Doromb koncert és bemutató 口琴：音のひろがり ユーラシアの楽器 口琴 の魅力に迫る

ワークショップとレクチャーコンサート

２００９年１０月１１日　㈰　

入門編　１３：３０～１５：００
レクチャーコンサート　１６：００～１７：３０

会場
シルクロード舞踏館　
（横浜市中区下町80チャイハネ　ネネ　Ｂ１）

参加料
各回　2000円　（もれなく口琴とユーラシア文化館観覧券をプレゼント）


コンサート

2009年10月12日　㈪㊗

１３：３０　開演　（13：00開場）

会場
横浜市開港記念会館　講堂　（横浜市中区本町１－６）

入場料
全席自由　3000円　（もれなくユーラシア文化館観覧券をプレゼント）

Egy japán-mandzsu szójegyzék a 17. századból 『韃靼漂流記』の中の日満単語リスト

A mandzsu írás megjelenítéséhez a Mongol Baiti vagy a Daicing fontra van szükség!

1644-ben (ijishūn dasan első éve) három japán hajó sodródott a tatár (mandzsu) partokra. A helyiek nem voltak túl kedvesek az utazókhoz, negyvenhárom embert egyből lemészároltak, a maradék tizenöt túlélőt pedig fogságba ejtették.A foglyokat kezdetben Mukdenben ᠮᡠᡣᡩᡝᠨ (a mai Shenyang 沈阳) őrizték, később Pekingbe vitték őket, ahol egy évet töltöttek. Végül Koreán keresztül sikerült hazajutniuk. A túlélők közül ketten, Kunida Heiuemon 國田兵右衛門　és Uno Joszaburó 宇野與三郎　Edoba mentek, ahol beszámoltak a fogságban töltött időről. Ez az írásba foglalt élménybeszámoló a "Dattan hjórjúki" 《韃靼漂流記》, azaz kb "Hajótörés a Tatárok országánál". A beszámoló tartalmaz egy kínai és egy mandzsu szójegyzéket is, kana szótagírással lejegyezve. Ez volt az első japán-mandzsu szójegyzék. Sajnálatos módon a beszámoló figyelmetlen másolása során a mandzsu szavak egyre inkább eltorzultak； az alábbiakban a hibás alakokat is feltüntetem.


Néhány megjegyzés a régi japán "helyesírásról" (歴史的仮名遣い) és az Edo-kori kiejtésről:

- a mellékjeleket nem mindig teszik ki ( ゛　゜), így az h /f-b-p, t-d, k-g, s-dzs, sz-z hangokat ugyanazzal a kanával jelölik- az átírás során nem pótoltam a mellékjeleket.

- az えう kiejtése jó, az いう　 jú .
(kivétel csak a hibásan írt mandzsu szavak: hera → heu, és nem hjó)

- a Edo-korszakban az え és a　ゑ　kiejtése a korábbi je-ről e-re változott.

- az を és　お　kiejtése a korábbi wo helyett o .

- az あう　és おう átírása egyaránt ó lesz. (kivéve a hibásan másolt mandzsu szavakat)

- a ぢ {dzsi}　és a じ {zsi} kanákat ebben a korban már dzsi-nek ejtették.

- a つ　egyaránt jelölheti a "cu" szótagot, és jelezheti a hosszú mássalhangzókat is

- nincsen kis や、ゆ、よ

A kanával lejegyzett mandzsu szavakat a fentiek alapján írtam át, az írott mandzsu esetében a Möllendorff-rendszert alkalmaztam.

A szójegyzék:


1.　étel / 食
írott mandzsu: buda ᠪᡠᡩᠠ
bota　(ぼた), hota (ほた), hou (ほう)

2.　egyél / 喰
írott mandzsu: jefu ᠵᡝᡶᡠ
szefu （せふ）, szebu (せぶ), zebu （ぜぶ）

3.　leves / 汁
írott mandzsu: šasihan ᡧᠠᠰᡳᡥᠠᠨ
sasika (しやしか), sinisika　（しにしか）, susiri　（しゅしり）, jare　（やれ）

4. köret/ さいの類
írott mandzsu: yali ᠶᠠᠯᡳ (hús)
jare (やれ)

