国語学系雑誌 最新号 Japán nyelvvel / irodalommal foglalkozó folyóiratok új számai

『國語國文』　85巻3号（通巻979号）

○若紫巻「ゆくへ」考　――付・『我身にたどる姫君』冒頭歌について――　（金光桂子）

○古今伝授「三鳥」詳考――中世古典注釈の思想世界――　（高尾祐太）

○『明徳記』における山名氏清と新田義貞　――朝敵認定との関わり――　（大坪亮介）

『國語と國文學』 2016年4月号　通巻1109号（第93巻第4号）

○芭蕉携行の句帳（深沢眞二）

○『狭衣物語』の「大弐三位」と大弐三位藤原賢子　――物語の結末部に関して――（大塚誠也）

○執着の恋の系譜　――『とはずがたり』の『源氏物語』柏木受容を通して――（吉野瑞恵）

○『源家長日記』の方法と始発期の後鳥羽院像（木下華子）

◇書評・古田正幸著『平安物語における侍女の研究』（栗本賀世子）

◇書評・宮澤照恵著『『西鶴諸国はなし』の研究』（有働裕）

『日本語学』 2016年4月特大号　通巻452号　（第35巻4号）

日本語はこれまでどのように意識され、研究され、改革されてきたのか。日本語のしくみを解明し、規範を定め、新しい語彙や文体を作り出してきた、先人３０名の苦闘のドラマから、その探求の系譜をたどる。

○【空海】月本雅幸

○【円仁】林史典

○【源順】藤本灯

○【藤原定家】今野真二

○【仙覚】乾善彦

○【清原宣賢】小林千草

○【ロドリゲス】丸山徹

○【契沖】長谷川千秋

○【新井白石】岡田袈裟男

○【賀茂真淵】内田宗一

○【谷川士清】平井吾門

○【越谷吾山】田籠博

○【本居宣長】矢田勉

○【富士谷成章】遠藤佳那子

○【本居春庭】中村朱美

○【石塚龍麿】安田尚道

○【鈴木朖】坪井美樹

○【ホフマン】金子弘

○【ヘボン】木村一

○【西周】服部隆

○【前島密】茅島篤

○【大槻文彦】湯浅茂雄

○【物集高見】山東功

○【森鷗外】藤田保幸

○【二葉亭四迷】野村剛史

○【夏目漱石】田島優

○【上田万年】清水康行

○【山田孝雄】斎藤倫明

○【柳田国男】小林隆

○【橋本進吉】肥爪周二

【連載】

［ことばの散歩道］ 井上史雄

［ことばのことばかり］ はんざわかんいち

［当用漢字表の誕生］ 福田亮

［対照研究で読み解く日本語の世界］大西正幸

［列島縦断！日本全国イチオシ方言］尾崎喜光・湯浅千映子

国語学系雑誌 最新号 Japán nyelvvel / irodalommal foglalkozó folyóiratok új számai

『國語國文』85巻2号（通巻978号）

○『落窪物語』北の方における継母造形――継子譚における迫害行為――　（森あかね）

○大君物語の服喪と哀傷　（林悠子）

○『扶桑拾葉集』所収『和泉式部物語』の本文――主要伝本の関係と諸本混成の実態――　（岡田貴憲）

『國語と國文學』 2016年3月号 　通巻1108号（第93巻第3号）

○能〈通小町〉遡源（山中玲子）

○不角の異訓――化鳥風に関する一考察――（牧藍子）

○立原道造『風立ちぬ』論と芳賀檀――『古典の親衛隊』におけるリルケ受容を通して――（名木橋忠大）

○上代の「らむ」――述語体系内の位置と用法――（仁科明）

◇書評・寺島恒世著『後鳥羽院和歌論』（村尾誠一）

◇書評・神田祥子著『漱石「文学」の黎明』（生方智子）

◇新刊書情報

『日本語学』 2016年3月号　通巻451号　（第35巻3号）

◆学習の理解が進む板書

〇「板書する内容」の諸相と創出の方法　（千々岩弘一）

〇「良い」板書とは、どのような板書か―― 奈良教育大学「板書実践指導」を通じて考える――（谷川雅夫）

〇高等学校国語の授業における板書の新理論と実践――時間・空間・仲間――（倉橋謙次）

〇現代文の板書 （山代光則）

〇古文を学びたくなる板書―― アクティブラーニング型の授業を通して――（南﨑徳彦）

〇話し合いを活かした板書作り――「鴻門之会」――（滝澤美恵）

〇電子黒板での板書 （野中陽一）

【連載】

［ことばの散歩道］ 井上史雄

［ことばのことばかり］ はんざわかんいち

［当用漢字表の誕生］福田亮

［対照研究で読み解く日本語の世界］塩原朝子

［列島縦断！日本全国イチオシ方言］加藤昌彦・大野仁美

Az kandzsiszótárakrúl

Az első kandzsiszótár, amit használtam, az a Kanji és kana volt, de egynyelvűként a Japán Alapítvány könyvtárában található 学研漢和大字典 volt az, amivel kezdő nyelvtanulóként próbálkoztam.  Az első saját szótár pedig a  明解漢和辞典　新版(三省堂,1992) , amit az akkor japántanáromtól kaptam. Ebben  7500 kandzsi található, aminek nagy hasznát vettem a Jamadzsi-féle filológia órára való felkészüléskor :D  Egyébként ebből a szótárból tudtam meg, hogy a szvasztika 卍 is bekerült  a kandzsik népes családjába.

