bitxəšï-史

Canon, Sony, TDK, Seiko,Mazda

2012-02-01T00:01:00.001+09:00

Canon (キヤノン）: Kezdetben a Kwanon (カンノン) nevet használták Guanyin/Avalokiteśvara (観音)　után, majd 1935-től nemzetközi védjegyként az angol eredetű Canon név mellett döntöttek. Katakanával eredetileg　キャノン, de 1947 óta a "ja" nem kicsi (ャ), hanem nagy.   Kínai elnevezése 佳能　jiānéng.

Mazda (マツダ): A név egyrészt az alapító Macuda Dzsúdzsiró (松田重次郎) családnevéből, másrészt Ahura Mazda اهورامزدا, a bölcsesség, értelem és a harmónia istenének nevéből származik. Kínában 马自达/ 馬自達 màzìdá-nak írják.

Seiko (セイコー): A Seiko név a cég eredeti nevének rövidítéséből ered: szeikósa (精工舎) →　Seiko.

Sony （ソニー）: A Sony név a latin "sonus" és az angol "sonny" szavakból ered. Kínában 索尼 suǒní-nak, Hongkongban és Taiwanon 新力　xīnlì-nek írják.

TDK: A cég eredeti nevének (Tókjó Denki Kagaku / 東京電気化学) kezdőbetűiből.

参考文献

http://www.sony.co.jp/SonyInfo/CorporateInfo/History/history.html megtekintve: 2011.X.11.
http://web.canon.jp/about/mark/origin.html                                   megtekintve: 2011.X.11
http://www.tdk.co.jp/tjaaa01/aaa70700_htm/006AD/006AD_1p.htm    megtekintve: 2011.X.11
http://www.seiko.co.jp/corporate/history/index.php        megtekintve: 2011.X.11
http://www.mazda.co.jp/corporate/profile/outline/library/2010/pdf/all.pdf megtekintve: 2011.X.11
池田巧著『中国語のしくみ』白水社

Iroha 伊呂波

2012-01-24T15:37:00.001+09:00

E havi hír, hogy Mie prefektúrában　(三重県) négy cseréptöredék került elő, amelyen az iroha uta (いろは歌) /egy része/ olvasható: ・・・ぬるをわか・・・つねなら・・・・.
A lelet a heian-kor végéről származik, ez a jelenleg ismert legrégebbi iroha, ami hiraganával íródott.

Az iroháról itt lehet magyarul olvasni, amit az alábbiakban a következőkkel egészítenék ki:

- a legrégibb iroha az 1079-es 金光明最勝王経音義- ban látható, manjóganával írva.

- Kúkai szerzősége ellen szól az, hogy a Kúkai idejében beszélt japán nyelvtől eltérően az irohában nincs megkülönböztetve az e és a je hang.

- az első kínai forrás, amelyben szerepel az iroha, az 1376-os 書史會要. Ebben az iroha kiejtését kínaiul magyarázzák, pl
い　以又近移　ろ　羅　は　法平声又近排 . Itt egy ezzel kapcsolatos cikk.

- a legrégibb koreai forrás, amiben megtalálható az iroha, az 1492-es 弘治五年朝鮮板伊路波.
Ez egy korabeli japán nyelvkönyv, aminek egyetlen példánya maradt fent. Az iroha ebben hangŭlos átírásban látható, pl
い　音이　ろ　音로 　は　音ᇦㅏ.

Netes kutakodásom során még siddhammal átírt irohát is találtam az edo-korból (以呂波問辨):

参考文献
『国語学研究事典』

A sárkány éve　辰の年

2012-01-23T00:01:00.081+09:00

A mai nap "hivatalosan" is beköszöntött a sárkány éve. A sárkány írásjegye a 龍・竜・龙, de zodiákusként eredetileg a 辰-vel írják. Ennek a 辰- nak több értelmezése is van, pl a 『漢字源』　szerint ez egy kagylót（=蜃） ábrázoló képjel , de a 『全訳漢辞海』 szerint ez egy összetett jel, ami a 乙 /a földből kibújó fűszálak/ +　匕 /változás/ +　二 /fel/ ＋　厂 /kiejtésre utaló elem/ elemekből áll. A Chinese Etymology a következőképpen magyarázza: "Remnant Primitive, Man handling an Egyptian hoe".

辰

sino-japán: sin, dzsin
japán: tacu, toki
putonghua: chén
kantoni: sɐnˌ
sino-koreai:　진
sino-vietnámi:thìn

Egyéb sárkányok:

dzsürcsi: mudur (vö. mandzsu muduri ᠮᡠᡩᡠᡵᡳ)

sui (水):　sən31

tangut:　we

参考文献

『和漢三才圖會』

藤堂明保著『漢字源改訂第四版』　学研

李範文　編著『夏漢字典』中國社會科學出版社

西田龍雄著『アジア古代文字の解読』中央公論　2002年

Kamu írásjegyek 譃字

2012-01-09T00:01:00.002+09:00

Sikitei Szanba (式亭三馬　) "ono no bakamura uszodzsi zukusi" (小野〔竹冠+〕愚譃字尽) című, 1806-ban megjelent könyvében több mint 180, saját maga alkotott írásjegy látható, de ezek között kandzsik is vannak, "rendhagyó" olvasattal　（pl 和七:とだな）. Ez a könyv tulajdonképpen az "ono no takamura utadzsi zukusi" (小野篁歌字尽) c. könyvecske paródiája, ami verses formában tanítja a kandzsikat, pl：椿榎楸柊桐はるつばき、なつはゑのきにあきひさぎふゆはひらぎおなじくはきり。
Sikitei könyvében az egyes írásjegyek jobb oldalán az "olvasat", a bal oldalon pedig a magyarázat olvasható. Az alábbiakban következzék néhány kedvencem :)

micsijuki:férfi és nő egymás kezét fogva fut.

走+男+手+女+手

osaberi: fecsegés

口×12

hitogomi: embertömeg

人×6+入×２

gancsi: félszemű

目＋片（？）

szai no kavara: kavicstorony a pokol tornácán, amit halott gyerekek építenek a szüleik számára /ezt az ördög állandóan lerombolja, ezért az sosem készül el./

石×７

szakadacsi :　fejjel lefelé.

A 足 fejjel lefelé.

csoncson: tapsolás hangja.

A 手 tükrözve.

sikitei: Sikitei Szanba neve (szanba=3 ló).
馬×3
Valójában van ilyen kandzsi is 驫, amelynek jelentése: sok ló vágtat.
sino-japán: hjó, hjú
kun olvasat: hasiru, todoroku [ muragaru, odoroku, ahimiru, noboru, odoru, woru]
putonghua: biāo
sino-koreai:표

sinbó (辛抱): türelem, kitartás

石＋三＋年, ami a　石の上にも三年 közmondásra utalhat.

kinuginu: szerelmesek reggeli búcsúja.

男＋女

Forrás /参考文献
杉本つとむ編『異体字研究資料集成』　雄山閣
『字通』
小野恭靖著「嘘字・鈍字の世界」『大阪教育大学紀要　第Ｉ部門 : 人文科学』2008年

Szamuhara さむはら

2012-01-01T00:36:00.004+09:00

A Primal Trek című blogon találtam ezt az érdekes feliratot, ami a blog szerzője szerint "the characters are not Chinese and are not easily recognized as Japanese, either."
Szerencsére a　国字の字典 c. szótárban megtaláltam a karaktereket, bár az utolsó kicsit különbözik a feliraton láthatótól - elképzelhető, hogy csupán írásjegyváltozatról van szó.

A szótár szerint az olvasata "szamuhara"; a 才+合+辛 írásjegyet először sza-nak, majd ha-nak kell olvasni. Ez tkp egy "varázsige", amit talizmánokra szoktak írni- a szamuhara szó valószínűleg a szanszkrit saṃvara szó japános kiejtésén alapul (→　szambara 三跋羅・三婆羅).
A 日本国語大辞典 című nagyszótárban a fenti varázsigén kívül a szambara-szambara (szamba-szamba) is megtalálható, amit az alábbi karakterekkel írnak:

Látható, hogy csak az utolsó írásjegyben különbözik a szamuharától. Sajnos egyelőre még nem tudom, hogy ezeket a kokudzsikat (?) ki és mikor alkotta meg, de annyi biztos, hogy az edo-kor végén már megvoltak　(秉穂録, 一・下). A második, a 抬 kandzsiként "korbácsolni" jelentésben ismert, de itt talán írásjegy-ütközésről lehet szó (別字衝突).

秉穂録

Az 1814 után készült 諸国風俗問状答・淡路國風俗問状答 -ben is megtalálható a 秉穂録-ban látható négy írásjegy. A könyv szerint ezt a sáskák elleni talizmánon használták:
「鳥飼下村實盛の社六月初亥日蝗除祭にて、鏡餅、洗米、神酒等供ふ、左の守札を参詣人受戻り田畝に建つ。鳥飼上中下三ヶ村は、右亥日に虫送をす。
才+合+辛・抬・才+合+辛・扌+己+口
右實盛社盛札の事、秉穂録にも見えたり　尾州人作　合せ見るべし。」

参考文献

飛田良文　監修・菅原義三　編『国字の字典　増補』　東京堂出版１９９０
『日本国語大辞典』　デジタル版
中山太郎編著『校註　諸國風俗問状答』東洋堂発行　昭和17年　(536.oldal)

看板　Cégtábla 2.

2011-12-20T00:01:00.001+09:00

天賜百福　（横浜・中華街）

老維新　（横浜・中華街）


ひち　（質）　A köznyelvi しち nyelvjárási alakja.

장터 韓 우동

三井（？）

中国漢方


タ辛


縁蛸

Az év kandzsija 絆

2011-12-12T23:32:00.001+09:00

Az idei év kandzsija a 絆 "kötelék". A második helyezett a 災, a harmadik a　震　 lett.

sino-japán: han, ban

kun olvasat: kizuna, cunagu, hodasi, hodaszu,/ sirikuta, madarakanari/

putonghua: bàn

kantoni: bun_

sino-vietnámi:bạn

sino-koreai: 반

参考文献

『粤京日注音　漢日字典』
『字通』
『Nam-Hoa Tự Điển 南華字典』
『실용대옥편』

Japán madárnyelv　　挟詞・バビ語

2011-12-08T00:01:00.000+09:00

"Madárnyelv" nemcsak a magyarban, de a japánban is megtalálható. Japán neve haszamikotoba 挟詞 / karakoto, karagon 唐言 / karakotoba　唐詞 / irekotoba 入れ詞. Eredetileg titkos nyelvként használták az edo-kori örömnegyedekben, majd később nyelvi játékká vált.

Néhány példa:

客　（きゃく）　→　ききゃかくく

いやな人　　　　→　いきやかなかひきとこ

焼餅　（やきもち）　→　やしきしもしちし

Amennyiben b-vel kezdődő szótagokat (バ行) szúrnak be, akkor azt babigo (バビ語) -nak hívják:

史（ふびと）　→　ふぶびびとぼ

こんにちは　→　こぼんにびちびはば

参考文献　/ Forrás:

『日本国語大辞典』

A magyar / hun/ xiongnu népnevek a japán forrásokban 日本の文献に現れる「ハンガリー」、「匈奴」、「フン」に就いて

2011-12-01T00:01:00.006+09:00

Időnként lehet hallani olyan véleményeket, hogy a japán köztudat szerint a magyarok és a japánok rokon nép. Azonban eddigi tapasztalataim szerint a japánok 90 százalékának fogalma sincs se Magyarországról, se a magyar nyelv létezéséről (a 外人　csakis angolul beszélhet). Az elterjedt városi legendával szemben a japán iskolai tankönyvekben sem írnak a magyar-japán rokonságról, de a világtörténelem tankönyvben is csak néhány magyarországi történés van megemlítve. A magyar-japán rokonság eszme a 19. században alakulhatott ki, kialakulására valószínűleg hatással lehetett a japán nyelv ural-altaji vagy uráli eredeztetése is. A Magyarország képről a korabeli Japánban bővebben lásd a "Birodalmak asztalánál" c. könyvet.
Ettől függetlenül persze érdekes téma, hogy a magyar, hun népnevek mikor jelennek meg a japán forrásokban -a hozzászólásokban várom a kiegészítéseket, pontosításokat.　よろしく　m(__)m

1. Magyarország (mai japán neve: Hangarí ハンガリー)

Magyarország először valószínűleg az 1623-as 職方外紀 nevű világtérképen bukkan fel, Wonkaria 翁加里亜　néven. Szintén ezen a néven jelenik meg az 1714-es 世界人物図巻 c. műben, ami a külföldi országokat, népeket mutatja be. Ebben egy magyar férfi és asszony képe látható; a kép szélén a következő magyarázat olvasható:
翁加里亜ハウンカリートモ云此国欧羅巴ノ内ニ在テ産物甚多豊饒ニテ牛羊(殊?)二繁殖スト云最モ寒國也　
"Wonkariát Unkarínak is nevezik. Ez az ország Európában van. Terményekben nagyon gazdag, sok marhát és birkát tartanak. Rendkívül hideg ország".　

Van egy ritkábban használt szó is a magyarokra, a madzsáru マジャール. Erről egyelőre a következő adatokat találtam:

特命全権大使米欧回覧実記, 1878: マキアーレン makiáren (← Magyaren ?)

最新外国地理教科書, 1902: マジャール madzsáru 　

/A Mongolok Titkos Történetében is előfordul a magyar népnév (kínai átírásban 馬札舌兒), amit a japán fordításban madzsaru-nak マヂャル　馬札兒 írtak át/

Magyarország egyéb japán elnevezéséről szintén a Birodalmak asztalánál c. könyvben lehet olvasni (46-47.oldal).

