udon =/= makaróni 饂飩はマカロニに非ず

Szeretem a szótárakat, nem csak lapozgatni, hanem gyűjteni is - azonban elektronikus szótáram (電子辞書) mind a mai napig nincs :)   Emellett szeretem a régi nyelvkönyveket is, érdekes látni, hogy a 100 - 150 évvel ezelőtt élt emberek milyen szövegekből, olvasmányokból tanultak japánul (mongolul stb).  A régi japán  szótárakban, nyelvkönyvekben még az is érdekes, ahogy a japán kultúrával kapcsolatos szavakat  megpróbálják körülírni-elmagyarázni, illetve lefordítani. Sajnos az utóbbi megoldás - ahogy az alábbiakban is látható - kissé félrevezető is lehet.

日本語の古い教科書や辞書の頁をめくるのが樂しい。100～150年前の人々が、どのようなテキストで日本語を習得しようとしたのを見るのが興味深い。特に、日本文化に関する単語の説明・翻訳は面白いが、　後者の場合は、以下の通り、かなり雑で、その中に「ぜんっぜん違うじゃん！」と思うような訳語も幾つかある。　(ドイツ語、ハンガリー語の場合、[　]　内で和訳を付ける）



Hepburn: A Japanese-English and English-Japanese Dictionary　（和英語林集成）, 1886:



kyōgen 狂言 : a play, drama, theatrical performance

maiko 舞妓 : a dancing girl

udon  饂飩 :  macaroni,  vermicelli 



Rozsnyai (Akantisz): Japán nyelvmester　（日本語速習）, 1905:


eboshi (烏帽子) : czilinder [シルクハット]

eta　(穢多) :  proletár　[無産階級]

geisha 　(芸者) :  énekesnő [女性の歌手] 　






August Seidel: Grammatik der Japanischen Schriftsprache, 1904:


geisha　(芸者) :  Sängerin　[女性の歌手]

koto (琴)　: Harfe [ハープ]


kyōgen (狂言) :  Theaterstück　[戯曲]

samisen (三味線) : Gitarre　[ギター]

Japán nyelvoktatás Európában - a kezdetek 欧羅巴に於ける日本語教育の歴史―年号

Nézegettem ma egy-két régi füzetemet, amelyekben találtam néhány feljegyzést az európai  japán nyelvoktatás történetéről.  Az évszámok leginkább 寺川喜四男 kb 50 évvel ezelőtti könyvén alapulnak, és itt-ott elég gyanúsak, de ahol tudtam, leellenőriztem az érintett egyetemek　stb honlapján. Ha esetleg találtok még néhány anomáliát, kérlek szóljatok! ゆたしくうにげーさびら



1. A keresztény hittérítők tevékenysége:

- japán nyelvoktatás

-szótárak, nyelvtanok összeállítása:

Dictionarium Latino Lusitanicum ac Iaponicum   1595

Racuyoxu     1598

Vocabulario  da Lingoa  de Iapam  1603-1604

Arte da Lingoa de Iapam     1604-1608

Arte Breve da Lingoa Iapoa  1620

Ars Grammaticae Iaponicae Linguae 1632

2. Az oroszországi japán nyelvoktatás kezdete:

- japán hajótöröttek japán nyelvtanárként való alkalmazása a 18. század elejétől:

1705.  Dembei, orosz nevén  Гавриил japán nyelvet tanít Péterváron.

1736. Japán nyelviskola nyílik Péterváron, ahol két hajótörött,  Gonza (Дамиан Поморцев) és Szóza (Козьма Шульц) lett tanárnak kinevezve.

 

3. A japán nyelvoktatás　kezdete a XIX. században + magyar vonatkozások:


*1849. Bettelheim Bernát (伯徳令) rjúkjúi nyelvtana (Elements or contributions towards a Loochooan and Japanese Grammar)

*1851. Bettelheim rjúkjúi szótára (English-Loochooan Dictionary)
 
1855. Hollandia, Leiden.

1868. Párizs

1869. Bécsi Egyetem

1871.  Nápoly, Istituto Universitario Orientale di Napoli

*1883. Szemere Attila (世明礼) Jokohamában belekezd egy japán nyelvtan írásába: ”Grammaire japonaise  日本文法書”.　

1887. Berlin, Seminar für Orientialische Sprachen

*1890?  August Seidel japán nyelvkönyvét Pesten is kiadják: "Praktische Grammatik der Japanischen Sprache"  Wien, Pest, Leipzig.