5.　csésze / 椀:　　
írott mandzsu: moro ᠮᠣᡵᠣ
moro (もろ)

6.　rizssütemény/ 餅:　
írott mandzsu:?
putonghua: bobo 餑餑　(?)
boku (ぼく), hoku (ほく), oto (をと), oku (をく)

7.　pálinka / 酒:　
írott mandzsu:arki ᠠᡵᡴᡳ
akke (あつけ), acume (あつめ)

8.　miszo / 味噌
írott mandzsu: misun ᠮᡳᠰᡠᠨ
miso (みしよ)　, misi (みし)

9.　tófu / 豆腐
írott mandzsu: defu ᡩᡝᡶᡠ
tófu (たうふ)　, tofufu (とふふ), totoja (ととや), uufu(ううふ)

10.　bors / 胡椒
írott mandzsu: hū jiyoo ᡥᡡ ᠵᡳᠶᠣᠣ
fúcsó (ふうてう・ふうちやう), keiri (けいり)

11. mustár /　からし　　
írott mandzsu:？
putonghua: jiemo 芥末
keimo ( けいも)、keimoko（けいもこ）, keito（けいと）, keiri （けいり）

12. zöldség　/ な
írott mandzsu: baise ᠪᠠᡳᠰᡝ
putonghua: baicai 白菜
baszai(ばさい), haszami　（はさみ）, haszai（はさい・はさひ）

13. póréhagyma / 韮
　írott mandzsu:?
putonghua: jiucai 韮菜　
kjúszai (きうさい), baiszamorire (ばいさもりれ)

14.　ló / 馬
írott mandzsu: morin ᠮᠣᡵᡳᠨ
móre (もうれ・もふれ）

15.　lovagolj! / 馬に乗れ
írott mandzsu: morila ᠮᠣᡵᡳᠯᠠ
mórejaro　（もうれやろ・もをれやろ・もふれやろ）, morirejaro（もりれやろ） mórejare　（もうれやれ） momore　（ももれ）

16.　együtt szaladni/ 同馬を駆けさせる
írott mandzsu: feksindumbi ᡶᡝᡴᠰᡳᠨᡩᡠᠮᠪᡳ
hokusze (ほくせ), hogusze（ほぐせ）, hósze (ほうせ), okusze (をくせ・おくせ)

17.　zabla / 轡:　
írott mandzsu:hadala ᡥᠠᡩᠠᠯᠠ
hatoro (はとろ), tatoro (たとろ)

18.　bika / 牛
írott mandzsu:ihan ᡳᡥᠣᠨ, iten ᡳᡨᡝᠨ (kétéves bika)
eta (ゑた), eha (ゑは), eba　（ゑば）　　

19.　tyúk / 鶏
írott mandzsu: coko ᠴᠣᡴᠣ
csóko (てうこ)

20.　kutya /犬
írott mandzsu: indahūn ᡳᠨᡩᠠᡥᡡᠨ
indahó （いんだほう）, intahó (いんたほう) ,intaó　（いんたおう）, intaró　（いんたらう）

21. sólyom / 鷹
írott mandzsu: giyahūn ᡤᡳᠶᠠᡥᡡᠨ
kijahó (きやほう) , kijahoku　（きやほく）, kijaó　（きやをう）,　kjúhó （きうほう）

22. férfi / 男
írott mandzsu: niyalma ᠨᡳᠶᠠᠯᠮᠠ (ember)
nyáma (にやあま)

23. nő / 女
írott mandzsu: hehe　ᡥᡝᡥᡝ
harase (はらせ) ,haraze　（はらぜ）, hareze (はれぜ),hakusze　（はくせ）, hahasze　（ははせ）

24. fiatal lány / 小娘
írott mandzsu:sargan jui ᠰᠠᡵᡤᠠᠨ ᠵᡠᡳ
szaruhasze ( さるはせ), szakahaze （さかはぜ）, szamahasze　（さまはせ), szarubasze （さるばせ）

25. hivatalnok / 大名
írott mandzsu: amban ᠠᠮᠪᠠᠨ
abazo (あばぞ),　abaszo　（あばそ）, abau　（あばう）, aharo　（あばう）, abaja　（あばや）

