Az imént nézegettem
a Japán nyelv nagyszótárát (日国), és végre világossá vált 1-2 dolog, amit gondoltam,
hogy megosztok másokkal is (笑). Két ázsiai földrajzi név japán írásmódjáról/nevéről lenne
szó, ami szerintem ismét jó példa arra, hogy a kandzsiösszetételek nem mindig
azt jelentik, mint amit elsőre várnánk :)
① Batávia régi japán neve Dzsagatara じゃがたら, amit a 咬ﾛ留吧 kandzsikkal is írtak. Sokáig nem értettem, hogy ebből hogy jön ki a じゃがたら , hiszen a 咬 olvasata jiao・yao/コウ・ゴウ・キョウ・ギョウ, a ﾛ留-é liu/リュウ és a 吧 ba/ハ・へ. Ma aztán a szótárból megtudtam, hogy ez eredetileg a Sunda Kelapa nevű dzsakartai kikötő kínai átírása, amit aztán a japánok a Dzsagatara név jelölésére kezdtek használni.
A nagyszótár az első példát a 17. század végéről hozza:
和爾雅〔１６８８〕一・下「咬ﾛ留吧 （ジャガタラ）〔闍婆同〕」
※A burgonya japán megfelelője, a じゃが芋 eredetileg a じゃがたら芋 rövidülése.
② A másik kandzsiösszetétel a 天川 , ami a Tejút japán neve （あまのがわ）, de található ilyen nevű földrajzi név is Japánban: 天川 （てんかわ）: Nara pref., vagy pl 天川大島町（あまがわおおしままち）: Gumma pref.
Ez az 天川 azonban egyúttal Macao régi japán elnevezése is; az "átváltozás" a következőképpen játszódhatott le:
亜媽港 (媽港) : amakan ⇒ amakau ⇒ amakava, amit aztán az idepasszoló 天(ama) 川 (kava) kandzsikkal kezdtek lejegyezni.
Felhasznált források:
『改訂第四版 漢字源』 学研 ２００８年
JapanKnowledge
和爾雅〔１６８８〕一・下「咬ﾛ留吧 （ジャガタラ）〔闍婆同〕」
※A burgonya japán megfelelője, a じゃが芋 eredetileg a じゃがたら芋 rövidülése.
② A másik kandzsiösszetétel a 天川 , ami a Tejút japán neve （あまのがわ）, de található ilyen nevű földrajzi név is Japánban: 天川 （てんかわ）: Nara pref., vagy pl 天川大島町（あまがわおおしままち）: Gumma pref.
Ez az 天川 azonban egyúttal Macao régi japán elnevezése is; az "átváltozás" a következőképpen játszódhatott le:
亜媽港 (媽港) : amakan ⇒ amakau ⇒ amakava, amit aztán az idepasszoló 天(ama) 川 (kava) kandzsikkal kezdtek lejegyezni.
A nagyszótár az első példát 1638 tájékáról (南蛮寺興廃記) hozza, de inkább egy 18. századi szótár szócikkét másolom be, ami az 天川 jelölés eredetét magyarázza meg:
増補華夷通商考〔１７０８〕四 「亜媽港（あまかう〈注〉アマカハ） 唐韻アマカン、日本にてアマカウ、俗因て天川の字を用てアマカワと云り」
Felhasznált források:
『改訂第四版 漢字源』 学研 ２００８年
JapanKnowledge
Manapság Sunda Gelapát egyszerűen 巽他格拉巴 (Xuntagelapa)-nak írják át. A baidu szerint 1619-től Batáviát 巴城 (Bacheng)-nek is nevezték (további elnevezés volt még a 椰城 [Yecheng]).
返信削除A Tejút kínaiul igen sok változatban létezik:天河/银河, de a hanok kapcsán már emlegettük a 天汉-t, [mi utóbbinak van egyedül másodlagos jelentése, mint Guangzhou városának egy negyedeként] ill. a 银汉-t is talán. De ezeken kívül 星汉/河汉/云汉/明河/星河 alternatívákban is előfordulhat.
Makaó ma kínaiul ugyebár 澳门 (Aomen), korábban a Ming-korban egy 1534-es feljegyzés szerint 蠔鏡 (Haojing)-ként illették; majd 1557-ben, mikor a portugálok a szigetre érkeztek, a helyiek kérdésükre azt felelték, 媽閣 (Mage) szigetén vannak, a kínai wikipédia ebből adódóan elképzelhetőnek tartja, hogy a Megeből lehet a japán Amakawa is, jóllehet erre eddig nem találtak bizonyítékot.
Köszönöm a kiegészítést!
返信削除Igen, ez a 咬 口＋留 吧 a putonghuában már igencsak messze van a Kelapától :)
A Tejút mai japán neve 銀河 vagy 天の川, bár a nagyszótár szerint korábban a 銀漢, 天漢,漢, 漢河, 銀浦 írásmód is előfordult - kb ugyanazok, mint amit Te is írtál.
Makaót ma japánul マカオ-nak hívják (笑), a 国史大辞典 szerint az Amacau/Amacao/Macao (ebből aztán a japán Amakava) elnevezés onnan ered, hogy a szigeten egy bizonyos Ama nevű istennőnek volt temploma; az 澳門 név a Qing kortól használatos*.
Ez az "Ama"esetleg 媽祖/ 媽閣 lenne?
* 《 マカオの名称は、同島にアマと称する女神祠があったことにちなんで、ポルトガル人がアマカウAmacau,Amacaoと称したのに始まり、マカウMacaoまたは「シナの神の名を冠せる市」Cidade do Nome de Deos da Chinaなどと称され、日本ではAmacaoを訛って、天川・亜媽港・阿媽港・媽港などの字を充てた。中国では、明代にはおおむね濠鏡澳と記され、澳門が用いられるのは清代以降のことである。》
A szótár forrásként az alábbi két könyvet adja meg: 矢野仁一『（支那近代）外国関係研究』、C.R.Boxer:Fidalgos in the Far East,1550―1770,Fact and fancy in the history of Macao,The Hague（1948） - szóval nem a legfrissebb; ha jól tudom, 矢野仁一 könyve a '20-as évek végén jelent meg :)
Igen, ezt a 媽閣廟 templomot is felvetették, de egyébként a wikipédia szerint nincs rá régészeti bizonyíték, hogy a templom a portugálok megérkezése előtt is állt volna:
返信削除江戶時代的日本人稱澳門為「天川」（音：Amakawa），據信此名稱亦可能源自於「媽閣」的諧音，但是至目前為止，考古界還未找到「媽閣廟」在葡萄牙人登陸澳門前已存在的可靠證據。
Hm, viszont a kínai wikin azt is írják, hogy 媽閣廟始建於1488年，時值明朝 -ez alapján a portugálok érkezésekor (XVI. század eleje) már állt..igaz, hogy a forrást egyik esetben sem tüntetik fel. Lehet, hogy el kéne ugrani Makaóba körülnézni? :))
返信削除Az imént megnéztem az Unesco oldalát, ahol ezt írják:
返信削除"The name of Macao derives from the Ma Kwok temple, built in the 14th century."
(Gondolom, ez lenne a 媽閣廟)
"Barra Square with the A-Ma Temple (15th century) is an example of Chinese culture inspired by Confucianism, Taoism, Buddhism and folk beliefs."
(Ez az A-Ma meg ugyanaz lehet, mint amit a 国史大辞典 emleget a Macao név eredeteként)
Akkor ezek szerint két templom van, amelyek neveit tartják a Macao név eredetének? Teljesen összezavarodtam :))
Haha, tenyleg helyszni szemlere volna szukseg, tul sok az ellentmondas :)
返信削除:)) Nincsen makaói ismerősöd? :)
返信削除Csak a kozelben, Sanyan, a szinten szornyu Hainan szigeten :) Ra is irok majd qq-n, keressen valami oco jaratot arra :)
返信削除（笑）
返信削除A fenti 咬ﾛ留吧-nak van カラッパ (=Kelapa كلاڤا) olvasata is, ami csak logikusabb, mint a じゃがたら :)
返信削除