Ezúttal is ajánlanék néhány könyvet japán nyelvi témákban:
1. 金文京著『漢文と東アジア―訓読の文化圏』 岩波新書 2010年
Elsősorban a japán és a koreai kun olvasattal foglalkozik, de kitér az (történeti )ujgur, a vietnámi és a kitaj olvasati módokra is.
2. 徳川宗賢著『日本の方言地図』 中公新書1979年
Jó kis bevezető könyv a japán nyelvjárásokba.
3. ジョアン・ロドリゲス著 池上岑夫訳『日本語小文典 上下』岩波新書 1993年・2007年
Ez a könyv Joam Rodriguez: "Arte Breve da Lingoa Iapoa tirada da Arte Grande da mesma Lingoa, pera os que começam a aprender os primeiros principios della" című, 1620-ban megjelent japán nyelvtanának japán fordítása. Aki érdeklődik a korabeli japán nyelv iránt, annak mindenképpen tudom ajánlani.
Rodriguez másik japán nyelvtanát(Arte de la lingoa de Iapam -日本大文典) franciára is lefordították a 19. században- ez már a guglin is elérhető:
João Rodrigues, Abel Rémusat : Élémens de la grammaire japonaise. 1825
2010年11月17日水曜日
2010年11月8日月曜日
KOKЄ TOCTE NO ROMAЄ, avagy újabb kísérlet egy latin alapú japán abc-re
"Az új japán írás" folytatásaként
A bibliafordító Szakon Josiszuke (左近義弼) 1917-ben jelentette meg könyvét, amiben az általa kidolgozott új latin betűs írásmódot tette közzé. A könyv előszavából megtudjuk, hogy a japán nyelv kihalhat, ha nem a latin betűkkel jegyzik le, de ha nem is hal ki, a japán kultúra veszélybe kerülhet : "mivel a japánnal együtt az altaji nyelvcsaládba tartozó, Európában beszélt magyar és finn is a latin írást használja, így a japán nyelv is a kultúrnyelvek közé kerülhet a latin abc használatával."
Azt tudni kell, hogy ebben a korban Japánban még a régi kana-helyesírást használták, ami nem a beszélt nyelvet tükrözte, pl a kó szótagot a következő módon írhatták le:
かう、かふ、こう、こふ
Másrészt a beszélt és az írott nyelv között is még jelentős távolság állt, így gondolhatta Szakon, hogy a latin betűk jelenthetik a megoldást.
Az abc és jellemzői:
-kisbetűk, nagybetűk
-nyomtatott és írott forma
-nem tesz különbséget a rövid és hosszú magánhangzók között:
GOXSO ご馳走 (ごちそう), FAKCO 百姓 (ひゃくしょう), TAIKO 太鼓 (たいこ)stb
-néhány latin betű, mellékjellel vagy anélkül az -i / -u -ra végződő szótagokat jelöli, pl;
F: ひ
₣: び
H: ふ
T: つ
V: み
C: し
Є: じ
stb.
Jöjjön néhány gyakori kifejezés ezzel az írással:
YOROCK: よろしく
KOÑJX WA: こんにちは
HAЄMEMACTE: はじめまして
Végül egy mintaszöveg:
参考文献
左近義弼著「国字としてのローマ字」1917年
A bibliafordító Szakon Josiszuke (左近義弼) 1917-ben jelentette meg könyvét, amiben az általa kidolgozott új latin betűs írásmódot tette közzé. A könyv előszavából megtudjuk, hogy a japán nyelv kihalhat, ha nem a latin betűkkel jegyzik le, de ha nem is hal ki, a japán kultúra veszélybe kerülhet : "mivel a japánnal együtt az altaji nyelvcsaládba tartozó, Európában beszélt magyar és finn is a latin írást használja, így a japán nyelv is a kultúrnyelvek közé kerülhet a latin abc használatával."
Azt tudni kell, hogy ebben a korban Japánban még a régi kana-helyesírást használták, ami nem a beszélt nyelvet tükrözte, pl a kó szótagot a következő módon írhatták le:
かう、かふ、こう、こふ
Másrészt a beszélt és az írott nyelv között is még jelentős távolság állt, így gondolhatta Szakon, hogy a latin betűk jelenthetik a megoldást.
Az abc és jellemzői:
-kisbetűk, nagybetűk
-nyomtatott és írott forma
-nem tesz különbséget a rövid és hosszú magánhangzók között:
GOXSO ご馳走 (ごちそう), FAKCO 百姓 (ひゃくしょう), TAIKO 太鼓 (たいこ)stb
-néhány latin betű, mellékjellel vagy anélkül az -i / -u -ra végződő szótagokat jelöli, pl;
F: ひ
₣: び
H: ふ
T: つ
V: み
C: し
Є: じ
stb.