26. íj / 弓
írott mandzsu: beri ᠪᡝᡵᡳ
furi (ふり), fure　（ふれ）
　
27. nyíl / 矢
írott mandzsu: niru ᠨᡳᡵᡠ
nyoro ( によろ)

28. nyíllal lő / 弓を射る
írott mandzsu: gabta ᡤᠠᠪᡨᠠ
gafuta （がふた）, kabuta　（かぶた）, kafuta （かふた）,　afuta　（あふた）

29. dohány / 莨
írott mandzsu:dambagu ᡩᠠᠮᠪᠠᡤᡠ
tabako　(たばこ), tahako　（たはこ）

30. pipa / きせる
írott mandzsu:?
taha ( たは)， tai (たい), dai (だい)

31. tűz / 火
írott mandzsu:tuwa ᡨᡠᠸᠠ
toa (とあ), oa (おあ), oha　（をは）

32. víz / 水
írott mandzsu: muke ᠮᡠᡴᡝ
mukka ( むつか)

33. melegvíz / 湯
írott mandzsu:halhūn muke ᡥᠠᠯᡥᡡᠨ ᠮᡠᡴᡝ
haruko ( はるこ), haru　（はる）, hómi（ほうみ）, haumi　（はうみ）, harami　（はらみ）

34. ház / 家
írott mandzsu: boo ᠪᠣᠣ
bó　（ぼう）, hó ( ほう)

35. folyó / 川
írott mandzsu: bira ᠪᡳᡵᠠ
hera （ヘら）,　heu (へう), beu（べう）, heo　（へを）

36. hajó / 船
írott mandzsu: cuwan ᠴᡠᠸᠠᠨ
csoan (ちよあん)

37. majom / 猿
írott mandzsu: monio ᠮᠣᠨᡳᠣ, bonio ᠪᠣᠨᡳᠣ
ubai　(うばい)， uhai（うはい）, hahaki　（ははき）

38. birkózik / 相撲を取る
írott mandzsu: jafunumbi ᠵᠠᡶᡠᠨᡠᠮᠪᡳ
sahana（しやはな）, dzsabanake　（じやばなけ）, dzsabana（じやばな）, sahanake （しやはなけ）

39. köszönet / お礼を言う詞
írott mandzsu: baniha ᠪᠠᠨᡳᡥᠠ
banneha（ばんねは）, hanneho（はんねほ）, hannei（はんねい）


40. város / 城
írott mandzsu: hoton, hecen ᡥᠣᡨᠣᠨ᠈ ᡥᡝᠴᡝᠨ
hocu (ほつ),　horo　（ほろ）

41. nemesnek köszönetet mondani / 貴人などへお礼を申す亊
írott mandzsu: ?
nyokkó （によつかう・によつこう）， nyokkori（によつこり）, jokkó （よつかう）、 hakkó (はつこう)

42. ma / 今日
írott mandzsu: enenggi ᡝᠨᡝᠨᡬᡬᡳ
inoki ( いのき)

43. holnap / 明日
írott mandzsu: cimari ᠴᡳᠮᠠᡵᡳ
csijori (ちより) csimaha　（ちまは）

44. holnapután / 明後日
írott mandzsu: coro ᠴᠣᡵᠣ
csóre（ちやうれ） csarare （ちやられ）, houru　（ほうる）, houruka（ほうるか） (utóbbi kettő valójában kínai szó : 後児、後児個)

45. nap / 日
írott mandzsu: šun ᡧᡠᠨ
sun (しゆん), san (しやん),　siszen （しせん）, sizen （しぜん）

46. hold / 月
írott mandzsu: biya ᠪᡳᠶᠠ
hijá (ひやあ), hiá（ひああ）,hijá (ひやあ), hicuja（ひつや）

47.nap/ hold felkel / 日月の出る事
írott mandzsu: dektembi ᡩᡝᡴᡨᡝᠮᠪᡳ
dokitome （どきとめ）, dokime（どきめ）, dokidome （どきどめ）, tokitome（ときとめ） tokime （ときめ）

48.a hold lemegy /　月の入る亊
írott mandzsu: dosimbi ᡩᠣᠰᡳᠮᠪᡳ
dosikame （どしかめ）, docukame（どつかめ）, dorokame　（どろかめ）

