A ji írás megjelenítéséhez szükséges lehet a Code2000/Microsoft Yi Baiti / Sil Yi betűkészletek.
Újabb kis kitérőt teszünk, ezúttal Kínába: a ji írás (彝文字, régebbi elnevezései: 爨文、韙書、儸儸夷文) lesz most terítéken.
A mai standard ji írás (規範彝文)kialakulása hasonlít a japán kana-íráséhoz: fogalomjelek ⇒ egy szótagra több jel ⇒ egy szótag egy jel.
A ji nemzetiség 彝族 Kína délnyugati részén él, nyelvük hat nyelvjárásra osztható fel:
-északi (Liangshan)
-keleti (Guizhou, Yunnan keleti része)
-déli (a Yuan folyó folyásvidékétől délre)
-délkeleti (Kunming környéki)
-középső vidéki (Chuxiong vidéki)
-nyugati (Dali környéki)
A nyugati és középső vidéki nyelvjárást leszámítva a klasszikus ji írás (老彝文) használatos, amely eredetileg fogalomírás volt, de később már szótagokat is jelölt (egy írásjegy több szótag stb).
A klasszikus ji írás kialakulásának kora még nem tisztázott, egyes vélemények szerint 7000 éve alakulhatott ki, de más elképzelések szerint a Yangshao kultúráig (仰韶文化) vezethető vissza vagy csak a Ming-korban jött létre.
Az írásjelek kialakítása elve a kínaiéra hasonlít:
képjelek - 象形
elvont fogalmakat kifejező jelek- 指事
összevont jelek - 会意
jelentésre utaló részből és fonetikai elemből álló írásjegyek - 形声
jelentésbővülés - 転注
az írásjegyek kiejtésének kölcsönzése-仮借
Számok (ezek között lehet olyan karakter, ami kínai átvétel):
0 ꆀ nip
1 ꋍ cyp
2 ꑍ,ꑌ nyip, nyi
3 ꌕ suo
4 ꇖ ly
5 ꉬ nge
6 ꃘ fut
7 ꏃ shyp
8 ꉆ hxit
9 ꈬ ggu
10 ꊰ, ꊏ,ꊎ ci, zi, zix
100 ꉐ hxa
1000 ꄙ dur
10000 ꃪ vat
Az írásjegyek alakja és száma területenként változó:
- Yunnan 雲南 14000 jel
-Guizhou 貴州 7000 jel
-Sichuan 四川 8000 jel
-Guangxi 広西 600 jel
1974-ben elkezdtek kidolgozni egy standardizált ji szótagírást a Liangshan (涼山)- vidéki ji nyelvre.
Ez a klasszikus ji írásból származik, az eredeti jeleket hol elforgatták, hol leegyszerűsítették. A szótagjelek száma 819, a szótárakban ún. gyökök alapján csoportosítják:
a 26 „gyök”:
꒐,꒑,꒓,꒔,꒕,꒖,꒗,꒙,꒚,꒜,꒟,꒡,꒤,꒧,꒨,꒩,꒪,꒬,꒰,꒳,꒸,꒼,꒾,꓀,꓄,꓆
A liangshani ji nyelvben 4 zenei hangsúly található, ezek közül háromnak külön szótagjegyet vezettek be, a negyediket egy mellékjellel különböztetik meg:
bat ꀞ, bax ꀟ, ba ꀠ, bap ꀡ
A latin betűs átírásban a szótagvégi -t, -x stb mássahangzók a zenei hangsúly fajtáját jelölik-ezt számmal is meg lehet adni:
55(-t), 44 (-x), 33 (-), 21(-p).
Szótagismétlés: ꀕ
ꆈꌠꁱꂷꋊꍬꄉꌠ A ji szótagjelek:
Források:
ꀋꒀꄟꍅ ꁱ “ꆈꌠꁱꂷꁱꀦꎥꃪ” ꌧꍧꊿꋅꄯꒉꅏꅉ 2001.
西田龍雄著『漢字文明圏の思考地図』 1984年
“彞语简志” 民族出版社1985年
『言語月刊―東アジアの文字文化――表現する文字、創造される文字―』2007 年10月号
2011年1月20日木曜日
登録:
コメントの投稿 (Atom)
A nepesseg hany szazaleka kepes ezt a vegletekig leegyszerusitett rendszert hasznalni?
返信削除Ez igen jó kérdés.
返信削除A standard írást kb 30 éve vezették be, és azt is csak 涼山-ban. Arról tudok, hogy a helyi iskolák 40 százalékában tanítják ezt az írást (magam is láttam ilyen tankönyveket), ezenkívül újságot, könyveket is adnak ki. A 言語月刊 cikke szerint mivel sok han is él a ji területeken, a kandzsi és a kínai nyelv használata gyakori. Emiatt ha sok ji tanulta is a ji írást, a hanok miatt nem nagyon van alkalma használni. A neten keresgéltem ji honlapokat, de csak 1-2-t találtam, ami ji írásos. Szomorú, hogy pl a 中国彝族網 vagy 彝族人網 is csak kínai nyelven van. (utóbbinak elvileg van ji változata is, de gyakorlatilag az is kínaiul van)
Gondolom, a hagyományos ji írást sem sokan ismerhetik...
