2019年4月1日月曜日

Az új uralkodói korszaknév a Reiva 新元号:令和 





  Mivel májusban császárváltás lesz, ma (bolondok napja) bejelentették az új uralkodói korszaknevet (gengó 元号), mely a Reiva 令和 lett. Hat javaslat közül választották ki, a vesztes öt a következő: 久化 Kjúka英弘 Eikó, 広至 Kósi , 万和 Banna , 万保 Bampó.   Az új korszaknév kiválasztásakor fontos szempont volt, hogy két kandzsiból álljon, legyen könnyen leírható, ne legyen mindennapi használatban illetve hogy a múltban nem használták gengóként.
 Mivel ez kínai szokás, általában kínai klasszikusokból szokták kiválasztani a kérdéses írásjegyeket, de idén először japán műből vették, mégpedig a legrégibb versantológiából, a Man’jósúból 万葉集. Igaz, a kérdéses szöveg kínaiul (kambun 漢文)  íródott😊

「梅花卅二首 并序 天平二年正月十三日、萃于帥老之宅、申宴會也。于時、初春月、氣淑風。梅披鏡前之粉、蘭薫珮後之香。」

Tehát az új gengó令月 ”szerencsés hónap” és a 風和 „ a szél enyhe” kifejezések első és második írásjegyéből származik („szerencsés és enyhe / kellemes”??). 
Végső soron pedig a fenti idézet is kínai előképre megy vissza:
蘭亭序: 「是日也天朗気清恵風和暢」 (日本古典文学全集[7]萬葉集(2) P.40


令和  

sino-japán olvasat: reiva

sino-koreai olvasat: 영화 yeonghwa

sino-vietnámi olvasat: lnh hoà

pǔtōnghuà: lìng hé


Néhány adat a gengóval kapcsolatban:

※ Gengó jelenleg csak Japánban használatos, a környező országokban a XX. század első felében hagytak fel a használatukkal:

       Korea 1910: 隆熙 /융희 yung hwi 4. éve
       Cs’ing-dinasztia ()1912: 宣統 Xuāntǒng 3. éve (mandzsu gehungge yoso  ᡤᡝᡥᡠᠩᡤᡝ ᠶᠣᠰᠣ )
       Mandzsukuó(満州国)1945: 康德 Kāngdé 12. éve
       Vietnám 1945: Bảo Đại 保大 20. éve

 Japánban 645-től 2019 márciusáig 247 gengó volt bevezetve, a 令和 a 248. Kínában 498 gengót használtak, de ebben benne van a Liao(遼), Csin(金)és a Nyugati Hszia(西夏) dinasztia is.

※ A gengók többsége két írásjegyből áll, de a VIII. századból találni olyat is, ami négyből:

天平感宝 tempjó kampó 749
天平勝宝 tempjó sóhó 749-757
天平宝字 tempjó hódzsi 757-765
天平神護 tempjó dzsingo 765-767
神護景雲 dzsingo keiun 767-770

  Japánon kívűl találni három, négy, sőt hat írásjegyből álló gengót is:

始建国 Hszin () 9-13
中大通 Déli Liang (南朝梁) 529-534
中大同 Déli Liang (南朝梁) 546-574
太平真君  Északi Vej (北魏) 440-451
延嗣寧国  Nyugati Hszia (西夏)1049
建中靖国 Északi Szung (北宋) 1101
天賜礼盛国慶 Nyugati Hszia (西夏) 1070-1074
天授礼法延祚 Nyugati Hszia (西夏) 1038-1048    stb

※ Ezt a 247 gengót 72 kandzsi kombinációjával hozták létre, a legtöbbet használt kandzsik a következők: 永, , , ,
    Az új gengóban a 令 először fordul elő, de a 和 már gyakorlott játékos a terepen.

※ Előfordult, hogy ugyanazt a gengót más dinasztiában / országban is használták:

      神亀 Északi Vej (北魏) 518-520, Japán 724-729
 天保  Északi Cs’i(北斉)551-559, Kései Liang(後梁)562-585, Japán 1830-1844
 天禄 Liao () 947-951, Japán 970-973    stb

   Azonban Japánon belül nincs arra példa, hogy ugyanazt a nevet többször is felhasználták volna.

※ Szeimei 斉明, Tencsi 天智, Temmu 天武 és Dzsitó 持統 császár(nő) uralkodása alatt nem volt gengó bevezetve

※ Ugyanazon császár alatt többször is változhat a gengó (pl szerencsés vagy szerencsétlen események, előjelek hatására), de az „egy császár, egy korszaknév” (一世一元)-re már a IX. századból is van példa (Japán, Kína, Pohaj 渤海), sőt, a Ming és a Cs’ing-dinasztiára is ez a jellemző (egy kivétellel). Japánban is a Meidzsi korszak óta ez a trend.  






1 件のコメント:

  1. Közben a twitteren miegymás többen rámutattak, hogy a kérdéses írásjegyek igen hasonló kontextusban megtalálhatók a Han kori költő-tudós 張衡 Zhang Heng 帰田賦 Gui tian fu c. versében is:

    於是仲春令月時和氣清

    返信削除

注: コメントを投稿できるのは、このブログのメンバーだけです。