49. tenger / 海
írott mandzsu: 　mederi ᠮᡝᡩᡝᡵᡳ
motorimukka (もとりむつか), mucumucu （むつむつ）, otorimukka （をとりむつか）

50. szem / 眼
írott mandzsu: yasa ᠶᠠᠰᠠ
jasza (やさ),　jaki（やき）, szaja（さや）

51. orr / 鼻
írott mandzsu: oforo ᠣᡶᠣᡵᠣ
ohoro (おほろ・をほろ) , oboro （おぼろ）, ohokari（おほかり）

52. száj / 口
írott mandzsu: angga ᠠᠨᡬᡤᠠ
anka (あんか)　

53. fül / 耳
írott mandzsu: šan ᡧᠠᠨ
sa (しや)

54. kéz / 手
írott mandzsu: gala ᡤᠠᠯᠠ
kara（から）, kau（かう）

55. has / 腹
írott mandzsu:dolo (gyomor) ᡩᠣᠯᠣ
doro (どろ),toro（とろ）　

56. láb / 足
írott mandzsu:bethe ᠪᡝᡨᡥᡝ
hocsiko（ほちこ）, bocsiko（ぼちこ）,hodzsi（ほぢ）, hocsi（ほち）,bocuko (ぼつこ), horoko（ほろこ）

57. teve / 駱駝
írott mandzsu:temen ᡨᡝᠮᡝᠨ
tomo (とも)

58. tolmács / 通事
írott mandzsu: tungse ᡨᡠᠨᡬᠰᡝ
tokuszó (とくそう・とくさう), dokuszó（どくそう）

59. gyerek / 童
írott mandzsu: ajige ᠠᠵᡳᡤᡝ
adzsiki（あぢき）, acsiki　（あちき）, asiki （あしき）


A számnevek　/ 数詞:

1 írott mandzsu: emu ᡝᠮᡠ
amo (アモ) , omo (ヲモ)

2 írott mandzsu:juwe ᠵᡠᠸᡝ
dzsou (ヂョウ・ヂョフ) , csoa (チヨア), csó （チヤウ）,csoga (チヨガ), nadaka (ナダカ), oszoa （ヲソア）

3 írott mandzsu: ilan ᡳᠯᠠᠨ
ate (アテ) , ete (ヱテ), eu(エウ・ヱウ・エフ), eka(エカ), eo(ヱヲ)

4 írott mandzsu:duin ᡩᡠᡳᠨ
doi (ドイ) ,toi (トイ) , toku (トク)

5 írott mandzsu:sunja ᠰᡠᠨᠵᠠ
szudzsa (スジヤ・スヂヤ), szucsa (スチャ), szugja(スギヤ), szuteja (ステヤ)

6 írott mandzsu: ninggun ᠨᡳᠨᡬᡤᡠᠨ
niuko (ニウコ), niue (ニウエ), euko (ヱウコ)

7 írott mandzsu: nadan ᠨᠠᡩᠠᠨ
nada (ナダ), nata (ナタ)

8 írott mandzsu: jakūn ᠵᠠᡴᡡᠨ
csago (チヤゴ), csako (チヤコ), csoko (チヨコ), csimama (チママ)

9 írott mandzsu: uyun ᡠᠶᡠᠨ
ujo (ウヨ), ugo (ウゴ), uko(ウコ)

10 írott mandzsu:juwan ᠵᡠᠸᠠᠨ
csoe (チヨヱ・チヨエ), csoko (チヨコ)



