2013年4月9日火曜日

ɜɔɑ゛ᛇ ɑ† (横書き仮名) A vízszintes írásirányú kana

Folytatódik az új japán írásokat bemutató sorozat (a korábbi bejegyzéseket lásd itt: 1 2 3 4 ):  az alábbiakban következő zseniális szótag abc viszonylag új, az 1950-es évek elejéről származik. Eddig azt hittem, hogy ezek a kezdeményezések a 2. vh előtti időszakra jellemzőek, de mindig tanul újat az ember.

Ezt az új írást egy Isihara nevű orvos dolgozta ki, és a 言語生活 c. magazin 1953. augusztusi számában tette közzé.  Az új írás szükségességét a következőképpen  indokolja:

- a kínai írás megtanulása fáradtságos és sok időt vesz igénybe.

- a kana kiválóan alkalmas a japán nyelv lejegyzésére, de ezt eredetileg függőleges irányban írják ecsettel. A vízszintes írásmód, ami nyugati fejlett országokra jellemző, sokkal logikusabb a függőleges írásiránynál, de sajnos a kana erre nem megfelelő .  (ehhez képest a cikkben megemlíti, hogy  a japán egyetemisták gyakran vízszintesen írják a jegyzeteiket- akkor mégis csak lehet a kanát is  vízszintesen írni :) )

- a latin írással remekül lehet vízszintesen írni, de a japán nyelv rögzítésére nem a legjobb, hiszen egy szótagot kettő vagy annál több  betűvel lehet csak lejegyezni.


A nagy ötlet:   egy vízszintesen írható szótagírás.

A karakterek a latin és görög betűkön alapulnak, de Isihara merített más hasonszőrű új szótagírásokból is, mint pl a hinodemodzsi vagy a vabigana.
A zöngés mássalhangzókat, a hosszú magánhangzókat és a speciális szótagokat (促音、拗音) mellékjelekkel jelöli.  Az új szótagírásban vannak kis-és nagybetűk, valamint készült hozzá kézírásos változat is.






Mintaszöveg a "Macska vagyok" c. regényből:








Isihara szerint az új kana írás könnyen írható - olvasható, tetszetős betűkből áll, és felülmúlja a világ összes írásrendszerét  (!).

És most tessék megkapaszkodni:  mindez kb 30 évnyi munka eredménye (!!).



A teljes cikk itt olvasható: 横がき仮名文字の研究 

2013年4月1日月曜日

Dsuang Dszi álma 荘周が夢



................

Kétezer évvel ezelőtt Dsuang Dszi,
a mester, egy lepkére mutatott.
- Álmomban - mondta - ez a lepke voltam
és most egy kicsit zavarban vagyok.

- Lepke - mesélte, - igen, lepke voltam,
s a lepke vigan táncolt a napon,
és nem is sejtette, hogy ő Dsuang Dszi...
És felébredtem... És most nem tudom,

most nem tudom - folytatta eltünődve -,
mi az igazság, melyik lehetek:
hogy Dsuang Dszi álmodta-e a lepkét
vagy a lepke álmodik engemet? -

Én jót nevettem: - Ne tréfálj, Dsuang Dszi!
Ki volnál? Te vagy: Dsuang Dszi! Te hát! -
Ő mosolygott: - Az álombeli lepke
épp így hitte a maga igazát! -

Ő mosolygott, én vállat vontam. Aztán
valami mégis megborzongatott,
kétezer évig töprengtem azóta,
de egyre bizonytalanabb vagyok,

és most már azt hiszem, hogy nincs igazság,
már azt, hogy minden kép és költemény,
azt, hogy Dsuang Dszi álmodja a lepkét,
a lepke őt és mindhármunkat én. 

                


A versben szereplő   "Dsuang Dszi", azaz 莊子 (Zhuangzi・そうし vagy そうじ 장자 Trang Tử) taoista filozófus volt a hadakozó fejedelemségek korában.
A lepkés álom eredeti szövege kambun mellékjelekkel (㆑㆒㆓㆖㆘) ellátva a következő:

昔者、莊周夢爲胡蝶。栩栩然胡蝶也。自喩適志與。不周也。俄然覺。則遽遽然周也。不周之夢爲胡蝶與。胡蝶之夢爲周與
周與胡蝶。則必有分矣。此之謂物化
    
 ( 栩 xŭ ; jù )

Meglepően tömör a szöveg, igaz? :)
 
Japán olvasata:


昔者(むかし)、莊周夢に胡蝶と爲(な)る、栩栩(くく)然(ぜん)として胡蝶なり。自喩(じゆ)して適志するか、周なることを知らざるなり。
俄然(がぜん)として覺(さ)むれば、則ち遽遽(きょきょ)然(ぜん)として周なり。
周の夢に胡蝶と爲るか、胡蝶の夢に周と爲るかを知らず。周と胡蝶とは、則ち必ず分(ぶん)あり。此(こ)れ之(これ)を 物化(ぶっか)と謂う。