  Jelenleg két kandzsiszótárt használok rendszeresen, a  漢字源　改訂第四版 (2008)-t  és a  全訳漢辞海　第三版 (2011)-t, bár ez utóbbi klasszikus kínai szótár (古漢語字典) lévén a japán nyelv tanulására talán nem a legalkalmasabb.  (sinológusoknak vagy  kambun 漢文 tanulásra　persze  kiváló lehet)

    A fentiek miatt is szótárvásárlás előtt érdemes alaposan utánajárni, hogy kiknek és milyen elvek szerint állították össze a 字典-t, mert nagy meglepetések érhetik az embert 笑. 　Anno a 漢字検定-ra való felkészülés során döbbentem rá, hogy a 明解漢和辞典-ből tanult kandzsigyökök (部首) és a  漢字検定-ben elvárt gyökök nem feltétlenül egyeznek meg...

Az alábbiakban röviden bemutatom a szótáraim főbb eltéréseit.

①　Kandzsik száma

明解漢和辞典 ( a továbbiakban 明解) ：7500.

漢字源：kb 17000.

漢辞海： kb 12500.

②　Gyökök 部首

明解： Az egyszerűsített írásjegyek könnyebb kikereshetőségét szem előtt tartva, vagy más gyök alá rendezi  a kandzsikat, vagy pedig teljesen új gyököket vezet be.　

漢字源：Alapvetően a Kāngxī Zìdiǎn 康煕字典 besorolását követi, de előfordulhat, hogy  egyes kandzsikat a felépítésük miatt más gyök alá sorol be, de emellett új gyököket is kialakított az egyszerűsített kandzsik hatékonyabb csoportosítására.  Szintén külön gyökként kezeli a következőket is: 　 刀―刂、心―忄、手―扌、水―氵、火―灬、犬―犭、衣―衤

Ezzel szemben az alábbiakat egynek veszi:

匸―匚、夂―夊

漢辞海：Szintén a  Kāngxī Zìdiǎn-t 康煕字典 veszi alapul, de az egyszerűsített írásjegyek között van olyan, amit más gyök alá sorol  be.

A 匸―匚、夂―夊 között ez a szótár sem tesz különbséget.

Példa az új gyökökre:

Régi alak旧字体	康煕字典 gyök	Új alak 新字体	Besorolása
			明解	漢字源	漢辞海
營	火	営	龸	ツ	口
學	子	学	龸	子	子
體	骨	体	亻	人	人
單	口	単	小・ツ	ツ	十

③ A sino-japán és a kínai olvasatok 

明解： A sino-japán 呉  és　漢   olvasatoknál nem tesz különbséget.  A kínai olvasatokról (mai és közép-kínai)  semmilyen információ nincs.

漢字源： A sino-japán olvasatoknál megkülönbözteti a　呉―漢―唐―慣 olvasatokat; a régi-sino japán olvasatot zárójelben is megadja. Amennyiben a japán nyelvemlékekből nem állapítható meg az olvasat, a kínai rímszótárak-táblázatok (広韻・韻鏡) alapján határozza meg azt.

Megadja még a pǔtōnghuà olvasatot is, valamint a közép-kínai zenei hangsúlyokat és rímeket, utóbbit a　詩韻 és　a　広韻 alapján.

漢辞海：A sino-japán olvasatoknál megkülönbözteti a　呉―漢―唐―慣 olvasatokat; a régi-sino japán olvasatot zárójelben is megadja. Utóbbi esetében amennyiben lehetséges, a japán nyelvemlékekre támaszkodik.

A közép-kínai olvasatot a 反切 módszerrel jelöli, valamint megadja a zenei hangsúlyokat és a rímeket is a　広韻 és a　集韻 alapján. Természetesen a pǔtōnghuà olvasatot is feltünteti.

 Példa a régi sino-japán olvasatokra:

kandzsi	明解	漢字源		漢辞海
	呉漢区別無	呉	漢	呉	漢
兄	キャウ・ケイ	クヰヤウ	クヱイ	キャウ	クヱイ
玄	ゲン	グヱン	クヱン	グヱン	クヱン
三	サン	サム	サム	サム	サム
春	シュン	シュン	シュン	シュン	スヰン
術	ジュツ	ジュツ・ズチ	シュツ	ジュツ	スヰツ

④ Az írásjegyek felépítése, etimológiák

明解：Semmilyen információ nem található erről.

漢字源：Magyarázat az egyes írásjegyek felépítéséről + megadja a hozzátartozó szócsaládokat (単語家族) is.

漢辞海： A Shuō wén jiě zì　説文解字 és a　Shì míng　釈名  értelmezéseit  idézi.

⑤　Indexek

明解：gyök alapján való keresés, olvasatok (japán és sino-japán), vonásszámkereső, de csak az általános használatú kandzsikra (当用漢字).

漢字源：gyök, olvasatok, vonásszám, a kambun japán olvasatában fontos nyelvtani szerepet játszó szavak (句法) indexe.

漢辞海：gyök, olvasatok, vonásszám, a kambun japán olvasatában fontos nyelvtani szerepet játszó szavak (句法) indexe.