参考文献

U. Kőhalmi Katalin: "Mandzsu-magyar szótár"

〈ᠮᠠᠨᠵᠦ ᠮᠤᠨᠭᠭᠤᠯ ᠲᠤᠯᠢ ᠪᠢᠴᠢᠭ᠌〉 ᠤᠯᠠᠭᠠᠨᠪᠠᠭᠠᠲᠤᠷ ᠑᠙᠖᠘ ᠤᠨ

石井研堂編校訂『漂流奇談全集』博文館，１９０８年

河内　良弘　他編著 『満州語文語入門』 京都大学学術出版会

園田一亀著『韃靼漂流記』　平凡社

『日本語学研究事典』

本橋進吉著『文字及び假名遣の研究』　岩波新書

山口明穂・鈴木英夫・坂梨隆三・月本雅幸　共著『日本語の歴史』　東京大学出版会


关嘉禄 佟永功 著〈 ᡴᡝᠮᡠᠨᡬᡤᡝ ᡤᡝᡨᡠᡴᡝᠨ ᠮᠠᠨᠵᡠ ᡥᡝᡵᡤᡝᠨ ᠊ᡳ ᡧᡠᡩᡠᡵᡠ 简明满文文法〉辽宁民族出版社

http://lib.s.kaiyodai.ac.jp/library/bunkan/tb-gaku/hyoryu/IHYO1/ihyo1-index.html

A kokudzsi 国字に就いて

A kokudzsi vagy más néven vadzsi (倭字/ 和字)/ vazokudzsi (和俗字) / vaszeikandzsi (和製漢字）meghatározása kutatónként eltérő, az alábbi meghatározás a „Kandzsi jóran” című kiadványon alapul:

- a kandzsik mintájára alkotott írásjegyek
pl: 畑　hata(ke): szántóföld,　凩　kogarasi: hideg téli szél

- olyan kandzsi, amit Japánban más jelentésben használnak mint Kínában
pl: 　偲ぶ　sinobu: visszaemlékezik, felidéz

- olyan kandzsi, aminek a kiejtése ismert, de a jelentése nem maradt fent. Ehhez a japánok egy-egy japán szót társítottak.
pl: 　雫　(da)　sizuku: csepp 　

- a kandzsi egyes elemeinek megváltoztatásával létrejött írásjegy
　　　　　蛸　→　鮹　tako: polip

- az Edo-és Meidzsi-korban a nyugati orvostudomány, matematika stb átvételekor alkotott írásjegyek.
　　哩　mairu: mérföld
　　腺 szen: mirigy
　　　　　　　　　　　　　　　　　　　　　☆　　　☆　　　　☆

A kokudzsiknak alapvetően csak kun （訓）olvasata van, de vannak olyan kokudzsik, amelyeknek:

- on és kun olvasata is van

働　hataraku,hataraki, kaszegi / dó stb

-csak on olvasata van

腺 szen stb

- az olvasata holland, francia stb jövevényszón alapul

錻　buriki ←　holland Blik stb


A legrégibb ismert kokudzsik a 8. századból valók, a Kodzsikiben (古事記) a 俣,鞆, Nagaja-no-Ókimi palotájának feltárásakor talált falemezen a 鰯 írásjegyek láthatók.
A 9. század végén szerkesztett Sinszen dzsikjóban　(新撰字鏡) már 400 „japán írásjegy” található, bár feltehetően nem mind kokudzsi.　
A kokudzsival kapcsolatos első komolyabb munka Arai Hakuszeki　(新井白石) „Dóbun cúkó” (同文通考) c. könyve. Arai definiálta elsőként a kokudzsit, és a könyvében összegyűjtött 81 (valójában ezek között öt kandzsi is van: 栬、柾、諚、鴴, 鮩 ) írásjegyet, amit gyökök szerint csoportosítva sorol fel, megadva az olvasatukat és a jelentésüket.
A legtöbb kokudzsit összegyűjtött szótár (『国字の字典』) 1990-ben jelent meg, az írásjegyek száma az első kiadásban 1553, a második kiadásban már 1597.




A kokudzsik kialakítási elve:

1. On vagy kun olvasatú kandzsik összevonása

麻　ma ＋　呂 ro　→　麿 maro

十 to　＋　十 to　→　 toto


2. Gyökből ( 部首) és fonetikai elemből ( 声符) álló írásjegyek (keiszei /xingsheng 形声):

衤 ruha　＋　妻　cuma →　褄　cuma (a kimono egy része)

衤 ruha ＋　上　kami　＋　下 simo 　→　裃 kamisimo　(Edo-kori viselet neve)


3. Összevont jelek (kaii / huiyi 会意):

