2018年3月30日金曜日

Fura nevek ☆ キラキラネーム ☆



Hol vannak azok a szép, régi nevek, mint 明子 [Akiko], 英夫 [Hideo] vagy 雅幸 [Maszajuki], amelyek  kiolvasása némi tapasztalat birtokában nem jelentett különösebb gondot.....Nézegetem a helyi ingyenes kiadványok baba-kisgyerek rovatát, ahová a lelkes szülők küldik be a csemetéjük fényképét, és ha nem lenne furigana, bizony nem tudnám megfejteni a nevüket:

希愛 [Rea], gondolom az angol „rare” nyomán (=rare).

初空  [Szora]-ezek szerint a itt ’néma’, nem olvasandó.

聖流 [Szena], ahol a [na]  olvasata a [nagareru]- ból eredhet.

桜嘉 [Ruka]  A [ru]  olvasata meglehetősen önkényesnek tűnik.

瑛斗 [Akito] A 漢字源 (negyedik kiadás, 2008) szerint a -nak névként lehet [aki] [akira] [teru] olvasata, így okés a dolog, bár személy szerint ezzel a kandzsival névként eddig nem nagyon találkoztam.

 Forrás:『アサヒトセト キスキスキッズ』20184


月梨 [akari] A az akari szót (lásd még 明・星), a pedig a ri szótagot jelölheti.

矢美花 [jajoka] A -nak tényleg lehet [jo] olvasata, de ez nekem is újdonság volt.

Forrás: 『あさひ』2018415日 第1345


晟生 [Dzsoi]  A on olvasata szei illetve dzsó, ahol az utóbbi kerülhetett felhasználásra.

凰翔 [Óga]  Az lehet  ó és , itt az előbbit sikerült összeboronálni a kakeru szóval.

蒼空 [Szószuke] A szuke olvasata a szuku 空くszóból jöhet.

  Forrás: 『アサヒトセト キスキスキッズ20186月 第71


[Acsi] Az a az  kun olvasatából eredhet.

叶采 [Kanoa] Ez jobban utánagondolva nem is annyira nehéz, mivel : kanau/kanai/kanó, : aja , bár a Kanoa név számomra szokatlan kompozíció.

Forrás:『あさひ』2018615日 第1349


蒼空翔 [Szorato]  Az  蒼空 eredetileg   aozora lenne, de itt csak simán szora . A totobu ige első szótagjából jön.

碧海 [Aoi]  Itt az 海 "néma" írásjegy, csak a jelentését használja fel.

Forrás: 『アサヒトセト キスキスキッズ20189月 第74


大空 [Kanata]  Az 大空 eredeti olvasata ózora  vagy taikú, jelentése "ég(bolt)", "mennybolt" , de itt "messzeség", "távol" jelentésben hanszálja. Pech, hogy a  大空 összetételnek lehet  óucuke olvasata is, amelynek jelentése "nagy hülye". 

Forrás:『あさひ』2020年9月15日 1403号

笑咲 [Niko]  A  niko olvasat a nikoniko "mosolyog(va)" szóból jöhet, és először furcsálltam a 咲 jelenlétét, amelyet "virágozni" jelentésben használnak, de egy kis szótárazás után kiderült, hogy a 咲-nak is van "nevetés" "mosolygás" jelentése (ha minden igaz, a 笑  és a 咲 egy tőről fakad).

Forrás: 『アサヒトセト キスキスキッズ』2020年11月 第100号



千愛 [szera] A sze eredete világos, de hogy a 愛 hogy lesz ra, rejtély.

采愛 [kotona]  A 采 valóban lehet koto, de a 愛 na itt is furmányos.

※ A  角川大字源(1992)szerint a 愛 történelmi olvasatai a következők lehettek:

aiszu, atarasi, avarebu, ucukusibu, ucukusimi, kakuszu, kakuru, konomu, tattobu, tafutosi, csika, jaszusi, josi, vosimu, avaremu, itaru, icukusimu, itohosi, ucukusi, kakeru, tattosi, csikasi, nacukasi, hagukumu, megumu,  sitafu 

Forrás: 『アサヒセト キスキスキッズ』 2024年5月 第142号

0 件のコメント:

コメントを投稿

注: コメントを投稿できるのは、このブログのメンバーだけです。