音 olvasattal, vietnámi akcentussal gan'jan がんやん lesz :)
vajon a magyaroknak könnyebb, vagy mi is ilyen szarul beszélünk?
返信削除Szia,
削除A vietnámiakhoz hasonló bózásztó kiejtéssel nem találkoztam még, de szoktak lenni gyakori hibák.
Pl
※ a ですが-ból dezga lesz
※ a rövid magánhangzók megnyúlnak, pl そこ:szokó
※ űzés, pl 車 kürüma