山　hegy＋　上 fent　＋　下 lent　→　峠 tóge: hágó

辶 út　＋　十 kereszt　→　辻 cudzsi: útkereszteződés

几 szél (egyszerűsített forma) ＋ 巾 szövet → 凧 tako: papírsárkány


4. Kandzsik egyszerűsítése:

韵　→　匀　　→　匂 nioi: illat


5. Kandzsi elemek kicserélése　vagy hozzáadása:


旗 zászló　＋　竹 bambusz　→　籏 hata: zászló

鉾　→　桙　hoko: alabárd


6. Katakana és kandzsi összevonása:

ト　＋　云　→　

7. Nyugati latinbetűs rövidítések átvétele:

℥ (ounce) →　
G (grein) →　


8. Kurzív írásos (草書) kandzsik félreolvasása:

俟　→　俣


A kandzsi kultúrkör más népei is megalkották saját írásukat a kínai írás alapján , a legismertebb a koreai kukdzsa　國字　（pl:畓, 夻, 巭 stb） és a vietnámi chữ nôm　字喃, de ezenkívűl érdemes még megemlíteni a régi bai　白, miao 苗 és a zhuang 　壮　sawndip írást is.


参考文献


『新撰字鏡』
『和漢三才図会』
新井白石著1760年『同文通考』
エツコ・オバタ・ライマン著『日本人の作った漢字』南雲堂
飛田良文　監修・菅原義三編　1990年　『国字の字典』
笹原宏之著2006年『日本の漢字』　岩波新書
王锋著 『从汉字到汉字系文字 』民族出版社
『實用大玉篇』
『漢字源』　学研
西田龍雄著1984年『漢字文明圏の思考地図』
笹原宏之2007年『国字の位相と展開」三省堂　　
『世界文字辞典』
『西洋度量考』
『日本語学研究事典』
国語調査委員会編『漢字要覧』1908年

A taiwani kana-írás 臺灣語仮字

Taiwan a japán-kínai háborút (日清戦争) lezáró simonoszeki békét (1895) követően lett Japán része.
A nyelvi nehézségek leküzdése érdekében Taiwanon bevezették a japán nyelv oktatását, másrészt a Taiwanra áttelepült japánok számára a taiwani társalgási nyelv (閩南語、福建語、廈門語) elsajátítását segítendő, szótárakat, nyelvtankönyveket állítottak össze.
Ezek esetében a taiwani nyelv kiejtésének jelölésére a katakana szótagírást vezették be. Mivel a katakana az eredeti formájában nem volt erre alkalmas, így kénytelenek voltak különböző mellékjeleket kialakítani.
Ez a taiwani kana-írás több módosításon is átment、története 3 időszakra osztható:

1. 1895-1901 korai időszak

2. 1901-1931 a taiwani kana elterjedése

3. 1931-1945 kiforrott, végleges változat


A magánhangzók:

ア: a

イ: i

ウ: u, ɯ, ɨ

エ: e, E, ɛ

オ: o, ɔ

ヲ: o


A quanzhoui 泉州 dialektus számára két újabb magánhangzójelet alkottak:

y

ə

A japántól eltérő kiejtésű kanák:

フ: hu

ラ sor:　la ,li stb

シ: szi

ジ：dzi

チ: ci

Mellékjeles kanák:

ca
ti
tu
ce
co


A hehezet jelölése (出気音符号): ●

pl: カ．ア　（脚）

　　ツ．ヌ　（春）

　　ピ．ヌ　（品）

A zenei hangsúlyok jelölése（八声符号）:
　　　　　　　　　　　　　　
上平　(55)　∅　nazálisok esetében:

上声 (51)　　nazálisok esetében:


上去 (11)nazálisok esetében:

上入 (31)　nazálisok esetében:


下平 (13)　nazálisok esetében:

下去 (33)nazálisok esetében:


下入 (55)nazálisok esetében:




A szótagvégi mássalhangzók jelölése:

～ク　：~　k

～ッ ：~ t

～プ ： ~p

～ム：　~m

～ン, illetve később ～ヌ: ~n

～グ,illetve később ～ン： ~ng


Bár nincs kapcsolata a taiwani kanával,érdekesség, hogy Taiwanon jelenleg divatos a 的 [ê] helyett a hiragana の　szótagjel használata.

参考文献

國立中山大學中国文学系碩士論文《訂正臺灣十五音字母詳解》音系研究
研究生：陳君慧

台湾総督府民政部総務局学務課　1902年『仮名遣法』

臺灣総督府編　㍼6－7年『臺日大辭典』
http://jdlib.ntl.gov.tw/cgi-bin/browse.cgi?bookid=bjn00172v01

Alvin Lin: Writing Taiwanese: The Development of Modern Written Taiwanese.Sino-Platonic Papers, Number 89, 1999.