Ez ji írásos honlap, csak kissé nehezen jön be:
返信削除ꆀꉙꌧꇐ 彝語文化網 http://syplu.com/
Ji társalgási leckék / 彝語会話:
返信削除ꆃꎭꆈꉙꅇꂷꃘꉐꇬ:(ꋍ)ꐮꋒ
http://www.babelstone.co.uk/Yi/lesson_01.html
ꆃꎭꆈꉙꅇꂷꃘꉐꇬ:(ꑍ)ꑘꁨ
http://www.babelstone.co.uk/Yi/lesson_02.html
ꆃꎭꆈꉙꅇꂷꃘꉐꇬ:(ꌕ)ꀁꇬꃆꂮ(1)
http://www.babelstone.co.uk/Yi/lesson_03.html
ꆃꎭꆈꉙꅇꂷꃘꉐꇬ:(ꇖ)ꀁꇬꃆꂮ(2)
http://www.babelstone.co.uk/Yi/lesson_04.html
ꆃꎭꆈꉙꅇꂷꃘꉐꇬ:(ꉬ)ꌧꈿ
http://www.babelstone.co.uk/Yi/lesson_05.html
ꆃꎭꆈꉙꅇꂷꃘꉐꇬ:(ꃘ)ꀀꄓ、ꒈꋌ
http://www.babelstone.co.uk/Yi/lesson_06.html
ꆃꎭꆈꉙꅇꂷꃘꉐꇬ:(ꏃ)ꇬꀀ
http://www.babelstone.co.uk/Yi/lesson_07.html
ꆃꎭꆈꉙꅇꂷꃘꉐꇬ:(ꉆ)ꄹꃥꇁ
http://www.babelstone.co.uk/Yi/lesson_08.html
ꆃꎭꆈꉙꅇꂷꃘꉐꇬ:(ꈬ)ꊨꅍꎸꉘ、ꎊꈬꂷꇁ
http://www.babelstone.co.uk/Yi/lesson_09.html
ちょっと!!これのどこが発音が単純だってえ?!
返信削除でも、文字はかわいいね。
ちょっとだけ、古代ハンガリー文字に似てるかも…。
そして単語には、かなり漢語からの借用語が多いんだね。
ところで、声調があるようだが、声調記号が見当たらないように思うのだけど…?
単純というのは、音節末に中国語と違って n とか ng がなく、母音で終ることだね (そんな印象があった)。確かに表面的に古代ハンガリー文字にちょっと似てるけど 笑
返信削除漢語借用語多いね、例えば 鉛筆 qianbi は qiebip ꐂꀙ になってるね。
声調は、ローマ字表記では、音節末につけた子音によって表される:55(-t), 44 (-x), 33 (Ø), 21(-p).
数字は、声調の番号を表すね。漢語の普通話だと、mā (55),má (35), mă (21), mà (51).
例:bat ꀞ, bax ꀟ, ba ꀠ, bap ꀡ
うーん、母音で終わるからといって、私には発音が単純だとは到底思えないが(笑)
返信削除つか、あの単語の最後のPとかXは声調を表していたのか!
てことは、イ語もやはり4声?
そしてそれは、普通語の影響でそうなったのか、または伝統的にそうなのか…。
だって東南アジアの言葉や、東南アジア寄りの漢語には、もっとたくさん声調がある様だもんね。
[うーん、母音で終わるからといって、私には発音が単純だとは到底思えないが(笑)]
返信削除そっか 笑
「てことは、イ語もやはり4声?」
そうだね、兎に角、この規範彝文字が表記される涼山方言は4声だけど、他の方言はどうなっているか、知りません。まぁ、この4声はもとからあるのか、漢語の影響であるかに就いて何か論文あるかな・・・。
なるほど。
返信削除とにかく、広東語や福建語は7~8声位あるし(欠番もあるけど)、ヴェトナム語もそれくらいあるよね。
タイ語は5声だけど。
今日、マンガリッツァのサラミ送ったよ!
明日届くでしょう。
私も食べてみたけど、クセのない感じ。
スペインやイタリアの白カビサラミと比べると特にね!
ベトナム語に元々声調なかったという話聞いたことあるけど、詳しくは知りませぬ・・。ベトナム語も面白いね。一年間独学したこと有るけど、もしベトナムに行くことになったら、復習する 笑
返信削除広東語は無理だね・・・あの声調の聞き分けがとても難しかった。
サラミ有難う!
ちょっと遅うなるかも知れないけど、今度は何か京土産送るね
Az alabbi cikket nem te irtad?
返信削除http://www.nyest.hu/hirek/a-vilag-leghaszontalanabb-irasa
Nem, nem én írtam. De meg is lepődtem rajta:)
返信削除面白いですよ! Jók a nyelvleckék! (bár nem csodálkoznék rajta, ha a háttérben fegyveres őrök kényszerítették volna őket:)
返信削除Kár, hogy nincs fent az egész nyelvlecke sorozat - de jól jönne ugyanilyenben mondjuk mongol, sibe stb :)
返信削除