2. Xiongnu　/ japánul kjódo 匈奴/

A 日国　szerint a　匈奴 népnév első előfordulása a 14. századi　　松井本太平記-ben látható:
「誓って匈奴（ケウド）を掃って身を顧みず五千の貂錦胡塵に喪す」

Később a 匈奴　 szó a szendai daimjóra is utalhatott. Mivel Óút 奥羽 "barbár" földnek tartották, ezért kapta a szendai daimjó a 匈奴 becenevet ：　「匈奴をばとうとう嫌ひ高尾死に」　
(雑俳・柳筥　1783－86. 二)

(a 匈　kjó / xiong kandzsinak "ebiszu" olvasata is van, amelynek jelentése : barbár)

3. Hun

A hunok (mai japán elnevezésük fun フン) említésével is eddig csak meidzsi-kori könyvekben találkoztam, pl :

『羅馬史略』　1874: 　　匈奴　ハンス　　hanszu　 (← angol Huns ?)

『丸善　百科全書』　1885: 匈奴　ヒュンヌ　hjunnu （← hiungnu ?）

『樗牛全集』　1906:　　　フン人　fun(dzsin) (← angol Hun ?)

参考文献/ Forrás:

Tóth Gergely: Birodalmak asztalánál. A monarchiabeli Magyarország és Japán kapcsolattörténete 1869-től 1913-ig, korabeli és új források alapján. Ad librum, 2010
『日本国語大辞典』
『角川外来語辞典』
大槻文彦編訳『羅馬史略』巻十　1874年　10.lap　
『丸善　百科全書』第二冊中巻　1885年　809.oldal
『樗牛全集』　第５巻博文館 1913年 (első kiadás:1906)　525．oldal
『特命全権大使米欧回覧実記』 1878年 4. kötet　420. oldal
『最新外国地理教科書』 1902年 2. kötet 　32. oldal
『成吉思汗実録』 1907年　 589. oldal

Új cikk a Rozsnyai-féle Japán nyelvtanról ロジュニャイ『日本語速習』に関する新しい論文

2011-11-22T01:13:00.001+09:00

A 京都大学國文學論叢 c. kiadványban nemrég új cikk jelent meg az 1905-ös Rozsnyai-féle Japán nyelvtanról, ami a nyelvtankönyv szerzőjével és a szerző által felhasznált forrásokkal foglalkozik.
Itt megtekinthető: ロジュニャイ『日本語速習』の著者と出典について

Japán internetszleng　ネット用語

2011-11-17T18:33:00.000+09:00

Chouwen （醜聞）　gyakran blogol a kínai internetszlengről, és ez adta az apropóját ennek a bejegyzésnek. A Cinii-n találtam is egy tavalyi cikket a 2ちゃんねる és a　ニコニコ動画 szlengjéről. A cikk itt megtalálható, ebből fogok néhány jellegzetességet bemutatni, elsősorban a "helyesírásról":

①　nyelvtan　

ige záróalakja + です, pl やめるです,　ですです　stb.

ige záróalakja + ます, pl なるます　(helyesen なります), 行くます　（helyesen 行きます）stb.

②　kiejtés

ae → ai , pl　おまえ　→　おまい
iː → ui, pl らしい→らすい、　ほしい→ほすい
stb

③　írásmód

-véletlen elütés:

ください　→　くだしあ

-szándékosan hibás átkonvertálás:

～かも　　→　鴨
死ね　→　史ね、氏ね　
来た　→　北
行け　→　池

-hasonló írásjegyek felcserélése:

ヤツ　→　ヤシ
ゴメン　→　ゴメソ
四→　匹
北　→　比
西　→　茜

-angol szavak "átbetűzése":

Youtube　→　ようつべ
up→　うぷ

-félig latinbetű, félig kana:

ok →　おｋ
get →　げｔ
check　→　ちぇｃｋ

- kandzsik feldarabolása:

死　→　ﾀﾋ (死ね　→　ﾀﾋね, azaz "sine"　→ "tahine")
仏　→　ｲﾑ
北　→　ｺﾋ
詳細　→　言羊糸田

-ligatúrák:

信者　　→　儲
キモイ　→　托ｲ
タトゥ　→　外
ハム　　→　公

-írásjelek használata:

アトピー　→ ＠p : a ＠ japánul アット.
かっこ悪　→　（悪）: a zárójel japánul かっこ（括弧）.

- görög vagy latinbetűk használata:

バカ　→　βακα　
パイオニア→　πオニア
乳首　→　びーちく　→　B地区
強い　→ tueeeee!

- latinbetűk használata; a magánhangzókat nem jelölik:

よろしく　→　yrsk
加速　→　ksk
嫁　→ ym

- kezdőbetűk használata:

そんなの関係ねぇ　(SzonnanoKankeiNee) →　skn

- számok használata:

名無しさん　→　7743 (７：な、４：し、３：さん)
冷凍食品　→　冷食　→　０食　（０：れい）

Forrás:
内山弘著「ネットの日本語--2ちゃんねるとニコニコ動画を中心に」　『地域政策科学研究』7, 219-236, 2010-03-10

Hamlet jokohama-pidzsin fordításban 横浜言葉訳のハムレット

2011-11-08T01:32:00.002+09:00

Extract from the new Japanese Drama Hamuretu san " Danumaruku no Kami　(Denumaruku no Kimi) " proving the plagiarisms of English literature of the 16 Century

Arimas, arimasen, are wa nan deska:-
Moshi motto daijobu atama naka, itai arimas.
Nawa mono to ha ichiban warui takusan ichiban;
Arui ude torimas muko mendo koto umi.
Soshite, bobbery itashimas o shimai? Shindanji, neru
Mada; sorekara, neru de hanashi mo yoroshi
Kokoro itai to issen mainichi bonkotz
Ushi ototsan arimas, sore wa dekimashta mono neru:-
Takusan skimashta shindanji;-neru-
Neru! okata nise haiken; sayo achira skoshi
serampan;
Kara ano shindanji no neru, nani nise haikin
dekimas
Kono nangai shindanji mono piggy shimashita,
Skoshi mata shinjo.

Vos valete, et plaudite.
Anata sayonara, soshte te ponpon.

Ugyanez "rendes" japán nyelven, Cuboucsi Sójó fordításában:

存ふるか、存へぬか？それが疑問ぢゃ・・・・残忍な運命の矢石を、只管堪へ忍ふでをるが大丈夫の志か、或は海なす艱難を逆へ撃つて、戦うて根を絶つが大丈夫か？
死は・・・・・・ねむり・・・・・・に過ぎぬ。
眠って心の痛が去り、此肉に附纏うてをる千百の苦しみが除かるヽものならば・・・・・・
それこそ上もなう願はしい大終焉ぢゃか。死は・・・・・・・ねむり
・・・・・・眠る！
ああ、おそらくは夢を見う！・・・・・・そこに障魔があるわ。此形骸の煩累を悉く脱した時に、
其醒めぬ眠りの中に、どのやうな夢を見るやら、それが心懸りぢゃ。

Forrás　/　参考文献:

坪内逍遥訳『沙翁傑作集　第１編』　早稲田大学出版部、1923年
"The Japan Punch" 1874
亀井秀雄著『一八六〇年代・横浜雑居ことばについて』　北大文学紀要48－3　（2000年）

Chouwen írása a kínai pidzsinről: A kínai pidgin - 洋泾浜英语

Kandzsi-keresztrejtvény　漢字でクロスワード？

2011-11-01T00:01:00.000+09:00

Kandzsival keresztrejtvény?
Semmi sem lehetetlen :)
Természetesen kissé máshogy működik, mint pl egy magyar keresztrejtvény.
Japánban számos kandzsi rejtvényújságot készítenek, a könyvesboltban vagy 7-8 félét számoltam, de biztos van ennél több is.
Legutóbb a 漢字難問太郎　címűt vettem meg, ebből szeretnék néhány rejtvénytípust bemutatni:

1. Nincsenek kérdések, viszont előre be van írva néhány kandzsi. A többi négyzetbe olyan kandzsikat kell beírni, hogy a már meglévőkkel értelmes kifejezéseket (熟語) adjon ki. Egy kandzsi természetesen többször is előfordulhat. Lásd a mellékelt képet.

Ennek a típusnak különböző alváltozatai vannak:
-az előre beírt kandzsik hiányosak, hiányzik a gyökük (部首) vagy 1-2 vonás. Ezek "helyreállítása" után lehet csak a fent ismertetett módon folytatni a rejtvényt. A kandzsik "rekonstruálása" nem mindig egyszerű, hiszen a　白 lehet 　伯, 箔, 泊, 拍, 百 , vagy a 大 lehet 太 és 天　is.

- Ehhez hasonló az, amikor az előre beírt kandzsikból kell egy új kandzsit csinálni, pl 木　→　枠

- az előre beírt kandzsik közül néhány nem odavaló, nem lehetne velük a rejtvény keretein belül értelmes kifejezést alkotni. Ezek esetében egy listából kell kiválogatni a helyes kandzsikat.

Egy másik típus az, ahol a kandzsik vagy több kandzsiból álló kifejezés olvasatát kell a négyzetekbe beírni. Ez első hallásra könnyűnek tűnhet, de direkt olyan kandzsikat is beválogatnak, amivel a mindennapi életben nem biztos, hogy találkozni　（難読）. Pl　頤使, 木天蓼.

Új japán nyelvkönyv- Dekiru /できる　・　洪牙利語母語話者向けの新しい日本語教材

2011-10-18T14:44:00.000+09:00

Nemrég " できる１　/ Dekiru 1" címmel új japán nyelvkönyv jelent meg, amit a Japán Alapítvány és a Magyarországi Japánnyelv-Oktatók Társasága állított össze.
A könyv kezdő és középhaladó szinten tanítja a japán nyelvet. Összesen 24 leckéből áll, minden lecke egy-egy témát dolgoz fel, úgymint iskola, vásárlás, levélírás, kórház, egyetemi élet stb. Az egyes leckék felépítése a következő:
- Japánnal kapcsolatos kvízkérdés
- párbeszédek, szövegek
-feladatok
- "önálló munka" , pl utánanézni a japán ünnepeknek
- Japánban élt magyarok, vagy Magyarországon élt japánok beszámolói, tapasztalatai

Minden negyedik lecke után a japán kultúrát bemutató oldalpár található. Öt témával foglalkozik, ezek sorrendben a következők:
-Földrajz és éghajlat
-A japán nyelv és írás története
-Vallás
-Fesztiválok, ünnepek
-Iskola

A nyelvtani magyarázatok a könyv vége felé kaptak helyet, összesen 37 oldalon. Ezt követi egy 9 oldalas függelék, amik a számokat, rokonsági elnevezéseket, az igeragozási táblázatot stb tartalmazzák. Az egyes leckékhez tartozó szavak és a két CD egy külön füzetben találhatóak.

A könyv az első két leckében latin betűs átírást is használ, ami a hepburn rendszeren alapul. A hosszú magánhangzókat a betű fölé tett vízszintes vonallal jelölik (āīūēō).
A magyaros átírással csak a könyv elején, a hepburn magyarázataként lehet találkozni...
Ami a kandzsikat illeti, összesen 154 fordul elő, az 5.-16. leckéknél furiganával, de a 17. lecke után az első ötven kandzsi furiganátlan.

A könyvben rengeteg színes ábra, fénykép található, amik között találni japán hirdetéseket, bankjegyeket, japán diákigazolványt is, de a japán nyelvről és írásról szóló részben régi japán kéziratok és nyomtatott könyvek 1-1 oldala is látható (法華義疏・八つの夜・節用集・伊勢物語).
(a fényképek elkészítésében e blog írója is részt　vett :) )

A hangŭl napja 한글날

2011-10-09T00:01:00.022+09:00


A google ünnepi logója

Ma van Dél-Koreában a Hangŭl napja ( 한글날), ami a Hunmin csongum 훈민정음　　közzétételének emléknapja―1444-ben ebben a füzetben mutatták be a koreai ábécét.

Hunmin csongum / 訓民正音 / 훈민정음：

A képek forrása: 이 정호 "해설 역주 훈민정음 " 한국도서관 학연구회 1972

Ajánlott könyvek 漢字(音）/szótár/kínai nyelvtörténet témában

2011-10-04T21:55:00.001+09:00

Az alábbiakban felsorolok néhány könyvcímet 漢字(音）/szótár/kínai nyelvtörténet témában, amik hasznosak lehetnek, ha valaki ilyesmivel akar foglalkozni. Ezeket egy tanárom ajánlotta, de mivel engem jelenleg más dolgok foglalkoztatnak, (még) nem olvastam őket. Ha esetleg valaki olvasta valamelyiket, szívesen meghallgatnám a véleményét. Kandzsiszótárból a 全訳漢辞海 ajánlott, ez a 漢文 tanuláshoz is hasznos lehet.

大島正二　『中国語の歴史―ことばの変遷・探究の歩み』あじあブックス　2011年

大島正二　『「辞書」の発明―中国言語学史入門』　三省堂　1997年

頼惟勤著　水谷誠編集『中国古典を読むために』大修館書店　1996年

『頼　惟勤著作集　(1)中国音韻論集』

京都大学人文科学研究所附属漢字情報研究センター『漢籍はおもしろい』研文出版　2008年

(Karlgren ) 高本漢著『中国音韻学研究』商務印書館 2003年

郭錫良　編著『漢字古音手冊』商务印书馆

丁聲樹編録　『古今字音対照手冊』

朱徳煕著『文法のはなし』　光生館　1986年

阿辻哲次著『漢字学－説文解字の世界』東海大学出版会 1985年

河野六郎著『朝鮮漢字音の研究』1968年

『日本語の歴史〈別巻〉言語史研究入門』　平凡社ライブラリー

Aicsi 愛知

2011-10-01T00:01:00.001+09:00

Augusztus végén Aicsi prefektúrába költöztem, így kíváncsiságból utánanéztem néhány helyi földrajzi névnek.