A fenti történet hatására a lepkét japánul nevezhették  莊子-nak is:

*雑俳・若紫〔1741~44〕「灯を荘子が消て口舌やむ」

*雑俳・柳多留四一〔1808〕「時宗はそふじ祐成あわじ島」




Forrás:

 小林一郎 著 『経書大講. 10 列子下 莊子上』平凡社、昭1315499. oldal  
『日本国語大辞典 JapanKnowledge

2013年3月26日火曜日

櫻 Szakura

 Idén az előző évhez képest hamarabb köszöntött be a szakura-szezon, így ma mi is elindultunk virágot látni.  Tavaly Kiotóban illetve Nagojában  hanamiztunk, idén viszont Kaszugai egy eldugott szegletét kerestük fel, amit a helyieken kívül nagyon senki se látogat.  Ahogy a képekből is kiderül, a virágok még nem  nyíltak ki teljesen (満開), de így is szép volt.  Egy-két helyen sok virág hullott le, ami elsősorban a szemtelen verebeknek köszönhető, akik valószínűleg a virágméz miatt dézsmálták meg a fákat.











                                 + 2 mai (III.30.) kép a Curumai-parkból (鶴舞公園):






De azért ne hanyagoljuk el a kandzsikat se:

桜・櫻

japán: さくら

sino-japán: オウ・ヨウ

putonghua: yīng

kantoni: ieŋˈ

sino-koreai: 앵

sino-vietnámi: anh   

 Az írásjegy etimológiája a  漢字源(改訂第四版) szerint a következő:

木 fa + 嬰 kagylóhéj-nyaklánc, ami a nyakat körülöleli = 桜 / 櫻 (さくら), azaz olyan fa, amit körülölelnek a virágok.

2013年3月14日木曜日

Két edo-kori tudósítás Magyarországról 洪牙利を紹介する江戸時代の文献

Sajnos az utóbbi időben eléggé el vagyok havazva, leginkább csak arra van időm, hogy a  顔本-on osszak meg  linkeket, de most sikerült összehoznom egy bejegyzést. Az alábbiakban két edo-kori szöveg olvasható, amelyek Magyarországot mutatják be. A második szövegben néhány helyen furiganázva voltak a kandzsik, ezeket zárójelben adtam meg.  A földrajzi nevek megfejtését kommentben várom :)


① 世界人物図巻 (1714年)

翁加里亜ハウンカリートモ云此国欧羅巴ノ内ニ在テ産物甚多豊饒ニテ牛羊(殊?)二繁殖スト云最モ寒國也


Tekercskép a világ népeiről (1714)

(W)onkariát Unkarínak is nevezik. Ez az ország Európában van. Terményekben nagyon gazdag, sok marhát és birkát tartanak. Rendkívül hideg ország.




② 外蕃容貌図画 (1855年)
田川春道 撰 ; 倉田東岳 画



欧邏巴 
翁加里亜(ヲンガリア)



翁加里亜(ヲンカリア)此國北ハ○ロドミリー○ニ接シ東ハ○ワラシェ○及ビ○セーベルゲン○ニ隣リ南ハ○スラホニー○及ビ○セルヒー○ニ界ス西ハ○クルマーナ○ニ境(サカイ)ス全國二分ニ別(ワカレ)又四道ニ分ツ第一ノ都府ヲ○プレスビュルク○ト云往古ハ自立ノ王國ニシテ兵威近隣(ヘイイキンリン)ヲ服従(フクジウ)ス今ハ窩窩斯甸禮畿(ヲヽステンレイキ)ニ屬ス人物戰ヲ善(ヨク)シ思慮(シリョ)ニ長ジ其君主ニ信従(シンジウ)シテヨク節ヲ守ル全國山多シテ気候北部ハ冬月嚴寒(ゲンカン)ニシテ南部ハ夏(カ)月炎熱(ヱン子ツ)ナル處アリ土地肥饒ニシテ穀物ヨク熟ス北極地ヲ出ル㕝四十四度ヨリ四十八度ニ至ル


A barbár népek képes bemutatása, 2. kötet  (1855).  
Szerző:   Tagava Harumicsi, Kurata Tógaku

Európa,  Ongaria

Ongaria.  Ez az ország északon Rodomirí-vel érintkezik, keleti szomszédja pedig  Warase illetve Széberugen. Délen Szurahoní-val és Szeruhí-val, nyugaton Kurumána-val határos. Az ország két részből áll,  illetve 4 prefektúrára van felosztva. Az első fővárosát Pureszubjuruku-nak nevezik.  Ősidők óta önálló királyság, a környező országokat katonai erővel behódoltatta. Jelenleg Ószutenreiki-hez tartozik. A nép ügyesen harcol,  megfontolt,  uralkodóját bizalommal követi, erényességét megtartja. Az országban sok hegy van. Éghajlata: északon a tél rendkívül hideg, a déli részeken a nyár perzselő.  Földje termékeny, a gabonafélék bőséges termést adnak.  Az  északi félgömb  44. és  48. foka között  található.