1895. Ferenc József Tudományegyetem, Bálint Gábor,  majd Pröhle Vilmos nyelvórái.

/ *1905  Akantisz Győző Japán Nyelvmestere - ez az első magyar nyelven íródott japán nyelvtan és társalgás. /


Felhasznált források:

杉本つとむ著『西洋人の日本語発見』　講談社学術文庫　2008年 
寺川喜四男著『全ヨーロッパにおける日本語教育の歴史と現況　上巻』1964年
 Vladislav Nikanorovich GOREGLIAD : 鎖国時代のロシアにおける日本水夫たち（Japan Sailors in Russia in Edo Period） 
Tóth Gergely: Birodalmak asztalánál. 2010. ad lib

地震 (なゐ) Földrengés

Az idei év első - legalábbis itt nálunk - földrengésének apropójából kicsit utánanéztem a földrengés japán megfelelőinek.
A mai japán köznyelvben a "dzsisin"  (地震; putonghua: dìzhèn, sino-koreai: 지진) szó használatos, ami kínai eredetűnek tűnik, és a Japán Nyelv Nagyszótára (日国) a 8-9. századból hozza az első példákat*.
Az eredeti japán kifejezés a na(w)i, illetve a na(w)ifuru, amire szintén a 8. századtól találni  példákat**, és a szótár szerint ma már csak nyelvjárásokban maradt fenn.  A Linguistic Atlas of Japan (日本言語地図) szerint az ország nagy részén a dzsisin és változatai használatosak　（risin, zisinbiki）, míg a nai-ból származó szavak (nae, nai, nei, nee, nii, niin stb)  leginkább délen találhatók meg, illetve minimális mértékben északon is.


A Lingusitic Atlas of Japan térképe itt megtekinthető ; a térképhez tartozó magyarázat a 34. oldalon olvasható.




*

正倉院文書‐天平六年〔７３４〕四月一六日・出雲国計会帳（寧楽遺文）「移太政官下符壱道〈地震状〉」

文徳実録‐嘉祥三年〔８５０〕八月辛未「地震。従西北来。雉皆驚」

**

書紀〔７２０〕武烈即位前・歌謡「臣（おみ）の子の八符（やふ）の柴垣 下とよみ 那為（ナヰ）が揺（よ）り来ば 破（や）れむ柴垣」

書紀〔７２０〕推古七年四月（岩崎本訓）「地動（ナヰフリ）て 舎屋（やかす）悉に破（こほ）れぬ」

Források:

『日本国語大辞典』

『日本言語地図』

Kép forrása: 『和漢三才図絵』

Az életkorok alternatív elnevezései 年齡の異称

A  顔本-on  talán egy hete adtam fel találós kérdésként életkor-elnevezéseket - most következzen egy annál részletesebb lista:


志学　（しがく / 지학）：       15 éves

弱冠　（じゃっかん / 약관）： 20 éves

而立　（じりつ / 이립）：       30 éves

不惑　（ふわく / 불혹）：      40 éves

知命　（ちめい / 지명）：      50 éves

耳順　（じじゅん /이순）：     60 éves

還暦　（かんれき / 환력）：   61 éves

従心　（じゅうしん /종심 ）：  70 éves

古稀　（こき / 고희）：         70 éves

喜寿　（きじゅ / 희수）：       77 éves

傘寿（さんじゅ /산수）：        80 éves

半寿（はんじゅ）：                81 éves

米寿（べいじゅ /미수 ）：      88 éves

卒寿（そつじゅ / 졸수）：       90 éves
  
白寿（はくじゅ / 백수）：        99 éves


Magyarázat:

①　A  志学, 而立, 不惑, 知命, 耳順, 従心 elnevezések a Beszélgetések és mondásokból (論語) származnak:

"A mester mondotta: "Amikor tizenöt éves voltam, a tanulás foglalt el (＝志学), amikor harminc, már szilárdan álltam　（＝而立）; amikor negyven, nem tévelyegtem többé　（＝不惑）; amikor ötven, megértettem az Ég parancsát (t'ien ming; = 知命); amikor hatvan, fülem kifinomodott (耳順）; és amikor hetven lettem, már követhettem szívem kívánságát（従心）, mégsem hágtam át semmi előírást."  　　  (Tőkei Ferenc fordítása)

Az eredeti kínai szöveg:

　子曰、 「吾十有五而志于学。 三十而立。 四十而不惑。 五十而知天命。 六十而耳順。 七十而従心所欲、不踰矩」。　（為政第二）

Japán olvasata:  子曰く、「吾十有五にして学に志す。三十にして立つ。四十にして惑わず。五十にして天命を知る。六十にして耳順ふ。七十にして心の欲する所に従へども、矩を踰えず」と。



②　 A 弱冠 a 　礼記-ből származik.:  20 éves férfi (弱), aki már felveheti a guan (冠) nevű kalapot.

