Szusi-teásbögre 魚字寿司湯呑 ２.

Tavaly írtam a teásbögrémen látható halas kandzsikról. Nemrég azonban új bögrét vettem, amin olyan írásjegyek is láthatók, amik a régi bögrémen nem:   

鰉     ひがい            ? (állítólag Meidzsi császár kedvence volt,a császárra utal a 皇 elem)
魬    はまち           fiatal buri (Seriola quinqueradiata　)
鰐     わに             krokodil
魭　  すっぽん        kínai lágyhéjú teknős
鱓 　 うつぼ            muréna
鮓　  くらげ            medúza
鯧    まながつお     pampus argenteus
鰙    わかさぎ         vakaszagi (hypomesus chishimaensis)
鰣    はす              opsariichthyus uncirostris
鰍    かじか           skorpióhal?
鮊    しらうお          salangichtyus microdon
鰾    ふえ              úszóhólyag
鮰　  かい              ?
鯇    あめのうお      bivai lazac ?
鮍 　 かわはぎ       stephanolepis cirrhifer
鮠    はい              zacco platypus, tribolodon hakonensis
鯆    いるか            delfin

すけとうだら    alaszkai tőkehal



鮒　  めばる           álsügér?
魳    かます           barrakuda
魴　  たなご           acheilognathus melanogaster
鮲    まて              solen strictus
魛　  たちうお        kardhal
魥 　 ひもの          szárított hal

Arigató, Szajónara 有難う、然様なら

さようなら　(történelmi kana-helyesírás:さやうなら)

A "szajó" jelentése: olyan, úgy. A "jó" a kínai 様-ból van. A "nara" a "naraba" rövidülése, ami nem más, mint a "nari" 也　történés előtti alakja (nara) + a "ba" kötőpartikula, magyarra feltételes módként fordíthatjuk (1).
A "szajónara" 然様なら is eredetileg "szajónaraba" volt, jelentése : "ha úgy van". A "szajónara" a 18. században jelenik meg (2) , üdvözlésként a 18. század végéről van rá példa. Eredetileg nem használták önmagában, hanem pl a "nocsihodo" vagy a "gokigen'jó" kifejezésekkel használták együtt(3).


ありがとう　　

Az "arigató" az "arigatai" 有難い melléknév (4) határozói alakjából származik:
arigataku → arigatau　→ arigató.
Gyakran  a goza(r)imaszu, szan, zondzsimasz szavakkal együtt használják- a 15. századból van erre példa (5). Önálló használata a 18. századból van dokumentálva (6).
A végére egy kis érdekesség:  az  arigatónak sajátos használata is volt az 1920-30-as években:

不良少年が婦女を誘惑する手段の一つ。ハンカチなどをわざと落として、注意してくれた人に礼を言って交際のきっかけをつくることをいう、不良仲間の隠語。〔特殊語百科辞典｛１９３１｝〕



(1) A "nari" jelentése ・・だ。・・である。・・・にある。・・・にいる。 , eredetileg a ni + ari összevonása.

(2) 歌舞伎・鳴神〔１７４２か〕「『御免なさい御免なさい』『左様ならあやまらしゃったか』」

(3) 洒落本・曾我糠袋〔１７８８〕「『さやうなら、御きげんよふ』『行ってまゐりやせう』」

(4) Az "arigatai" (klasszikus japán: arigatasi / arigataki) az "ari" 有り　létige és a "katasi"　難い "nehéz megtenni valamit" jelentésű melléknév összetétele.
Eredetileg a jelentése: ritka; nehéz a megvalósítása; csodálatos stb.

(5) 大観本謡曲・松風〔１４２３頃〕「御宿参らせたく、〈略〉御志ありがたう候」


(6) 洒落本・北華通情〔１７９４〕自序「客を送る仲居は、モシありがたふ、愛郎（いろ）を往（いな）す芸子は、そんならェとぬれたり」



参考文献：

『日本国語大辞典』
『全訳解読古語辞典』　三省堂1998年

Hangtan : Nara-kori nyelv 奈良時代の日本語

A nara-kori japán nyelv jellemzői nagy vonalakban a következők:

- szó elején nem állhat zöngés mássalhangzó 

- szó elején nem állhat r (ラ行)


- a さ sor (さ行) korabeli kiejtése még problémás, c? cs?　s? sz?

- a ち ti, a つ tu volt

- ぢ: di, づ: du

- a は sor (は行) kiejtése ф

- ゐ: wi, ゑ: we, を: wo

- a　や sorban　（や行） a je szótag (延) is megtalálható volt

- "különleges kanahasználat" (上代特殊仮名遣い) : bizonyos szótagok (ki, hi, mi, ke, he, me, ko, szo, to , no ,mo, jo, ro) esetében kétféle manjóganát használtak, és ezeket soha nem keverték egymással. Ennek a jelenségnek számos magyarázata van,  lásd : Hangtörténet.
 Ehhez annyit fűznék csak hozzá, hogy a nyolc magánhangzós elméleten (a, i, i2, u, e, e2, o, o2) kívül még a következő elképzelések vannak:

hat magánhangzó: a, i, u, e, o, o2 (Hattori Siró)

öt magánhangzó: a, i, u, e, o2 (Macumoto Kacumi)

négy magánhangzó: a, i, u, o2 (Macumoto Kacumi)

hét magánhangzó: a, i, i2, u, e, o, o2 (Mori Hiromicsi)

Bővebben lásd még itt: 木田章義：『上代特殊仮名遣のエ列乙類・イ列乙類の問題』国語国文　９１７号　2011年1月25日


- magánhangzó-torlódás kerülése  (bár vannak kivételek):

 araumi →   　arumi  　　　安流美
 фanareiszo →　фanareszo波奈礼蘇

- magánhangzók összeolvadása:
 i + a = e
 a + i = e2
 o2 + i = i2


参考文献　

橋本進吉著『国語音韻の変遷』
山口明穂その他『日本語の歴史』東京大学出版
『日本語要説』ひつじ書房

Belső-ázsiai írások 'szórólap' 絹の道の文字 ワークシート

Két éve volt látható az Ezeréves Fővárosban a Selyemút írásait bemutató kiállítás.
A múzeumban osztogattak néhány 'szórólapot', amik a különböző ázsiai írásokat és az orosz felfedezőket mutatták be pár mondatban. Nemrég megtaláltam ezeket a papírokat, és beszkenneltem őket, hátha hasznos lesz valakinek. A szórólapok természetesen japánul vannak :)

 

Németes átírás (19. század vége) 19世紀末のドイツ式ローマ字転写

Itu-piki-no inu-ga aru hassi-wo, kuti-ni hito-kire-no niku-wo kuhahete, watari-massita toki-ni, hassi-no-ssita-ni mo dou-yau itu-piki-no inu-ga niku-wo kuti-ni kuhahetaru-wo mi-tuke-massite, si-bun-no kage naru koto-wo ssiri-massenu kara, onore-no niku-wo ssute-oki; kare-no-wo tori-ni yuki-massite, midu-no naka-ni ssini-kakari-massite, hon-tau-no niku-wo mo mi-tuke-massenanda.



一匹の犬がある橋を、口に一切れの肉を銜えて渡りました時に、橋の下にも同様一匹の犬が肉を口に銜えたるを見付けまして、自分の影なることを知りませぬから、己の肉を捨て置き；彼れのを取りに行きまして水の中に死に掛かりまして、本当の肉をも見付けませなんだ。

出典：　August Seidel著『Praktische Grammatik der Japanischen Sprache』 Wien, Pest, Leipzig, 1890　(77頁)


Morokossi ni haku-ju to ihu hito haha ni utarete naku wo haha ibukarite hi-goro ha nakasu kehu naku ha ikani to tohu ni higoro ha utarete itami wo obojessi ga haha no tikara otorohesini ja kehu ha itamasu jotute naku nari to kotahessi huru-koto wo jomeri.

唐土に伯兪と云ふ人母に打たれて泣くを母訝りて日頃は泣かず今日泣くは如何にと問ふに日頃は打たれて痛みを覚えしが母の力衰えじにや今日は痛まず因って泣くなりと対へし旧事を読めり。

出典：　Philipp Noack 著『Lehrbuch  der Japanischen Sprache 』 Leipzig 1886    （261頁）