Jöjjön néhány gyakori kifejezés ezzel az írással:
YOROCK: よろしく
KOÑJX WA: こんにちは
HAЄMEMACTE: はじめまして
Végül egy mintaszöveg:
参考文献
左近義弼著「国字としてのローマ字」1917年
2010年11月1日月曜日
Nagojai nyelvjárás 名古屋辯
Aicsi prefektúra (愛知県) Honsú Csendes-óceánra néző részén található, központja Nagoja (名古屋). A nagojai nyelvjárás főbb jellemzői:
Mivel a keleti (kantó) és a nyugati (kanszai) nyelvjárások határán helyezkedik el, mindkét irányból érte hatás. Általában azt tartják róla, hogy a szókincs és a nyelvtan inkább kanszaias, de az intonáció a keleti nyelvjárásokhoz áll közel.
A nagojai nyelvjárást ovari és mikavai nyelvjárásokra szokták felosztani.
Az edo-kor óta vannak feljegyzések a nagojai nyelvjárásról, de inkább annak ovari vidékéről. Az ovariban beszélt nyelv sajátossága, hogy 8 magánhangzója van. az a,i,u,e,o -n kívül pluszban ez a három található még meg:
アイ・アエ:[æ:]
ウイ:[y:]
オイ:[ø:]
Kérdéses, hogy ez a 8 magánhangzó megmaradt-e, vagy már csak inkább az idősebb korosztály beszédjére jellemző?
Aicsire jellemző még az 杁 iri kokudzsi is, ami földrajzi illetve személynevekben szokott előfordulni. Szaszahara Hirojuki kokudzsi kutató ezt 地域文字-nek, "helyi írásjegynek"nevezi.
Pl: 杁中 irinaka, 杁ヶ島 irigasima stb.
Néhány kifejezés:
行こまい: 行きましょう
しよまい: しましょう
たーけ: バカ
えらい、えりゃあ: 疲れた
やっとかめ: ひさしぶり
食べやあ: 食べなさい
寝やーよ: 寝なさい
~してかん: ~してはいけません。
だがや: です
~だら: ~だろう
あらすか/あれせん: ありません
やらないかん: やらなければならない
きいない: 黄色
További kifejezések, szavak a képen látható tenugui-on olvashatók abc rendben.A tenugui (手拭) tkp egy kendő, amit sok mindenre lehet használni, kéz-és arctörlésre, fejpántként, dekorációként stb, de még könyvet is készíthetnek belőle.
参考文献
あらかわそおべい著1972年『なごやべんじてん』
『国語学大辞典』
『国語学研究辞典』
笹原宏之著『日本の漢字』
『しゃべってみや~名古屋弁』リベラル社2009年
Mivel a keleti (kantó) és a nyugati (kanszai) nyelvjárások határán helyezkedik el, mindkét irányból érte hatás. Általában azt tartják róla, hogy a szókincs és a nyelvtan inkább kanszaias, de az intonáció a keleti nyelvjárásokhoz áll közel.
A nagojai nyelvjárást ovari és mikavai nyelvjárásokra szokták felosztani.
Az edo-kor óta vannak feljegyzések a nagojai nyelvjárásról, de inkább annak ovari vidékéről. Az ovariban beszélt nyelv sajátossága, hogy 8 magánhangzója van. az a,i,u,e,o -n kívül pluszban ez a három található még meg:
アイ・アエ:[æ:]
ウイ:[y:]
オイ:[ø:]
Kérdéses, hogy ez a 8 magánhangzó megmaradt-e, vagy már csak inkább az idősebb korosztály beszédjére jellemző?
Aicsire jellemző még az 杁 iri kokudzsi is, ami földrajzi illetve személynevekben szokott előfordulni. Szaszahara Hirojuki kokudzsi kutató ezt 地域文字-nek, "helyi írásjegynek"nevezi.
Pl: 杁中 irinaka, 杁ヶ島 irigasima stb.
Néhány kifejezés:
行こまい: 行きましょう
しよまい: しましょう
たーけ: バカ
えらい、えりゃあ: 疲れた
やっとかめ: ひさしぶり
食べやあ: 食べなさい
寝やーよ: 寝なさい
~してかん: ~してはいけません。
だがや: です
~だら: ~だろう
あらすか/あれせん: ありません
やらないかん: やらなければならない
きいない: 黄色
További kifejezések, szavak a képen látható tenugui-on olvashatók abc rendben.A tenugui (手拭) tkp egy kendő, amit sok mindenre lehet használni, kéz-és arctörlésre, fejpántként, dekorációként stb, de még könyvet is készíthetnek belőle.
参考文献
あらかわそおべい著1972年『なごやべんじてん』
『国語学大辞典』
『国語学研究辞典』
笹原宏之著『日本の漢字』
『しゃべってみや~名古屋弁』リベラル社2009年