③　A 古稀　Du Fu 杜甫 kínai költő egy verséből ered: 　人生七十古来稀  "ritka, ha valaki 70 évig él".

④　還暦:  a 60 évből  (5 elem x 12 állat) álló ciklus újra kezdődik.　

⑤　　A többi elnevezés a kandzsik feldarabolásán alapul:

       喜寿： a  喜 írásjegyváltozata a　㐂 , ami úgy néz ki, mintha az írnák le, hogy　七十七.
　　　傘寿：　八十 
　　  半寿：　八十一
       米寿：　八十八
       卒寿：　a  卒 variánsa a 卆, ami pont a　九十-t adja ki.
       白寿：　百-ból 　一 az 99  :)


Forrás:

『理解しやすい漢文』　文英堂、1994年

Konfuciusz： Beszélgetések és mondások

네이버 한자사전

一石二鳥 Egy kő, két madár

A két legyet egy csapásra japán megfelelője az　一石二鳥 (いっせきにちょう　/ sino-koreai 일석이조 ), azaz  „Egy kő, két madár”.

Az ember azt gondolná, hogy ez a négy kandzsis kifejezés (四字熟語 / 成語) is valami ősi kínai sztoriból származik, de meglepő módon nem, mert ez az angol  „To kill two birds with one stone” fordítása. Azt sajnos még nem tudom, hogy mikor kerülhetett át a japánba, mindenesetre a  日国  XX. századi példákat hozott rá*.

Hasonló értelmű  mondás az　一挙両得　（いっきょりょうとく/ putonghua: yī jǔ liǎng dé ） is,  ami valóban kínai eredetű,  és az i.sz. VII. századi  晉書‐東晳伝-ból származik.

*

＊劉広福〔１９４４〕〈八木義徳〉「彼等の収入増となるばかりでなく会社側にとっても著しく作業の進捗をみることになり、一石二鳥といふことになった」

＊島崎藤村〔１９４６～５６〕〈平野謙〉新生「捨吉の翹望してやまなかった一石二鳥の自由はかくて実現された」

 

参考文献

ジャパンナレッジ　『デジタル大辞泉』、『日国』

Értelmező szótár 一寸おもろいと思った解説文

Még korábban hallottam, hogy a 新明解国語辞典 c. egynyelvű értelmező szótárban néha érdekes magyarázatok olvashatók.   Ma megnéztem a  könyvtárban, és tényleg :) Állítólag ez csak a korai kiadásokra volt jellemző, azóta  már  átírták ezeket a szövegeket.

Pl

ひだり　[左]　　普通の人が茶わんを持ち、くぎ・のみを持つ手（の側）。

Bal:  az a kéz, amelyikkel  az átlagember a teáscsészét vagy  a szöget, vésőt fogja.


みぎ　[右]　　大部分の人がはしや金づちやペンなどを持つ方（の手）。

Jobb:  Az a kéz, amelyikkel a legtöbb ember az evőpálcikát, kalapácsot, tollat tartja.  




『新明解国語辞典』　昭和４７年　ゟ


Időnként majd bővítem a listát :)

A kígyó éve 巳年

Boldog új évet kívánok minden kedves olvasómnak!☆彡 明けまして御目出度う御座い升☆彡  2013 a kígyó éve, igaz, a holdnaptár szerint csak  februártól kezdődne.  A kígyó írásjegye a 蛇, de zodiákusként a 巳-vel írják, ami eredetileg egy magzat képjele lehetett.


巳
sino-japán: si, dzsi
japán:  mi
putonghua: sì
kantoni: tzi_
sino-koreai:　 사



Mindenféle kélgyók:


dzsürcsi :   meixə (mandzsu: meihe ᠮᡝᡳᡥᡝ)

tangut : phio

szani ji (撒尼 彝):  [ʂi̠ qho̠]

sui (水):  [ɕi52], [sja31]

mongol:  ᠮᠤᠭᠠᠢ　[mɔgœː]






Felhasznált szótárak:

『彝汉简明词典 (nɪ do ɕe do pɤ̠ si) 』　云南民族出版社、1984年

藤堂明保著『漢字源 改訂第四版』　学研 2008年

藤塚將一『粤京日注音　漢日字典』　東方書店1993　改訂版

李範文　編著『夏漢字典』中國社會科學出版社　1997年

『水书常用字典』贵州民族出版社2007年

『蒙汉词典 ᠮᠤᠩ᠌ᠭᠤᠯ  ᠬᠢᠲᠠᠳ ᠲᠤᠯᠢ』　内蒙古大学出版社2008年
 http://hanja.naver.com/