1. Aicsi 愛知 . Eredetileg Ajucsi, a Nihonsokiban 吾湯市, 年魚市 írásmódban látható (a Manjósúban Ajudzsi 年魚道 ) . Mivel a csi szótag egy korábbi ti-re megy vissza, az Ajucsi korabeli kiejtése Ajuti lehetett. Az Ajuti etimológiája még nem tisztázott, egyes vélemények szerint a jelentése "szerencsét hozó szél", mások szerint "a hely, ahol sok a forrás".
Az "Aicsi" olvasatra a 10. századból van példa:
二十巻本和名抄〔９３４頃〕五「尾張国〈略〉愛智〈阿伊知〉」

Siga prefektúrában 滋賀県 is van 愛知 helynév, azonban ennek az olvasata "Ecsi".

2.Nagoja 名古屋. Korábbi írásmódjai 那古野, 名護屋, 浪越 stb. Nagoja másik neve : Hósza 蓬左.
A Nagoja név eredetére is számos elképzelés van, pl "kellemes éghajlatú hely" , "halászfalu" (魚子屋), "csendes öböl", "sík terület" stb.

3.Kaszugai 春日井. 　Eredetileg Kaszugabe volt, a 10. századi 二十巻本和名抄-ban is ebben a formában szerepel (春部　加須我倍). Kaszugai-nak a Kamakura-Muromacsi kor óta hívják.

A mellékelt képen Nagoja jelképe, egy sacsihoko　（鯱) látható, ami egy tigrisfejű, tüskés hátú képzeletbeli hal. Úgy képzelték, hogy tengerben élő állatként megelőzi a tűzvészt, így gyakran díszítették vele az épületeket.

参考文献

『日本歴史地名大系』
『日本国語大辞典』
『角川日本地名大辞典』
木村･牧山共著『日本十大都市名・由来と史的背景』

Szusi-teásbögre 魚字寿司湯呑　２.

2011-09-21T00:03:00.000+09:00

Tavaly írtam a teásbögrémen látható halas kandzsikról. Nemrég azonban új bögrét vettem, amin olyan írásjegyek is láthatók, amik a régi bögrémen nem:

鰉ひがい ? (állítólag Meidzsi császár kedvence volt,a császárra utal a 皇 elem)
魬    はまち   fiatal buri (Seriola quinqueradiata　)
鰐わに     krokodil
魭　すっぽん        kínai lágyhéjú teknős
鱓　うつぼ      muréna
鮓　くらげ            medúza
鯧    まながつお     pampus argenteus
鰙    わかさぎ         vakaszagi (hypomesus chishimaensis)
鰣    はす              opsariichthyus uncirostris
鰍    かじか           skorpióhal?
鮊    しらうお          salangichtyus microdon
鰾    ふえ              úszóhólyag
鮰　かい              ?
鯇    あめのうお      bivai lazac ?
鮍　かわはぎ       stephanolepis cirrhifer
鮠    はい              zacco platypus, tribolodon hakonensis
鯆    いるか            delfin

すけとうだら    alaszkai tőkehal

��　
鮒　めばる           álsügér?
魳    かます           barrakuda
魴　たなご           acheilognathus melanogaster
鮲    まて              solen strictus
魛　たちうお        kardhal
魥　ひもの          szárított hal

Arigató, Szajónara 有難う、然様なら

2011-09-15T18:51:00.004+09:00

さようなら　(történelmi kana-helyesírás:さやうなら)

A "szajó" jelentése: olyan, úgy. A "jó" a kínai 様-ból van. A "nara" a "naraba" rövidülése, ami nem más, mint a "nari" 也　történés előtti alakja (nara) + a "ba" kötőpartikula, magyarra feltételes módként fordíthatjuk (1).
A "szajónara" 然様なら is eredetileg "szajónaraba" volt, jelentése : "ha úgy van". A "szajónara" a 18. században jelenik meg (2) , üdvözlésként a 18. század végéről van rá példa. Eredetileg nem használták önmagában, hanem pl a "nocsihodo" vagy a "gokigen'jó" kifejezésekkel használták együtt(3).

ありがとう　　

Az "arigató" az "arigatai" 有難い melléknév (4) határozói alakjából származik:
arigataku → arigatau　→ arigató.
Gyakran a goza(r)imaszu, szan, zondzsimasz szavakkal együtt használják- a 15. századból van erre példa (5). Önálló használata a 18. századból van dokumentálva (6).
A végére egy kis érdekesség: az arigatónak sajátos használata is volt az 1920-30-as években:

不良少年が婦女を誘惑する手段の一つ。ハンカチなどをわざと落として、注意してくれた人に礼を言って交際のきっかけをつくることをいう、不良仲間の隠語。〔特殊語百科辞典｛１９３１｝〕

(1) A "nari" jelentése ・・だ。・・である。・・・にある。・・・にいる。 , eredetileg a ni + ari összevonása.

(2) 歌舞伎・鳴神〔１７４２か〕「『御免なさい御免なさい』『左様ならあやまらしゃったか』」

(3) 洒落本・曾我糠袋〔１７８８〕「『さやうなら、御きげんよふ』『行ってまゐりやせう』」

(4) Az "arigatai" (klasszikus japán: arigatasi / arigataki) az "ari" 有り　létige és a "katasi"　難い "nehéz megtenni valamit" jelentésű melléknév összetétele.
Eredetileg a jelentése: ritka; nehéz a megvalósítása; csodálatos stb.

(5) 大観本謡曲・松風〔１４２３頃〕「御宿参らせたく、〈略〉御志ありがたう候」

(6) 洒落本・北華通情〔１７９４〕自序「客を送る仲居は、モシありがたふ、愛郎（いろ）を往（いな）す芸子は、そんならェとぬれたり」

参考文献：

『日本国語大辞典』
『全訳解読古語辞典』　三省堂1998年

Hangtan : Nara-kori nyelv　奈良時代の日本語

2011-09-15T00:01:00.007+09:00

A nara-kori japán nyelv jellemzői nagy vonalakban a következők:

- szó elején nem állhat zöngés mássalhangzó

- szó elején nem állhat r (ラ行)

- a さ sor (さ行) korabeli kiejtése még problémás, c? cs?　s? sz?

- a ち ti, a つ tu volt

- ぢ: di, づ: du

- a は sor (は行) kiejtése ф

- ゐ: wi, ゑ: we, を: wo

- a　や sorban　（や行） a je szótag (延) is megtalálható volt

- "különleges kanahasználat" (上代特殊仮名遣い) : bizonyos szótagok (ki, hi, mi, ke, he, me, ko, szo, to , no ,mo, jo, ro) esetében kétféle manjóganát használtak, és ezeket soha nem keverték egymással. Ennek a jelenségnek számos magyarázata van, lásd : Hangtörténet.
Ehhez annyit fűznék csak hozzá, hogy a nyolc magánhangzós elméleten (a, i, i2, u, e, e2, o, o2) kívül még a következő elképzelések vannak:

hat magánhangzó: a, i, u, e, o, o2 (Hattori Siró)

öt magánhangzó: a, i, u, e, o2 (Macumoto Kacumi)

négy magánhangzó: a, i, u, o2 (Macumoto Kacumi)

hét magánhangzó: a, i, i2, u, e, o, o2 (Mori Hiromicsi)

Bővebben lásd még itt: 木田章義：『上代特殊仮名遣のエ列乙類・イ列乙類の問題』国語国文　９１７号　2011年1月25日

- magánhangzó-torlódás kerülése (bár vannak kivételek):

araumi → 　arumi 　　　安流美
фanareiszo →　фanareszo波奈礼蘇

- magánhangzók összeolvadása:
i + a = e
a + i = e2
o2 + i = i2

参考文献　

橋本進吉著『国語音韻の変遷』
山口明穂その他『日本語の歴史』東京大学出版
『日本語要説』ひつじ書房

Belső-ázsiai írások 'szórólap' 　絹の道の文字　ワークシート

2011-09-08T00:01:00.001+09:00

Két éve volt látható az Ezeréves Fővárosban a Selyemút írásait bemutató kiállítás.
A múzeumban osztogattak néhány 'szórólapot', amik a különböző ázsiai írásokat és az orosz felfedezőket mutatták be pár mondatban. Nemrég megtaláltam ezeket a papírokat, és beszkenneltem őket, hátha hasznos lesz valakinek. A szórólapok természetesen japánul vannak :)

Németes átírás (19. század vége) 19世紀末のドイツ式ローマ字転写

2011-09-01T00:01:00.005+09:00

Itu-piki-no inu-ga aru hassi-wo, kuti-ni hito-kire-no niku-wo kuhahete, watari-massita toki-ni, hassi-no-ssita-ni mo dou-yau itu-piki-no inu-ga niku-wo kuti-ni kuhahetaru-wo mi-tuke-massite, si-bun-no kage naru koto-wo ssiri-massenu kara, onore-no niku-wo ssute-oki; kare-no-wo tori-ni yuki-massite, midu-no naka-ni ssini-kakari-massite, hon-tau-no niku-wo mo mi-tuke-massenanda.

一匹の犬がある橋を、口に一切れの肉を銜えて渡りました時に、橋の下にも同様一匹の犬が肉を口に銜えたるを見付けまして、自分の影なることを知りませぬから、己の肉を捨て置き；彼れのを取りに行きまして水の中に死に掛かりまして、本当の肉をも見付けませなんだ。

出典：　August Seidel著『Praktische Grammatik der Japanischen Sprache』 Wien, Pest, Leipzig, 1890　(77頁)

Morokossi ni haku-ju to ihu hito haha ni utarete naku wo haha ibukarite hi-goro ha nakasu kehu naku ha ikani to tohu ni higoro ha utarete itami wo obojessi ga haha no tikara otorohesini ja kehu ha itamasu jotute naku nari to kotahessi huru-koto wo jomeri.

唐土に伯兪と云ふ人母に打たれて泣くを母訝りて日頃は泣かず今日泣くは如何にと問ふに日頃は打たれて痛みを覚えしが母の力衰えじにや今日は痛まず因って泣くなりと対へし旧事を読めり。

出典：　Philipp Noack 著『Lehrbuch der Japanischen Sprache 』 Leipzig 1886 （261頁）

A Latin-portugál-japán szótár 羅葡日対訳辞書

2011-08-19T20:51:00.001+09:00

Dictionarium Latino Lusitanicum, ac Iaponicum /羅葡日対訳辞書

A jezsuiták állították össze, tkp. Calepino latin szótárán alapul. 1595-ben adták ki Amakuszában.
A japán szavak latin betűs átírásban szerepelnek.

A szótár beszkennelve itt megtekinthető + egy cikk a szótárról: The Process of Translation in Dictionarium Latino Lusitanicum, ac Iaponicum

Régi könyvek ünnepe + könyvajánló 古本祭り・書籍のすすめ

2011-08-15T16:29:00.002+09:00

Idén augusztusban is megrendezésre került az antikvár könyvpiac a kiotói Simogamo szentélyben (下鴨神社)-az utolsó nap a holnapi, du. 4-kor ér véget. Változatlanul sok a buddhista témájú könyv, viszont idén elég sok standnál láttam Mao Zedong / Mó Takutó (毛沢東) műveket, de a Lenin összes is felbukkant :)
Ezúttal a Heibonsa (平凡社) kiadó japán nyelvtöri sorozatának　（日本語の歴史） szereztem meg az első két kötetét.
A kötetek szerzői　池上禎造, 亀井孝, 築島裕, 金田一京助, 河野六郎 stb, szóval nem amatőrökről van szó :)
A teljes sorozat 7 kötetből és egy pótkötetből áll; az egyes kötetek címe a következő :

１．民族のことばの誕生
２．文字とのめぐりあい
３．言語芸術の花ひらく
４．移りゆく古代語
５．近代語の流れ
６．新しい国語への歩み
７．世界の中の日本語

Pótkötet:
言語史研究入門
Ezt a sorozatot is tudom ajánlani a japán nyelvtörténet iránt érdeklődőknek - az új kiadása az Amazonon is fent van, így akár Magyarországról is meg lehet rendelni.

Burját latinbetű Şine yseg ᠰᠢᠨᠡ ᠦᠰᠦᠭ

2011-08-08T16:47:00.000+09:00

Egy burját ismerősömtől nemrég egy régi burját újságot kaptam beszkennelve: a Buriaad-Mongoliin Ynen (ᠪᠤᠷᠢᠶᠠᠳᠮᠤᠩ᠌ᠭᠤᠯ  ᠤᠨ ᠦᠨᠡᠨ) 1930. szeptember 8.-i számát. Ez az újság nagyrészt ujgur-mongol írással íródott, de 1-2 helyen már latin betűk is felbukkannak, gondolom az új latin írás népszerűsítésére:

《ᠪᠤᠷᠢᠶᠠᠳᠮᠤᠩ᠌ᠭᠤᠯ  ᠤᠨ ᠦᠨᠡᠨ》 1930. IX.8.

Korai japán nyelvemlékek

2011-08-04T17:45:00.003+09:00

A japánok a kandzsival az i.sz. 1. században találkozhattak először:
-az első századból való aranypecsét, amit 光武　 császár küldött Na ország uralkodójának (漢委奴国王).
- 新 ország 貨泉　feliratú kínai pénzérméje, ami az 1-2. században kerülhetett át Japánba.

A Japánról szóló legrégebbi feljegyzés a 3. századi 魏志倭人伝 , ebben már találni kandzsival átírt japán földrajzi-és személyneveket, tisztségneveket:

柄渠觚 simako? imoko? hikoko? hihoko? /tisztség/

卑弥呼　Himiko /személynév/
邪馬壹　Jamai? Jamatai?　Jamato? /földrajzi név/

A Japánban keletkezett írott emlékek az 5. században jelennek meg, amik fém és kőfeliratok (金石文) voltak. Ezekben a japán földrajzi-és személyneveket a 魏志倭人伝-hez hasonlóan a kandzsi kiejtését felhasználva jegyezték le. A kandzsik olvasata egy régebbi kínai nyelvállapotot tükröz:
宜　ga,　移 ja, 已 jo,　里 ro,　止 to,　居 ke stb.

Két példa a 金石文-ra (a feliratoknak több megfejtése is lehet, az alábbiakban elsősorban Ósima Sódzsi könyvét vettem alapul):

Funajamai vaskard felirata, 5. század közepe táján:

治天下獲囗囗囗鹵大王世。奉囗（事）典曹人。名无囗（利）弖。八月中。用大囗（鐺, más megfejtés szerint 錡）釜幷四尺廷刀。八十練六十捃三寸上好囗（利）刀。服此刀者長囗（壽）。子孫注々得囗（其）三恩也。不失其所統。作刀者名伊太囗（加）。書者張安也。

A fenti szövegben 3 személynév olvasható: 无利弖 Murite, 伊太加 Itaka- a harmadik név Vakatakeru 獲加多支鹵 (eredetileg a 獲　felső részén nincsen 艸 fű), de korábban 犭㚆囗囗囗歯-nek, azaz 犭㚆宮弥都歯（別）Tadzsihi-no-mija Mizuhawake-nek olvasták.

Szumida Hacsimangú tükör felirata, 443? 503? :
癸未年八月日十大王年。男弟王。在意柴沙加宮時。斯麻。　念長寿（más megfejtés szerint 奉）。遣開中費直穢人今州利二人等。所取白上同二百旱。所(作)此竟。

同 = 銅 , 竟 =　鏡

Ebben a szövegben az 意柴沙加 Osiszaka helynevet és a 斯麻 Sima személynevet írták át kandzsival.

Példa egy japán nyelvű írott emlékre : a Hórjúdzsi templom Jakusi buddhaszobor glóriájának felirata (法隆寺金堂薬師如来像光背銘), a 7. század második feléből:

池辺大宮治天下天皇、大御身労賜時、歳次丙午年、召於大王天皇与太子而、誓願賜、我大御病太平欲坐、故将造寺薬師像作仕奉詔、然当時崩造不堪者、小治田大宮治天下、大王天皇、及東宮聖王、大命受賜而、歳次丁卯年、仕奉。

Ebben már megfigyelhető a japános szórend, az udvariassági kifejezések használata:　　a kínai 作薬師像　helyett 薬師像作, a kínai 受大命　helyett 大命受. Tiszteleti kifejezések: 大御,　坐,　　賜 stb.

参考文献

『国語学研究辞典』　明治書院
石原道博編訳『魏志倭人伝・後漢書倭伝・宋書倭国伝・隋書倭国伝ー中国正史日本伝ー』　岩波書店1994年
山口仲美著『日本語の歴史』岩波新書
大島正二著『漢字伝来』岩波新書
小松茂美著『かな－その成立と変遷ー』岩波新書
『世界の文字の図典』吉川弘文館

Hülyék 呆　戯　痴　愚　惚　癡

2011-07-24T23:06:00.003+09:00

Chouwen bejegyzésének hatására :)

★　ahó【阿呆・阿房・唖方】: ostoba/buta jelentésben a 13. századtól, szitokként a 18. századtól találni rá példákat:
＊発心集〔１２１６頃か〕八・聖梵永朝離山住南都事「臨終にさまざま罪ふかき相どもあらはれて『彼のあはうの』と云ひてぞ終りにける」
＊談義本・世間万病回春〔１７７１〕五・時山医評「扨もあほふなおやじめかな」
Használata a Kanszai régióra és Sikokura jellemző.
Etimológiáját illetően több elképzelés is létezik: pl voko烏乎 →　ahó, vagy a kínai jiangnan　江南 nyelvjárási　阿呆　"adai", amit a japánok ahónak olvastak (a 呆 –nak van ハウ・ボウ・ホ/ bao és　タイ・ガイ/ ai, dai olvasata is).

Nyelvjárás:
Kóbe, Vakayama: appo
Isikawa: appó
Bungo: appon
Jamato, Bungo: abo
Nagaszaki: apon
Isikawa: anpo
Okajama: anpó
Iga: oho

★　tawake 【戯・戯気・白痴・倥】: a tavakeru ige kapcsolatos alakjából (連用形
). Hülye/ostoba jelentésben a muromacsi kor végétől:
＊虎明本狂言・岡太夫〔室町末～近世初〕「人をたはけにして、ふだんくふめしをしらぬといふ事があらふか」
＊日葡辞書〔１６０３～０４〕「タワケタモノ。または、tauaqe （タワケ）〈訳〉大変おろかなもの、馬鹿者」
Aicsi prefektúrában táke　ターケ, kuszodáke　クソダーケ, kuszodavake　クソダワケ formában is használják.

★　dara だら【だら・阿呆・駄羅】：ostoba, buta, hülye. (Hokuriku 北陸és Szan’in 山陰 régió)

★　furimun 【ふりむん】　: hülye, ostoba (Okinava).

★　boke vagy hoke 【惚・呆】a bokeru （惚）ige kapcsolatos alakjából.
szenilis; hülye – a 18. századtól:
＊俚言集覧〔１７９７頃〕「ほけネボケトボケなと云」
＊城のある町にて〔１９２５〕〈梶井基次郎〉病気「それがあってからお祖母さんが一寸ぼけみたいになりましてなあ」

★　baka 【馬鹿・莫迦・破家・馬嫁・母嫁】 ostoba, hülye. Első előfordulása a muromacsi korban:
＊文明本節用集〔室町中〕「馬鹿バカ或作母嫁馬嫁破家共狼藉之義也」
＊運歩色葉〔１５４８〕「馬鹿バカ指鹿曰馬之意」

Nyelvjárás:
Ivate: aga
Simabara: báka
Kumamoto: baku
Hida: bakka

Főbb etimológiái:
- a szanszkrit moha (慕何) vagy mahallaka (摩訶羅) szóból
- a boke　 szóból
- a voko szóból
- a hakanasi szótövéből
stb.

A baka szót a 近世 korszaktól már szinte csak 馬鹿-nak írták. Régi japán könyvek (斉東俗談, 諺草) szerint ez egy régi kínai történeten alapul (指鹿为马). Pl a 斉東俗談 első kötetében a következőt olvasni: 世ノシレモノヲ。馬鹿ト云コトハ。秦ノ中亟相趙高カコトヨリ起ルト云ツタフ。潘安仁西征賊。野蒲変而成脯。苑鹿化以為馬.

Doufukuai kapcsolódó bejegyzése.

参考文献：

『日本国語大辞典』
あらかわそおべえ著『ナゴヤベンじてん』
斉東俗談. 巻之1-7 / 松浦黙 [著]

A Posta jele 〒〠〶

2011-07-10T00:50:00.000+09:00

Aki még nem járt Japánban, az is találkozhatott postacímeknél a 〒 jellel, ami a katakana テ-re hasonlít. Ez az irányítószámra utal, de ugyanez a jel látható a posta épületénél vagy a levélládán is.
A 〒-t 1887-ben vezették be, a "teisinsó"　逓信省 (kb Postaügyi vagy Távközlési Minisztérium) első szótagjának katakanás írásmódjából (テイシンシャウ) származik.

Számítógépen a 〒-t a ゆうびん vagy a ゆうびんばんごう　szavak bevitelével lehet előcsalogatni.

参考文献

石井研堂著　『明治事物起原　5.』ちくま学芸文庫

北京= Beijing, 南京= Nanjing. Vagy mégsem?

2011-07-05T00:08:00.002+09:00

Érdekes dolgot tudtam meg ma: a 北京 nemcsak Beijing (Peking/ペキン) lehet, hanem Kiotó-pontosabban Heiankjó (平安京) is, Hokkjó olvasattal.
Hasonlóképpen a 南京 Nanjingon (Nanking/ナンキン) kívűl Heidzsókjóra (平城京) is utalhat, olvasata ez esetben Nankjó.
洛陽 nevű város Japánban is van (Kína: Luoyang ； japán olvasata: Rakujó): ma Kiotó másik neve, de eredetileg Heiankjó keleti　(baloldali) részének volt az elnevezése-a jobboldalt Csóannak hívták 長安 (Kína: Chang'an)

Példák:

＊高野本平家〔１３Ｃ前〕一・額打論「北京（ホッキャウ）には興福寺にむかへて」

＊妻鏡〔１３００頃か〕「南都北京（ホクキャウ）に敢て肩を比僧無かりけり」

＊観智院本三宝絵〔９８４〕下「すべて天台の菩薩戒も南京の声聞戒もみなこれ仏法の命をつぐなり」

＊金刀比羅本保元〔１２２０頃か〕上・将軍塚鳴動「南京（ナンキャウ）の七大寺、北京の六勝寺」

＊新猿楽記〔１０６１～６５頃〕「総洛陽貴賤、田舎道俗、無不寵之」

＊色葉字類抄〔１１７７～８１〕「洛陽帝王部ラクエウ宮城分」

＊六如庵詩鈔‐二編〔１７９７〕一・柏原山寺冬日雑題十六首「朋旧誰来破閑寂、乱山西尽是長安」

Forrás/参考文献

『日本国語大辞典』

A naxi írás 2. 納西文字②

2011-07-01T00:01:00.002+09:00

A tomba írásos bejegyzés folytatása.

1. geba írás (哥巴　gə31 ba31 the33 ɤɯ33):

- Lijiang (麗江) és Weixi (維西) egy részén használatos
- szótagírás; egy szótagra több jelet is használhatnak, pl pɯ: 井　开 stb
- nem jelöli a zenei hangsúlyokat
- egyéni írásjegyváltozatok
- a szótagjelek eredetük szerint a következők lehetnek:
a tomba jelek egyszerűsítése
belső keletkezésű jelek
tibeti átvételek: tshæ ཆ: könyv stb
kínai átvételek: 石　lv: kő, 主 dzɯ: tófu, 　五 ba: szeret, kedvel

2.malimasa írás ( 瑪麗瑪薩文)
-Yunnan Lapu (拉普) falujában használják
-a tomba írás egy helyi változata
- kb 105 jelből áll

3. lalə (拉洛) vagy lulu (魯魯) írás: a tomba írás egy változata lehet, de további információ még nincs róla.

4. rarkho írás (阮可)
Zhongdianben (中甸) használatos, a tomba írás egy változata, de vannak belső keletkezésű jeleik is.

5. daba írás (達巴)
A naxi nyelv keleti nyelvjárásterületén használatos. Nem írás, hanem tkp jósláskor használt jelek, amivel a szerencsés és a szerencsétlen napokat jelölik. Számuk 32, a társadalmuk matriarchális jellege miatt gyakori a női nemi szervet stb ábrázoló jósjelek használata.

参考文献
『世界文字辞典』三省堂
和即仁・姜竹儀　編著『納西語簡志』　民族出版社1985年

Tangut 西夏文字

2011-06-17T00:01:00.005+09:00

Nemrég hozzájutottam néhány tangut-témájú könyvhöz, amik között ott van a Li Fanwen-féle tangut-kínai szótár is (夏漢字典) ! Egyelőre még csak ismerkedek vele, de nagyon izgalmas :) Korábban legendákat hallottam a tangut írás bonyolultságáról, a kandzsikat is felülmúló vonásszámról , de jobban megnézve nem is tűnik olyan vészesnek, sőt, inkább a kandzsik között vannak extrém számú vonásból álló írásjegyek :)
Felteszek néhány képet, gyönyörködjetek :)

※　A Moribito 守り人 sorozat (regény/anime) 'jogo'　írása （ヨゴ文字） engem a tangut írásra emlékeztet-ez csak véletlen, vagy valóban a tangut írásról mintázhatták?

Mongol chunlian モンゴル文字の春聯　хoс уянга ᠬᠤᠤᠰ ᠤᠶᠠᠩᠭ ᠠ

2011-06-09T14:56:00.002+09:00

Kínában holdújévkor az a szokás, hogy vörös papírra írt szerencsehozó írásjegyeket, jókívánságokat ragasztanak az ajtóra, de ez a szokás megtalálható a belső-mongoloknál is, természetesen mongolul. Ezeket a papírcsíkokat kínaiul 　春聯 -nek, mongolul хoс уянга -nak nevezik ( ᠬᠤᠤᠰ ᠤᠶᠠᠩᠭ ᠠ).
A képen látható feliratok:
az ajtó fölött: ᠠᠮᠵᠢᠯᠲᠠ ᠪᠦᠲᠦᠭᠡᠯ ᠦᠯᠡᠮᠵᠢ (амжилт бүтээл үлэмж) "(még) több sikert / eredményt!"
szemből nézve a baloldali: ᠪᠤᠭᠳᠠ ᠢᠢᠨ ᠰᠦᠯᠳᠡ ᠰᠠᠬᠢᠭᠰᠠᠨ ᠦᠯᠵᠡᠢ ᠬᠡᠢᠢᠮᠥᠷᠢᠲᠦ ᠡᠭᠦᠳᠡ (богдын сүлд сахисан өлзий хийморьт үүд) "a szent szülde által védett boldog háznép"
jobboldali: ᠪᠤᠶᠠᠨ ᠦ ᠢᠷᠦᠭᠡᠯ ᠤᠷᠤᠰᠢᠭᠰᠠᠨ ᠵᠤᠯ ᠵᠢᠷᠭᠠᠯᠲᠦ ᠡᠷᠦᠭᠡ (буяны ерөөл оршисон зол жаргалт өрх ) "jószerencsével áldott boldog család"
baloldali ajtószárny: ᠬᠡᠢᠢᠮᠥᠷᠢ (хийморь) "szerencsecsillag"
jobboldali ajtószárny: ᠮᠠᠨᠳᠠ (манд) "emelkedj"

(ha esetleg valaki jobb fordítást tud, ne tartsa magában!)

冩眞を提供して下さったHarnuud Horlo　さんに感謝します！ A képért köszönet Harnúd Horlónak!
ᠬᠤᠷᠯᠤ ᠭᠤᠸᠠᠢ ᡖᠤ ᠮᠠᠰᠢ ᠶᠡᠬᠡ ᠪᠠᠶᠠᠷᠯᠠᠯ᠍ᠠ!

Jajj! 似非科学

2011-06-05T22:11:00.009+09:00

真ー茶ー酒 nevű kedves olvasóm hívta fel a figyelmemet erre a Japánról szóló Tv-műsorra, amiben a szokásos közhelyek mellett (pl szamuráj-szellemiség stb) a japán nyelvről is elhangzik néhány igen furcsa állítás. Ebben a bejegyzésben ezekkel az "érdekes" megállapításokkal fogok foglalkozni:

- a japán nyelv altaji nyelv

A japán nyelv eredete még kérdéses, a sok közül csak az egyik elmélet az altaji.

- a hangsúly az első szótagon van

A japánban minden szótagot azonos nyomatékkal ejtenek, de a szótagok hangmagassága változó, mély vagy magas (高低アクセント). Az akuszento (アクセント)-típusok nyelvjárásonként különbözhetnek.

-magánhangzó-harmónia

A japán nyelvben nincs magánhangzó-harmónia.

- a magyarral közös szavak: ten: isten, hon: hon/ haza, ni: nap, zaru: daru.

A "ten" 天 azonban sino-japán szó, az istenre ott van a japán kami 神　（kamï/かみ乙）.
A "hon" 本　 szintén sino-japán szó, jelentése könyv/gyökér/ eredet/ez, tehát NEM jelent se hazát, se hont. Arról nem is beszélve, hogy a japánban a szókezdő h hang viszonylag "új" fejlemény (p→ф→h).
A "ni" nem jelenti azt, hogy nap. A nap 日 japánul hi vagy összetételben ka, illetve nicsi és dzsicu, azonban ez utóbbiak is sino-japán eredetűek. A nihon szóról már korábban írtam. A zaru 笊 pedig egy kis bambuszkosárka, ami konyhai szűrőként használatos.

Forrás /参考文献

金田一春彦編『学研現代新国語辞典』　学研
佐藤喜代治編『国語学研究事典』　明治書院

Gjóza 餃子　（饺子）

2011-06-01T00:01:00.037+09:00

A gjóza kandzsival leírva 餃子, azonban 餃 a 子 és a kandzsik sino-japán olvasatai kó/kjó/gjó illetve si/szu - felmerül a kérdés, hogy a gjóza olvasat honnan származhat.
A szótárakban két magyarázattal találkoztam: az egyik szerint a gjóza szó mandzsu eredetű, a másik pedig az ÉK kínai / shandongi nyelvjárásból eredezteti. A 『日本国語大辞典』 a gjóza első írott előfordulását az 1950-es évekre teszi (『ロッパ食談』ギョーザ屋), de a gjózát vélhetőleg korábban is *ismerték, csak máshogy hívták.

A gjóza　shandongi (igaz, egyelőre csak Changyi és Fei megyék nyelvjárásai) és mandzsu megfelelői az alábbiak:

①『山東方言基礎語彙集 The Shandong Dialects in Changyi ＆　Fei Counties』:

昌邑県/Changyi:

費県/ Fei:

② Handwörterbüch der Mandschusprache:

ᡤᡳᠶᠣᠣᠰᡝ giyoose: (chin. 餃子) mit knoblauchgewürztem Hackfleisch gefüllte pastetenartige Mehlklöße

ᡤᡳᠶᠣᠰᡝ giyose: 1. (chin.角子) Hörnchen. Name eines gebäcks.

2. (chin. 餃子) mit knoblauchgewürztem Hackfleisch gefüllte pastetenartiger Mehlkloß. Dasselbe wie GIOSE und GIYOOSE.

* Például a mandzsú (饅頭/馒头 ) már a 14. században megjelent Japánban a kínai Rin Dzsóin　（林浄因） jóvoltából.

参考文献

Erich Hauer, Oliver Corff: Handwörterbüch der Mandschusprache.

『日本国語大辞典』

『漢字源』

『山東方言基礎語彙集』アジア・アフリカ言語文化研究所　1989年

『日本史広辞典』　山川出版社

A naxi írás 1. 納西文字①　東巴文

2011-05-24T20:52:00.001+09:00

A naxi (納西/na21 ɕi 33) nemzetiség Kína Yünnan tartományában él, velük kapcsolatban lásd még Skandallum / Chouwen (醜聞) kollega bejegyzéseit :1 2. A naxi nyelv a tibeto-birmán nyelvek közé tartozik. A latin betűkön kívűl még 5 féle írásuk van, jelen bejegyzés a nyugati nyelvjárásterületen használatos tomba/dongba írással foglalkozik. Ezt az írást naxi nyelven to33 mba33 the33 ɤɯ33-nak vagy sǝr33 tɕǝ55 lṿ33 tɕǝ55-nek nevezik. A dongba （東巴） a to33 mba33 kínai átírása.

Az ezzel az írással lejegyzett szövegek tárgyukat tekintve legendáktól, mítoszoktól kezdve az orvosi műveken át az asztronómiáig igen sokfélék, de naplók, tánckoreográfiák is ismeretesek. Azonban csak egy szűk réteg, a tomba vallás papjai használják. A tomba írás létrejöttének ideje még nem világos, van aki a 10. századra és van, aki 4000 évvel ezelőttre teszi a kialakulását. A nyugati világ a 19. században szerzett róla tudomást és a 20. század első felében az amerikai J. F. Rock foglalkozott vele alaposabban.

Az írás főbb jellemzői:

-kb 1200-1300 karakterből áll

- nem egységes, egyéni változatok is találhatók

- vízszintesen balról-jobbra írják, de előfordul függőleges írásirány is

- a szövegek leírásakor nem minden szót jegyeznek le, csak a kulcsszavakat

Az írásjegyek felépítésük alapján a következők lehetnek:

1. képjelek　（象形）:

hold (ɪe21; he33 me33; he33; he33 me33 tsɪ21)

nap (bi33 ; ȵi33 me33; ȵi33)

mongol (gə33 ɪo55; gə33 ɪo55 ts'y55)

2. elvont fogalmakat kifejező jelek　（指事）:

bal

jobb

3. összevont jelek　（會意）:

megfog+pénz= vásárol

víz+palló= híd

4. jelentésre utaló rész+kiejtésre utaló rész (形声):

falu (be33) : ház (jelentésre utaló elem) + hó (kiejtésre utaló elem)

5. írásjegy-kölcsönzés （仮借）：

fejsze (tse55 be33; ɪa21 be33) → vas (ʂu21)

6. kiejtés jelölése (注音字):

→　　　mindkettő jelentése "én" (ngə21) , de az utóbbinál az azonos hangzású "öt" hozzáadásával egyértelműsíti az olvasatot. 　

7. egy írásjegy több, egymással kapcsolatos fogalmat　is jelölhet　（転意）:

hó (mbe33) → tél (tshi33)

birka (bṿ 33) → lábasjószág (nɯ21)

búza (dze33) → gabonafélék (tʂɿ21)

8. az írásjegy egy részének megváltoztatása, vagy az írásjegy kiszínezése, fejjel lefelé való írása　（字形変形法）:

kimegy (eredetileg a vödör képjele) → nem megy ki

参考文献
西田龍雄　監修『トンパ文字』ブティック社
王超鷹著『トンパ文字　生きているもう１つの象形文字』マール社
『世界の文字の図典』吉川弘文館
『东巴文异体字研究』华东师范大学 2005年
『世界文字辞典』三省堂

Engelbert Kaempfer 検夫爾

2011-05-14T21:32:00.001+09:00

Engelbert Kaempfer, 1651-1716 (検夫爾).
Német orvos, Japánban 1690-tól 1692 októberéig tartózkodott a holland kereskedőház orvosaként. Nagy érdeklődést mutatott többek között Japán történelme, szokásai, az állat-és növényvilág iránt is. Edoban két alkalommal is járt, és az akkori sógunnal, Cunajosival is találkozott. 1712-ben jelentette meg Amoenitates Exoticae (廻国奇観) c. beszámolóját, amihez japán történelmi forrásokat is felhasznált. (Ezt 1801-ben Sicuki Tadao (志筑忠雄)　fordította 　japánra 『鎖国論』 címmel.) Halála után, 1727-ben adták ki a "The History of Japan. Together with a Description of the Kingdom of Siam 1690-1692" (日本誌) c. kéziratát angolul, 1729-ben hollandul és franciául. A könyvben remek képeket, ábrákat találni pl növényekről, hangszerekről, halakról, vagy éppen a japán írásról is:

参考文献

『来日西洋人名事典』　日外アソシエーション

maszu 〼

2011-05-08T19:19:00.001+09:00

A maszu (枡) egy négyszögletes fa-dobozka, amit folyadék vagy rizs stb mérésére használnak.
Ezt a maszu-t egy áthúzott négyzettel　〼 is szokták ábrázolni, ami viszont ～ます udvariassági toldalékot is jelölheti. Pl: あり〼 (あります).

Bentó 弁当

2011-05-01T00:07:00.002+09:00

A bentót　弁当（辨當） talán nem kell elmagyarázni, már a magyar interneten is olvasható ezzel kapcsolatos bejegyzés. Itt most csak magával a szóval szeretnék foglalkozni-vajon mi lehet a bentó szó eredete?
Az etimológiai szótárakat nézegetve, általában ezzel a két magyarázattal találkozni:

1. A bentó a kínai 便当 (putonghua:biàndāng) szóból származik, amelynek jelentése: hasznos, praktikus. Ezt később "ételdoboz" jelentésben kezdték használni.　Maga a 便当 szó ellentéte a 不便.

2. A bentó a bentó　面桶　szóból származik, ami egy kerek ételtartó dobozt jelöl.

A fentieken kívül, Jamada Kacumi "漢字の語源" (A kandzsik etimológiája) c. könyvében egy harmadik magyarázattal lehet találkozni: a bentó eredetileg 飯嚢　lehetett. A 飯 írásjegyváltozata 飰 illetve a,　amit ben-nek is olvashattak, így lett a 飯嚢-ból bendau (bendó). A 飯嚢 jelentése rizseszacskó.

参考文献

佐竹昭広著『古語雑談』岩波新書
山田勝美著『漢字の語源』角川書店
『和漢三才図会』
『日本国語大辞典』
『語源海』
『日本語源大辞典』

Tévhitek a japán nyelvvel kapcsolatban.　似非科学 5.

2011-04-30T00:01:00.006+09:00

ハンガリーで数年前とある下位文化で「タマナ研究」と言う似非科学が流行っていたようだが、今でも支援者が居て、しかも、極右と言われる某政党のサイトにも、この「タマナ研究」が紹介されたことがある。

この「タマナ研究」とは、　世界地図でパンノニア平原（＝ハンガリー）の地名・人名と同じ〈構造〉がある地名を探して（やり方は、NHKの「シャキーン」と言う番組の「地図探検隊」と良く似ている　(笑)。）、これらを大昔、全世界で広まった「古代文明」の名残であるという。遡れば遡るほど、今のハンガリーの地名・人名との類似の割合が高くなってくると。

はっきり認めないが、「古代文明」＝　ハンガリー文明　と言うことになる　（「タマナ掲示板」でそう主張する者が居た）。言うまでも無く、外国地名のローマ字表記はハンガリーの地名に表面的に似ていると言っても、ローマ字の読み方は各国様々で、実際の発音は全く異なることもよくある。また、似せるために、外国の地名を「書き直す」こともよくあって、それで元の形は分からなくなる。更に、地名の歴史、語源なども全く無視しているから、「研究」というよりも」「ドグマ」若しくは「信仰」と言っても良い。

以下で、奴等がハンガリーの地名と同じであるという幾つかの日本地名をちょっと調べてみた。例えば、日本の玉名市は、1954年成立したので、古代文明の名残だとは言いがたい　笑。

Egy újabb kedvenc :)

"szárnyaljunk tovább Bangladesből Japán Kyushu szigetére, MAG+URA helységbe, TAMANA várostól és a mellette elfolyó ONGA folyótól délre. "

"az öt földrész 190 országában több mint hétezer olyan nevet gyűjtött össze, melyek alakszerkezetileg azonos párjai megtalálhatók a Kárpát medencében is.

Japán: Magari, Zenta, Tokai, Óvári ....."

Azért nem ártott volna utánajárni az adott település történetének és az elnevezés etimológiájának, mert ez így eléggé komolytalan...arról nem is beszélve, hogy egyes földrajzi neveket meg is hamisítanak a nagyobb hasonlóságért..

Az NHK シャキーン (Sakín) c. műsorában van egy olyan　rész, amiben a világtérképen japános hangzású földrajzi neveket mutatnak be (地図探検隊).　Így pl a bangladesi Khulna (খুলনা, खुलना) város katakana átírásban Kuruna (クルナ), ami hasonlóan hangzik a japán "kuru na" /ne gyere!/ (来るな) szóhoz.　Természetesen mindez szórakoztatási célokat szolgál, nem magyaráznak bele mindenféle őstörténeti elképzeléseket.

De nézzük meg ezeket a japán földrajzi neveket:

”Tamana" : Tamana 玉名 Kumamoto prefektúrában található. A város nem olyan régi, csak 1954-ben jött létre több kisebb település összevonásából. A Tamana név a Tamakina rövidüléséből származik: 　玉杵名 tamakina ⇒ 　多万伊奈 tamaina ⇒　 Tamana　玉名

"Onga": Az Onga 遠賀川 folyó Fukuoka prefektúrában található, eredetileg a neve : Oka (延喜式：Woka), amit a 岡 kandzsival írtak. Később ez helyett a következő kandzsikat kezdték használni, majd a kiejtése is megváltozott . Oka　岡　⇒　乎加　⇒ 　塢舸　⇒　遠賀 Onga

"Tokai": Feltehetően Tókai akar lenni, amely sino-japán összetétel, a jelentése "Keleti Tenger" 東海. Van egy ilyen város Aicsi prefektúrában, de az viszonylag új, Ueno és Jokoszuka 1969-es egyesítéséből jött létre.
(a város nevének eredetéről ezt írják a hivatalos honlapon:

　｢東海市｣という市の名前は、公募によって決められたもので、東海市・名南市・愛知市・知多市・平洲市の上位５市名から、「東海地方を代表するようなスケールの大きい名である。全国的によく知られ知名度が高い。中部圏の中心となるにふさわしい名称である」という理由で選ばれました。)

"Magari" és "Zenta": Helyesen "Magari" 真我里 és "Zenda" 銭田, amelyek 　Kumedzsimán találhatók. Azonban a két helységnév helyi kiejtése Magai (ezt régen nem a 真我里 kandzsival, hanem a 曲-val jelölték) és Dzsindzsa. A közelben folyik a Dzsindzsa (Zenda　銭田川) folyó is.

"Óvári": valójában ez Owari　尾張, ami a régi japán helyesírás szerint Wohari　をはり (←Woфari); Rodriguez japán nyelvtanában Vouari.
A nevének több etimológiája is van (pl Owari: 終 ), de mintha az lenne az általánosabb, ami a 小墾田/小治田　 szóból magyarázza, aminek a jelentése kb feltört földterület.

Irodalom/ 参考文献

山中『地名語源辞典』
『日本国語大辞典』
『日本地名大辞典』
『全訳読解古語辞典』三省堂

Kana, hentaigana 假名、変体仮名

2011-04-22T22:10:00.004+09:00

A Kanji és kanában (3. kiadás) olvastam a következőket:

"katakana: szögletes helyettesítő név"
"hiragana: széles helyettesítő név"
"onnade: nő-kéz"

- A kata　片　jelentése inkább az, hogy "nem teljes" (不完全), mivel a katakanát a kandzsik egy részéből alakították ki. (természetesen vannak kivételek). Ezzel szemben a kandzsit manának 眞字, igazi/valódi írásnak hívták.
- A kana 仮名 a karina szó rövidülése, amit "kölcsönzött írás"-nak (仮=借 ) szoktak értelmezni, de pl Ueda Kazutosi az írás jelentésű szanszkrit "karana" szóból magyarázza. A "na" jelentése itt nem név, hanem írásjegy　(字＝名). A kana szót régen 仮字-nak is írták. A kana elnevezés első előfordulása a 10. századra tehető (Ucubo monogatari)
- A hiragana 平仮名　szó jelentése nem pontosan ismert, de olyan magyarázat is van, miszerint a jelentése "egyszerű kana" vagy olyan kana, amit szegény és gazdag, férfi és nő is egyaránt használ.
Akárhogy is van, a hiragana elnevezés a Muromacsi korszakban jelenhetett meg.

- A "te" 手 jelentése nemcsak kéz, hanem lehet kézírás/leírt írásjegy is.
☆　　　　　☆　　　　　　☆　　　　　☆　　　　　　☆　　　　☆　　　　　　☆
Mind a hiragana, mind a katakana esetében hosszú ideig egy szótagra több jel is használatban volt, csak 1900-ban standardizálták a kana írást-azonban a kamakura kori katakana már igen közel állt a ma használatoshoz. A "forgalomból kivont" jelváltozatokat hentaiganának (変体仮名) hívják.

hentaigana:

katakana:

hiragana:

参考文献

小松茂美著『かな』岩波新書
『明解古語辞典』三省堂
『日本国語大辞典』
『国語学研究辞典』

Koreai szójegyzék és hangŭl Siebold könyvében シーボルドの本にある独韓単語リストとハングル

2011-04-11T00:01:00.000+09:00

Philipp Franz von Siebold:　Nippon. Abteilung VII. Die Neben-und Schutzländer von Japan: Jezo mit den südlichen Kurilen; Sachalin, Korea und die Liukiu-Inseln. (1897)

独・韓・漢字語単語リスト　/ német-koreai-sinokoreai szójegyzék

ハングル / hangŭl

Érdekes kandzsik 面白い漢字

2011-04-06T13:13:00.005+09:00

A horror-kandzsik után következzék ezúttal néhány érdekes jelentésű / felépítésű kandzsi:

弗　ドル
Dollár.　Japánban a sógunátus (bakufu) vége felé kezdték használni a 弗–t dollár jelentésben, a ＄-ral való formai hasonlóság miatt. Azonban a 弗 eredetileg egy tagadószó volt: fú/ フツ・ホチ・ず. Sino-koreai kiejtése 불 bul, és szintén van dollár jelentése.

閄 huò　カク /shǎnセン
Ijesztgetés hangja, „hu” / elbújni és valakit jól megijeszteni.

字　zì ジ・シ・うむ・やしなう
Eredetileg nem "írásjegy", hanem tető+gyerek=szülni, felnevelni.

俥　chē シャ・くるま　
ember+kocsi=riksa. dzsinrikisa 人力車・人力俥.

奻　nuán ダン・ネン・あらそう
nő+nő= veszekedni

姦　　jiān かしましい
nő+nő+nő=hangos, zajos, lármás (Japánban).

圕　túshūguǎn としょかん　
Könyvtár. A 図書館 összevonása. Du Dingyou 杜定友 alkotta meg, és 1926-tól Japánban is használták (használják?). Japánban Akioka Goró (秋岡梧郎) alkotott új írásjegyeket könyv/könyvtár témában:

としょかん　: Könyvtár.

としょ: könyv (図書).

どくしょ: olvasás (読書).

トラック： teherautó. A Japán Önvédelmi Erőknél (volt?) használatos.

囨 piān ヘン ,　啡　pèi ハイ
Köpés hangja.

喌　zhōu シュウ・ス・とりをよぶこえ
Tyúkok hívószava.

冇 móuh (kantoni. putonghua mǎo)
Nincs. a 有 "van" ellentéte.

shòu ジュ・シュウ・ことぶき

4 x öreg (老) = hosszú élet. A 壽/寿 alakváltozata.

ǎi ワイ・アイ・エ・みじかい

nem (不) + hosszú(長) = rövid. A 矮 egyik változata.

shè シャ・いる.　

Lőni. Az 射 ősi alakja.

hóng/ jiàng コウ・グ・グウ・にじ

Szivárvány. A 虹 ősi alakja.

yún ウン・くも

Felhő. A 雲 régi alakja.

mù　ボク・モク・め

Szem. A　目 ősi alakja.

ケイオウ

A Kéió Egyetem rövidítése :慶應.

ケンポウ・ケイサツ

A kempó 憲法　(alkotmány) vagy a kéiszacu　警察 (rendőrség) rövidítése.

参考文献

『漢字源』
『實用大玉篇』
笹原宏之著『日本の漢字』　岩波新書
王本興著『甲骨文字小字典』
山田勝美『漢字の語源』
『新華字典』1971年

Hátborzongató kandzsik 奇怪的漢字 ☠

2011-04-01T00:01:00.018+09:00

孒　jué ケツ・コチ　 gyerek, akinek levágták a bal kezét → hiányzik

孑 jié　ケツ・ケチ・のこり　gyerek, akinek levágták a jobb kezét → levág; maradék; magányos.

Azonban összetételben 孑孒 : szúnyoglárva (jiéjué/ぼうふら).

砉　huā ケキ・カク annak a hangja, amikor a csont és a bőr elválik egymástól.

矺 zhé 　タク・チャク valakinek a végtagjait levágni ; valakit két kocsi közé kötni és széttépni

釁　　xìn キン・コン・ちぬる a szertartási bronzedényt vagy az elkészült fegyvert bekenni az áldozat vérével

甶　fú フツ・フチ・おにのあたま　szellem feje. Tulajdonképpen az　鬼 felső része.

歹　è ガツ・ガチ levágott csont. Alkotóelemként megtalálható pl a 　のこる　残-ban 　（levágott csontdarabkák） és a 　しぬ　死-ban is.

民

民　mín ミン・ビン・たみ　kiszúrt szemű rabszolga　→ (uralom alatt álló tudatlan) nép.

童　tóng ドウ・トウ・ズウ・わらべ　　késsel megvakított férfi　→　megvakított rabszolga　→ gyerek.

辠　zuì ザイ・サイ・つみ　　orr levágása büntetésből　→ bűn.

県　jiāo キョウ・さかづり　　levágott fej fellógatása elrettentésül → fellógat. Ma azonban a 縣egyszerűsitéseként prefektúra jelentésben használatos.

参考文献

『漢字源』
藁谷久三　『この一冊で漢字王』　Non Book
王本興著　『甲骨文字小字典』

코리아, 조용한 아침의 나라 コレア、静かな朝の國

2011-03-25T17:19:00.001+09:00

バラートシ・バログ・べネデク（Baráthosi Balogh Benedek、1870-1945）は、若い頃からハンガリー民族の起源に興味をもっていて、とりわけ満洲ツングーズ諸民族の民俗学的研究を行おうとした。1903年に初めて極東へ旅して、来日してから、ハンガリー民族と関係が有りそうな民族を訪れて西の方に進んでいた。
韓国へ二回、1907年と1920年代に入った。韓国には短期間しか滞在しなかったが、その間、韓国人の生活様式などを仔細に観察し、見聞したのを1929年に『Korea, a hajnalpír országa』の題名で本と言う形で公開した。此れは韓国に関するハンガリー語での最初のモノグラフである。近年、このモノグラフはハンガリーの韓国学者チョマ・モーゼシュ氏に韓訳されて、2005年に韓国で出版されるようになった。

버라토시 벌로그 베네데크 지음 ; 초머 모세 역저: 코리아, 조용한 아침어 나라.서울 : 집문당, 2005.8
韓末外国人記録 24.
198頁
(Baráthosi Balogh Benedek:Korea, a hajnalpír országa. 1929)

차례/目次:

역저자 머리말
원저자 머리말

제1장 블라디보스토크에서 한국까지
제2장 자연 환경
제3장 여행중의 어려움
제4장 사찰의 세계
제5장 한국사 개요
제6장 일본에 미친 한국의 문화적 영향
제7장 유럽, 한국을 알다
제8장 분수령에서 서울까지
제9장 수도와 항구
제10장 일제의 강점
제11장 한국은 자유롭게 살기를 원하며 또한 그렇게 살 것이다

에필로그

〈부록〉 초마 모세

1. 헝가리　민속학자　버라토시
2. 버라토시의 업적과 평가

역저자 참고문헌
찾아보기

（洪牙利語の参考文献Csoma Mózes: Baráthosi Balogh Benedek a Csoszon-dinasztia végnapjait élő Koreai-félszigetről)

関連リンク：日本人として、これは聞き捨てならない！ハンガリー人の朝鮮記録　

Magyar irodalom japánul- Petőfi ハンガリー文学の和訳 2.

2011-03-15T08:01:00.002+09:00

メツゲル・ナーンドル　/ Metzger Nándor

Ezúttal néhány vers Metzger Nándor (1895-1987) Petőfi-fordításaiból. メツゲル・ナーンドルの和訳したぺトーフィ詩集より。

フェルヂナンド・メツゲル原譯　『ぺトーフィ詩』　㍼十一年（1936）

立てよマジャル人　/ Talpra magyar

立てよマジャル人
立てよ！
祖國の爲立てよ！
奴隷か？
自由か？
今決心せよ！
マジャル人の神へ
奴隷の解放を
祈誓す！
・・・・・

淡き計畫　/ Füstbe ment terv

家に歸る途中
母に如何に呼び掛くべきか
思案した

吾が揺籃を動かせし両手を
ひろげて迎へる時に
何から先に語るべきか

妙案を思ひ浮べた
時は停止し
車は早く走る

屋内にかけ込めば
母は吾に飛びつき
語ることも出来ず
木の實の如く母の胸にぶら下る

村はづれの居酒屋 / Falu végén kurta kocsma

サモシ河縁りの
村はづれの居酒屋
眞夜中でなければ
姿を映す　河の面

宵暗に四邊は静まり
渡舟は枕に繋る

居酒屋では囃騒いでゐる
ツィンバロン弾き忙しく
若者は　聲高々と唄ひ
窓硝子は震へる

嫂さん！上等な酒持って来い！
おぢいさんの如く古く
戀人の如く強いのを

おい、ヂプシー！
一生懸命にやれ！
一つ踊って見たいな！
金も氣分も踊り散らせ

戸口をたヽくものがある
殿様の命ぢや
[？？]　ぎを止めい
殿様のお休みぢや

殿様なんかくたばって了へ！
お前も一緒に
ヂプシー、上手にやれ
シャツを投げ出して踊らう

戸口をたたくものがある
もしもし皆さん
後世ぢや、お静かに
いとしき母は哀れ病床に

若者は無言のまヽ
杯を乾かし
囃子も静まり
家路に歸へる

(Petőfi [裴多菲・山陀爾] kínaiul is olvasható)

A japán nyelv, amit nem ismernek a japánok 日本人の知らない日本語

2011-03-03T12:39:00.006+09:00

Aki ismer, az tudja rólam, hogy nem vagyok anime / manga rajongó - két kezemen meg tudom számolni, hogy hány mangát olvastam / hány mangába olvastam bele eddig :)
A blogon se foglalkoztam eddig ilyen témákkal, de ezúttal kivételt teszek.
     A "Keleti szél" nevű blogon hallottam először "A japán nyelv, amit nem ismernek a japánok" (日本人の知らない日本語) c. sorozatról, amibe később bele is néztem, de nem nagyon jött be (talán a színészek miatt is). Ez a sorozat az azonos című képregényen alapul, így gondoltam, hogy adok még egy esélyt a dolognak-már csak azért is ,mert a japán nyelv szépségeivel foglalkozik :) Tegnap be is szereztem az első kötetet. A képregény Umino Nagiko　海野凪子 japán nyelvtanár és Hebizó 蛇蔵　közös munkája, 2009-ben jelent meg először.

A könyv 10 fejezetből áll, mindegyik fejezet a japán nyelvvel kapcsolatos problémákkal foglalkozik, úgy mint számlálószavak, a kandzsik olvasata, a tiszteleti nyelv használata stb, de azt is megtudhatjuk, hogy a mongol írás függőlegesen balról-jobbra halad, vagy hogy Vietnámban a kandzsikból kialakított Chữ Nôm　字喃 nevű írást használták. (és végre megtudtam, hogy mi a シカト　szó eredete　笑)
   Mindegyik fejezet végén van egy kis "esszé"（日本語こぼれ話） és japán nyelvi feladatok-a feladatok között olyan is van, ami a 日本語能力試験　1 kjús szintjének felel meg.
Természetesen a helyes válaszokat is megadja, így leellenőrizhetjük a tudásunkat.
A könyv 90 százaléka furiganás, és a végén még irodalomjegyzék is van, így ha valakit 1-1 téma jobban érdekel, utána tud nézni.

   Mindenképp tudom ajánlani a könyvet a japán nyelv iránt érdeklődőknek, de azért a japán szakosok ne (csak) ebből készüljenek a nyelvészeti szigorlatra :)

蛇蔵＆海野凪子：『日本人の知らない日本語』　㈱メディアファクトリー　

Domburi 丼

2011-03-01T00:01:00.009+09:00

Aki járt már japán étteremben, vagy egyenesen Japánban, az ismerheti a "domburi" vagy röviden "-don" szót, ami olyan egytálétel, ami tkp rizsből és valamilyen "feltétből" áll. Maga a domburi a domburibacsi rövidítése, ami egyfajta mélyebb csészét jelöl.
Ezt a szót a 丼 kandzsival írják, mivel a 井 rizscsészének, a ・ pedig a benne lévő ételnek felel meg :)
Azonban a 丼 eredeti jelentése: kút.
Ez a kandzsi két alkotóelemből áll: 井　kútkáva (négyszögletes keret) + ・　tiszta víz.
Később a 井 (alakváltozata a 开, megtalálható　pl a 形-ban is) és a 丼 "összekeveredett", így a továbbiakban kút jelentésben a 井-t használták. Emellett a 丼 másik jelentése: "kútba dobott kő stb hangja", kiejtése dǎn/tan vagy ton.

丼
japán: セイ・ショウ；い・いど; どん、どんぶり /タン・トン
kínai: jǐng /dǎn
koreai: 정, 우물

参考文献：

『漢字源』
『실용대옥편』
『康煕字典』

Nehéz felkelni az ágyból tavaszi reggeleken 春眠暁を覚えず

2011-02-20T22:23:00.003+09:00

春眠暁を覚えず　（しゅんみんあかつきをおぼえず）："nehéz felkelni az ágyból tavaszi reggeleken"
Ez a szólás (諺：ことわざ) a tang-kori költő, Meng Haoran (孟浩然) "Chun xiao " (春暁) c. versének első sorából ered:

春眠不覚暁
処処聞啼鳥
夜来風雨声
花落知多少

japán olvasata:

春眠暁を覚えず
処処啼鳥を聞く
夜来風雨の声
花落つること知る多少

pinyin:

chūn mián bù jué xiǎo
chù chù wén tí diǎo / niǎo
yè lái fēng yǔ shēng
huā luò zhī duō shǎo

a rekonstruált tang-kori olvasat Ósima Sódzsi könyve alapján:
(a zenei hangsúlyok: 平:1 上:2 　去：３　入：４)

Magyarul Ágner Lajos fordításában (forrás: terebess.hu):

TAVASZI REGGEL

MONG HAO-ZSAN

Künn a kéken
szürke égen
lassan jött a
virradat;
még pillámon
ült az álom
és csak lestem
hogy a fákon
szólnak-e a madarak?

De nem szóltak,
ültek, mint a
némák, kint a
búsan tinta-
ég alatt;
már derengett
s szél kerengett
kinn a csendes
kert felett,
és kavarta
hol itt, hol ott
a sok halott
levelet.

参考文献：

『ことわざ辞典』ダイソー2008年
大島正二著『唐代の人は漢詩をどう詠んだか』岩波新書2009年
『理解しやすい漢文』文英堂

看板　Cégtábla

2011-02-14T01:49:00.000+09:00

うなぎ

彩雲堂

八民

陰陽

羅生門

ᠲᠠᠯ ᠠ ᠨᠤᠲᠤᠭ ᠤᠨ ᠬᠠᠢᠢᠷ ᠠ

東郷平八郎を讃えるハンガリー語の詩 (1906年) Egy magyar nyelvű vers Tógó admirálisról

2011-02-05T14:40:00.001+09:00

Az alábbi versre a Vasárnapi Újság 1906-os karácsonyi különszámában bukkantam rá.
Sajó Sándor: Togo (シャヨー・シャーンドル：東郷)

ローマ字の正しい？名称

2011-01-29T21:07:00.001+09:00

羅馬字会　明治19年
rōmaji nite nihongo no kakikata

A ji írás ꆈꌠꁱꂷ 彜文字

2011-01-20T00:01:00.004+09:00

A ji írás megjelenítéséhez szükséges lehet a Code2000/Microsoft Yi Baiti / Sil Yi betűkészletek.

Újabb kis kitérőt teszünk, ezúttal Kínába: a ji írás　（彝文字, régebbi elnevezései: 爨文、韙書、儸儸夷文） lesz most terítéken.
A mai standard ji írás （規範彝文）kialakulása hasonlít a japán kana-íráséhoz: fogalomjelek ⇒ egy szótagra több jel ⇒ egy szótag egy jel.

A ji nemzetiség 彝族　 Kína délnyugati részén él, nyelvük hat nyelvjárásra osztható fel:

-északi (Liangshan)

-keleti (Guizhou, Yunnan keleti része)

-déli (a Yuan folyó folyásvidékétől délre)

-délkeleti (Kunming környéki)

-középső vidéki (Chuxiong vidéki)

-nyugati (Dali környéki)

A nyugati és középső vidéki nyelvjárást leszámítva a klasszikus ji írás (老彝文) használatos, amely eredetileg fogalomírás volt, de később már szótagokat is jelölt (egy írásjegy több szótag stb).
A klasszikus ji írás kialakulásának kora még nem tisztázott, egyes vélemények szerint 7000 éve alakulhatott ki, de más elképzelések szerint a Yangshao kultúráig (仰韶文化) vezethető vissza vagy csak a Ming-korban jött létre.
Az írásjelek kialakítása elve a kínaiéra hasonlít:

képjelek - 象形
elvont fogalmakat kifejező jelek- 指事
összevont jelek - 会意
jelentésre utaló részből és fonetikai elemből álló írásjegyek - 形声
jelentésbővülés - 転注
az írásjegyek kiejtésének kölcsönzése－仮借

Feltehetően kínaiból kölcsönzött jelek:

水→　ꒉ yy
白　→ꐎ qu
束　→　ꉛ hxe

A számok nagy része is végső soron kandzsira vezethető vissza:

0 ꆀ nip
1 ꋍ cyp
2 ꑍ,ꑌ nyip, nyi
3 ꌕ suo
4 ꇖ ly
5 ꉬ nge
6 ꃘ fut
7 ꏃ shyp
8 ꉆ hxit
9 ꈬ ggu
10 ꊰ, ꊏ,ꊎ ci, zi, zix

100 ꉐ hxa
1000 ꄙ dur
10000 ꃪ vat

Az írásjegyek alakja és száma területenként változó:

- Yunnan　雲南 14000 jel
-Guizhou　貴州　7000 jel
-Sichuan　四川 8000 jel
-Guangxi　広西　600 jel

1974-ben elkezdtek kidolgozni egy standardizált ji szótagírást a Liangshan (涼山)- vidéki ji nyelvre.
Ez a klasszikus ji írásból származik, az eredeti jeleket hol elforgatták, hol leegyszerűsítették. A szótagjelek száma 819, a szótárakban ún. gyökök alapján csoportosítják:
a 26 „gyök”:
꒐,꒑,꒓,꒔,꒕,꒖,꒗,꒙,꒚,꒜,꒟,꒡,꒤,꒧,꒨,꒩,꒪,꒬,꒰,꒳,꒸,꒼,꒾,꓀,꓄,꓆

A liangshani ji nyelvben 4 zenei hangsúly található, ezek közül háromnak külön szótagjegyet vezettek be, a negyediket egy mellékjellel különböztetik meg:
bat ꀞ, bax ꀟ, ba ꀠ, bap ꀡ

A latin betűs átírásban a szótagvégi -t, -x stb mássahangzók a zenei hangsúly fajtáját jelölik-ezt számmal is meg lehet adni:
55(-t), 44 (-x), 33 (-), 21(-p).

Szótagismétlés: ꀕ

ꆈꌠꁱꂷꋊꍬꄉꌠ A ji szótagjelek:

Ji nyelvlecke (你学彝語)

参考文献

ꀋꒀꄟꍅ ꁱ “ꆈꌠꁱꂷꁱꀦꎥꃪ” ꌧꍧꊿꋅꄯꒉꅏꅉ 2001.

西田龍雄著『漢字文明圏の思考地図』　1984年

“彞语简志” 民族出版社1985年

『言語月刊―東アジアの文字文化――表現する文字、創造される文字―』2007 年10月号

ꁰꒌꉜꄉꁱꂷꌷ

アイヌ文字 Ainu írás

2011-01-10T00:01:00.005+09:00

Az ainu nyelv lejegyzésére háromféle írás használatos vagy volt használatban:

1. latin betűk
2. cirill betűk
3. kana írás

A jelenleg ismert legrégibb latin betűs emlék a 17. századból származik és az olasz hittérítő, Girolamo Angelus nevéhez fűződik.
Később az ainu nyelvvel foglalkozók többféle latin betűs átírást is alkalmaztak / alkalmaznak, ezek között ott van a hepburn átírás is, amit eredetileg a japán nyelv átírására szerkesztettek meg (valójában nem Hepburn, hanem a japán Rómadzsikai 羅馬字會 „találmánya”).
A rádiós ainu nyelvtanfolyam (アイヌ語ラジオ講座) a következő jelölési módot alkalmazza:
a,i,u,e,o
k,s,t,c,n,h,p,m,y,r,w
a cs hangot c-vel, az sz-t s-el, a si szótagot si-vel jelölik. A szótagvégi i/u-t y-vel és w-vel írják át.

Pl:
iyayraykere: köszönöm!
tunakay: rénszarvas, ez a japánba is átkerültトナカイ formában.
cep: hal
cise: ház

A kana írás is a 17. században jelent meg, de ez sem egységes, a japánban nem lévő ajnu hangok jelölése eltérő lehet.
Így pl a tu szótag jelölésére a トゥ, ツ゜, ヅ, ト゜, a csa, cse, csu szótagra チヤ、チェ、チユ、/ ザ,ゼ，ヅ írásmódokat alkalmazzák. A szótagzáró -k, -t, -p,-m, -s,- r írására általában kis méretű kanákat alkalmaznak, ami a 19.század végén jelent meg.
Arra is van példa, hogy teljesen új szótagjeleket alkotnak:
csu

stb

A fent említett rádiós nyelvtanfolyam kana abc-je a következő:

アイウエオ
カキクケコ
サシスセソ
タトゥテト
チャチチュチェチョ
ナニヌネノ
ハヒフヘホ
パピプペポ
マミムメモ
ヤユイェヨ
ラリルレロ
ワウェウォ

-nン
-yイ
-wウ
-k ㇰ
-t ッ
-p ㇷ゚
-m　ㇺ
-s　ㇱ　
-r　ㇻㇼㇽㇾㇿ

A meidzsi korban felfedezett „ainu írás” inkább a dzsindaimodzsi 神代文字　kategóriába tartozna, így Ocsiai Naozumi　落合直澄 szerint az „izumo modzsi　出雲文字” is egyfajta ainu írás. Az ainuk által használt mintákat is voltak, akik írásnak nézték, de ezzel kapcsolatban megoszlottak a vélemények:
-vagy egy ainuk elötti nép írása
- vagy ősi japán írás, amit az ainuk díszítésként használtak tovább.

参考文献

原田実著『図説神代文字入門』　ＢＮＰ　2007年

中川裕著『アイヌ人によるアイヌ語表記への取り組み』

『アイヌ語ラジオ講座テキスト』平成22年第一期

A nyúl éve　卯年￣(=∵=)￣

2011-01-01T00:01:00.006+09:00

2011 a nyúl éve, bár igazság szerint az a holdújévtől (február harmadika) kezdődne. A nyúl írásjegye 兔(tù/토/ト・ツ/うさぎ) egy képjel, ami egy nyulat ábrázol :)

De jelenthet még holdat (玉兔・兎月) is, mivel a hold foltjairól azt tartották, hogy az egy nyúl. Azonban a kínai zodiákus nyula nem ez, hanem az 卯 (mǎo/묘/ボウ・ミョウ/う)　írásjegy, ami szintén képjel, eredetileg egy kitáruló kaput jelöl.

A nyúlon kívül rengeteg egyéb jelentése is van: sűrű növényzet /a holdév második hónapja / az öt elem közül a fa / égtájként észak / időpontban pedig a reggel hat óra.

参考文献
『漢字源』
『実用大玉篇』

Napkeleti bölcsek 東の方より来たりし博士達

2010-12-24T00:01:00.001+09:00

Az alábbi olvasmány A. Seidel: Grammatik der Japanischen Schriftsprache c. 1904-ben megjelent tankönyvéből származik. A szöveget Seidel latin betűs átírásában másoltam be.

Sore Yesu wa Herode ō no toki Yudaya no Bets'rehemu ni umare-tamaishi ga sono toki hakasetachi higashi no kata yori Yerusaremu ni kitari; iikeru wa: Yudaya-jin no ō tote umare-tamaeru mono wa izuko ni i-mas'ya? Warera higashi no kata nite sono hoshi o mitareba , kare o hai sen tame ni kitareri.
Herode ō kore o kikite itamu, mata Yerusaremu no tami mo mina shikari. Subete no saishi no osa to tami no gakusha to o atsumete, Herode toikeru wa: Kiris'to no umaru beki tokoro wa izuko naru ya? Kotaekeru wa Yudaya no Bets'rehemu nari, sowa yogensha no shirusaretaru kotoba ni: Yudaya no chi Bets'rehemu yo , nanji wa Yudaya no gun chū nite ito chiisaki mono ni arazu; waga Is'raeru no tami yashinau beki kimi sono uchi yori iden to ieba nari. Koko ni oite Herode hisoka ni hakasetachi o yobi , hoshi no arawareshi toki o komaka ni toite, karera o Bets'rehemu ni ts'kawasan to shite iikeru wa: yukite osanago no koto o tsubusa ni tazune, kore ni awaba, ware ni tsugeyo, ware mo mata yukite hai su beshi.
Karera ō no owase o kikite yukeri. Saki ni higashi no kata nite mitarishi hoshi karera ni sakidachite osanago no oru tokoro ni itari, sono ue ni todomarinu. Karera kono hoshi o mite itaku yorokobi, sude ni ie ni irikereba, osanago no sono haha Maria to tomo ni oru o mi, hirefush'te hai shi, takara no hako hirakite ōgon, nyūkō mots'yaku nado reimots' o sasagetari.
Hakase yume ni Herode e kaeru nakare to no tsuge o kōmurite, hoka no michi yori sono kuni ni kaereri.

Linkek: japán nyelvvel kapcsolatos könyvek, cikkek a scribden

2010-12-20T23:31:00.003+09:00

Pröhle Vilmos: A japáni nemzeti irodalom kis tükre.

Hadamitzky-Kazár: Kanji és kana

Komai:　A Grammar of Classical Japanese

Die Sprache der Japaner. Grundriss der Sprachwissenschaft von Dr. Friedrich Müller. 1882

Az 1000 évvel ezelőtti japán nyelv rekonstruálva (Gendzsi monogatari) 千年前の日本語

2010-12-12T21:44:00.000+09:00

A történelmi kana-használat 旧仮名遣

2010-12-11T20:44:00.006+09:00

A kana-írás megszületésekor az írás még a beszélt nyelvet tükrözte, de mivel később a nyelv változását az írás nem követte, és egy hangot több kana is jelölhetett, "kaotikus" állapotok uralkodtak:

へ　Фe, 　ヱ we ⇒　 we
＞　⇒　je
エ　e, 江 je ⇒　　je

Ezen próbált változtatni a XII. században Teika　定家, aki kidolgozta "helyesírását" - ezt végül később Gjóa　行阿 tökéletesítette.
Teika a え・へ・ゑ・ひ・ゐ・い kanák használatát szabta meg, az お　és　を -t pedig az eltérő hangmagasságú　（アクセント） "o" jelölésére alkalmazta: を　magas,　お mély.
Az edo-kor elején Keicsú　契沖 a régi japán szövegek tanulmányozásakor rájött, hogy a kana használatában egyfajta szabályosság van, és ez a kana-használat eltér a Teika-helyesírástól.
Bár sok támadás érte a Teika-helyesírás használóitól, a Meidzsi-kormány mégis a Keicsú által újra felfedezett történelmi kana-használatot fogadta el―ez azonban nem a meidzsi-kori kiejtést tükrözte, így pl a けふ-t kjó-nak, a せふ-t só-nak kellett olvasni―, és ez érvényben volt a II. vh. végéig.
Természetesen a meidzsi-korban is voltak próbálkozások egy hangjelölő írásmód bevezetésére-pl 1900-ban az iskolai tankönyvekben bevezették a　棒引き仮名遣い -t, amiben a hosszú hangokat a ーjellel jelölték. Eredetileg a sino-japán szótagok lejegyzésére szánták, de japán eredetű szavakat is írtak így. Végül 1908-ban eltörölték, és visszaálltak a történelmi kana-használatra.
A mai kana-használatot 1946-ban vezették be, de például a は és　へ partikulaként való használatakor a történelmi kana-használat szerint olvasandó.
A történelmi kana-használattal ma leginkább a klasszikus japán nyelv tanulása során találkozni; a főbb olvasási szabályok a következők:

▼　a ぢ・づ ugyanaz, mint a じ・ず
▼　a ゐ・ゑ・を　ugyanaz, mint a い・え・お
▼　a szó belsejében a は・ひ・ふ・へ・ほ ugyanaz, mint a わ・い・う・え・お
▼　az あう / あふ　olvasata オー
▼　a いう / いふ　olvasata ユー
▼　a えう / えふ　 olvasata　ヨー

参考文献
『国語学研究事典』
『１日1題　30日完成　古文　初級１』　日栄社
米国平文先生著『改正増補英和・和英語林集成』1888年
Senga Toru著『A jen szó és ami körülötte van』

Kjótoi gyorstalpaló 亰ことば

2010-12-01T00:01:00.003+09:00

De aki komolyabban szeretne foglalkozni a kjótoi nyelvvel, azok számára itt van mondjuk ez a könyv:

山田誠二著　『持ち歩きペラペラ京都弁』

Haladóknak a Gendzsi monogatari (源氏物語) kjótoi fordítása való:

中井和子　訳　『現代京ことば訳源氏物語』大修館書店

Az első mondat így hangzik:

どの天子さんの御代(みよ)のことでござりましたやろか。女御や更衣が大勢侍(はべ)っといやしたなかに、そないに重い身分の方ではござりまへえで、それはそれは時めいといやすお方がござりました.

(eredeti szöveg: いづれの御時にか。女御・更衣、あまたさぶらひ給ひけるなかに、いと、やむごとなき際にはあらぬが、すぐれて時めき給ふ、ありけり.

Könyvajánló - japán nyelv-és írástörténet　2. 日本語史などに関する書籍のお薦め

2010-11-17T19:33:00.002+09:00

Ezúttal is ajánlanék néhány könyvet japán nyelvi témákban:

1. 金文京著『漢文と東アジア―訓読の文化圏』　岩波新書　２０１０年
Elsősorban a japán és a koreai kun olvasattal foglalkozik, de kitér az (történeti )ujgur, a vietnámi és a kitaj olvasati módokra is.

2. 　徳川宗賢著『日本の方言地図』　中公新書1979年　　
Jó kis bevezető könyv a japán nyelvjárásokba.

3. ジョアン・ロドリゲス著　池上岑夫訳『日本語小文典　上下』岩波新書　１９９３年・２００７年
Ez a könyv Joam Rodriguez: "Arte Breve da Lingoa Iapoa tirada da Arte Grande da mesma Lingoa, pera os que começam a aprender os primeiros principios della" című, 1620-ban megjelent japán nyelvtanának japán fordítása. Aki érdeklődik a korabeli japán nyelv iránt, annak mindenképpen tudom ajánlani.

Rodriguez másik japán nyelvtanát(Arte de la lingoa de Iapam -日本大文典) franciára is lefordították a 19. században- ez már a guglin is elérhető:
João Rodrigues, Abel Rémusat : Élémens de la grammaire japonaise. 1825

KOKЄ TOCTE NO ROMAЄ, avagy újabb kísérlet egy latin alapú japán abc-re

2010-11-08T21:09:00.000+09:00

"Az új japán írás" folytatásaként

A bibliafordító Szakon Josiszuke　（左近義弼） 1917-ben jelentette meg könyvét, amiben az általa kidolgozott új latin betűs írásmódot tette közzé. A könyv előszavából megtudjuk, hogy a japán nyelv kihalhat, ha nem a latin betűkkel jegyzik le, de ha nem is hal ki, a japán kultúra veszélybe kerülhet. Mivel a japánnal együtt az altaji nyelvcsaládba tartozó, Európában beszélt magyar és finn is a latin írást használja, így a japán nyelv is a kultúrnyelvek közé kerülhet a latin abc használatával.
Azt tudni kell, hogy ebben a korban Japánban még a régi kana-helyesírást használták, ami nem a beszélt nyelvet tükrözte, pl a kó szótagot a következő módon írhatták le:
かう、かふ、こう、こふ

Másrészt a beszélt és az írott nyelv között is még jelentős távolság állt, így gondolhatta Szakon, hogy a latin betűk jelenthetik a megoldást.

Az abc és jellemzői:

-kisbetűk, nagybetűk
-nyomtatott és írott forma
-nem tesz különbséget a rövid és hosszú magánhangzók között:

GOXSO ご馳走　（ごちそう）, FAKCO 　百姓　(ひゃくしょう), TAIKO 太鼓　（たいこ）stb

-néhány latin betű, mellékjellel vagy anélkül az -i / -u -ra végződő szótagokat jelöli, pl;

F: ひ
₣:　び
H:　ふ
T: つ
V:　み
C:　し
Є:　じ

stb.

Jöjjön néhány gyakori kifejezés ezzel az írással:

YOROCK: よろしく

KOÑJX WA: こんにちは

HAЄMEMACTE:　はじめまして

Végül egy mintaszöveg:

参考文献

左近義弼著「国字としてのローマ字」１９１７年

Nagojai nyelvjárás 名古屋辯

2010-11-01T00:01:00.004+09:00

Aicsi prefektúra (愛知県) Honsú Csendes-óceánra néző részén található, központja Nagoja (名古屋). A nagojai nyelvjárás főbb jellemzői:
Mivel a keleti (kantó) és a nyugati (kanszai) nyelvjárások határán helyezkedik el, mindkét irányból érte hatás. Általában azt tartják róla, hogy a szókincs és a nyelvtan inkább kanszaias, de az intonáció a keleti nyelvjárásokhoz áll közel.
A nagojai nyelvjárást ovari és mikavai nyelvjárásokra szokták felosztani.
Az edo-kor óta vannak feljegyzések a nagojai nyelvjárásról, de inkább annak ovari vidékéről. Az ovariban beszélt nyelv sajátossága, hogy 8 magánhangzója van. az a,i,u,e,o -n kívül pluszban ez a három található még meg:

アイ・アエ：[æ:]

ウイ：[y:]

オイ：[ø:]

Kérdéses, hogy ez a 8 magánhangzó megmaradt-e, vagy már csak inkább az idősebb korosztály beszédjére jellemző?

Aicsire jellemző még az 杁　iri kokudzsi is, ami földrajzi illetve személynevekben szokott előfordulni. Szaszahara Hirojuki kokudzsi kutató ezt 地域文字-nek, 　"helyi írásjegynek"nevezi.
Pl: 　杁中　irinaka, 　杁ヶ島　irigasima stb.

Néhány kifejezés:

行こまい：　行きましょう

しよまい：　しましょう

たーけ：　バカ

えらい、えりゃあ：　疲れた

やっとかめ：　ひさしぶり

食べやあ：　食べなさい

寝やーよ：　寝なさい

～してかん：　～してはいけません。

だがや：　です

～だら：　～だろう

あらすか/あれせん：　ありません

やらないかん：　やらなければならない

きいない：　黄色

További kifejezések, szavak a képen látható tenugui-on olvashatók abc rendben.A tenugui (手拭) tkp egy kendő, amit sok mindenre lehet használni, kéz-és arctörlésre, fejpántként, dekorációként stb, de még könyvet is készíthetnek belőle.

参考文献

あらかわそおべい著１９７２年『なごやべんじてん』
『国語学大辞典』
『国語学研究辞典』
笹原宏之著『日本の漢字』
『しