A mai nyelvtöri szeminárium nagyon izgalmas
volt, mert egy, a 17. századi Koreában összeállított japán társalgási könyvet kezdtünk el
olvasni. A társalgás címe 捷解新語（しょうかいしんご/ 첩해신어) , összeállítója pedig 康遇聖 （こうぐうせい / 강우성 ） volt, aki fogolyként került Japánba Tojotomi hadjáratának 'köszönhetően'. A foglyok
többsége kézműves volt, akik még így is jobb körülmények éltek, mint odahaza
Koreában...volt is nagy meglepődés, amikor a háború lezártával a koreaiak hajót
küldtek értük- ugyanis nem nagyon akaróztak hazatérni （笑）
Visszatérve
a 捷解新語-ra, ezt először
1676-ban adták ki és egészen a 19. századig használatban volt, de természetesen egy-két alkalommal javítgattak rajta. A japán szövegnek nem csak a
koreai fordítását, de a kiejtését is feltüntették, mégpedig hangŭllal. Persze ennek megvannak a maga korlátai, nem a
legtökéletesebb, viszont érdekes látni, hogy milyen megoldásokkal
próbálkoztak. Az átírás során még a háromszög
alakú z-t ㅿ is elővették, ami abban az
időben már nem volt használatos a koreaiban.
Néhány példa
ezekre a speciális írásmódokra:
몬만뎨, japánul: mon made もんまて ,
ᄋ고ㅿㅏ라바, japánul: gozaraba 御さらは,
ᄆᆃ수 /az ᄆ az ᆃ felett van/, japánul: mószu (mouszu) 申.
Erről olvastam is valamit, hogy sokszor kifejezetten koreai kézműveseket/mesterembereket raboltak a XV-XVI. századi japán kalózok.
返信削除A nemrég kiolvasott Faludi-könyvben (Mit kell tudni a Népi Demokratikus Koreai Köztársaságról?) is írtak az elrabolt koreai kézművesekről. Nagyon érdekes!!!
返信削除Úgy rémlik, hogy a koreai hadjárat idején még a rézből készült, mozgatható betűminták (? nem tudom, hogy mi a pontos magyar megfelelője ;活字/활자) is átkerültek Japánba.
返信削除Nocsak. Ez végképp nagyon érdekes. Az első mozgatható betűket a kínaiak csinálták agyagból (ha jól emlékszem), utána a koreaiak fémből (hogy milyenből, azt én nem is tudom, mert csak 금속 - fém, ennyi van írva és még mélyebben nem is kutattam ezt ki) és ezek szerint ez ment át Japánba.
返信削除Sajnos a távol-keleti nyomdászat történelmét nem nagyon ismerem, de érdekes, hogy Japánban a 17. század közepétől egyre inkább felváltotta a mozgatható betűket a fadúcos nyomtatás (ezt már korábban is ismerték; 정판 / 整版 ). Állítólag ennek oka az volt, hogy a különböző mellékjeleket (訓点 kunten) egyszerűbb volt kifaragni, illetve ha már egyszer kifaragták a szöveget, bármikor lehetett könyvet nyomtatni.
返信削除