林美秀著『日本統治時代における台湾語仮名表記の変化過程ー「オ」「ヲ」表記の分析を通してー』 岡山大学大学院社会文化科学研究科紀要第25号

笹原宏之著　2006年『日本の漢字』岩波新書

『詳説日本史』山川出版社

A szamurai szó etimológiája 「さむらい」の語源に就いて

A szamurai (magyarosan szamuráj) szó régi alakja "szaburafi"　さぶらひ, ez a "szamorafu" 　さもらふ　igére vezethető vissza, melynek jelentése: （magas rangú személynek) szolgálni.
Az ebből képzett főnév a "szamorafi"　さもらひ, aminek későbbi alakja "szaburafi" 　さぶらひ　illetve "szamurafi"　さむらひ.
/A "fi" szótag　kiejtése a 11. századtól szó közepén "wi" , ami aztán a 13. században "i"-re változott. Így az "i" hang jelölésére három kanát is használhattak: い・ひ・ゐ．/

A "szamorafu" három elemre bontható:

sza-: prefixum
mora-: "védelmezni" ( ＝　moru　守る)
-fu: szuffixum, folyamatosságot jelöl

Tehát a szó eredeti jelentése megvédeni, magas rangú személyre vigyázni. (és nem "szem-úr-raj”　, ahogy valaki a neten írta :) )
A 16. században a "szaburafi" (szaburai) alak volt az elterjedtebb ("Vocabvlario da Lingoa de Iapam" saburai: fidalgo, homem honrado), de a "szamurafi" (szamurai) szóra is van már példa. Utóbbi a 18. század második felétől lett általános.


A szamurájok történetéről érdemes elolvasni Farkas Ildikó cikkét itt

参考文献

杉本つとむ著　2005年『語源海』東京書籍
金田一京助・金田一春彦　監修　㍼45年　『明解古語辞典』　三省堂
山口明穂・鈴木英夫・坂梨隆三・月本雅幸　共著　2007年　『日本語の歴史』　東京大学出版社

"Vocabvlario da Lingoa de Iapam"

Ligatúrák, rövidítések 合字、略字

A régi japán könyvekben - de még a huszadik század elején is- előfordulnak olyan rövidítések, ligatúrák, amelyeket ma az átlag kandzsi-szótárban nem lehet megtalálni.
Az alábbiakban megpróbáltam a gyakoribb rövidítéseket és ligatúrákat összeszedni.

hiragana + hiragana:

"jori" より （ゟ）

"koto"　　こと


　"koszo"　こそ

　"nite" にて

　"kasiku" かしく

katakana + katakana, katakana + kandzsi:

"jori"　　ヨリ



"tomo"　　　トモ


"toki"　　　トキ



"to iu"　　　ト云　（₌　と言う）

"sime"　シメ　(Ezt még ma is használják)　〆


kandzsi:


"on" , "o", "go" , "mi" 御


"toki"　　時


"tomo"　　共

"koto"　　事　（ヿ）

　"nari" 也

　"site"　為　乄

"szóró" 候

"mairasze szóró"　参らせ候


"tama(f)u" 給ふ



kun 訓



Buddhista szövegekben látható rövidítések:

"engaku" 縁覚　(szanszkrit pratyekabuddha)


　　"nehan"　　涅槃　 (szanszkrit nirvāṇa )


"szatta" 薩埵　vagy "bodai" 菩提 (szanszkrit sattva illetve bodhi)

"boszacu"　　菩薩　　(szanszkrit bodhisattva)

　"saba" 娑婆　　(szanszkrit sahā)



"bonnó" 煩悩 (szanszkrit kleśa)



A "Guia do Pecador" (ギヤ・ド・ぺカドル) 1599-es japán fordításában látható ligatúrák:

デウス



ゼズキリシト



ゼズス



キリシト




参考文献

新井白石著　1760年　『同文通考』

Hoffman：" A Japanese Grammar" 1876

飛田良文　監修・菅原義三編　1990年　『国字の字典』

『字典かな』　笠間書院　2006年

笹原宏之著2006年『日本の漢字』　岩波新書

『国語学研究事典』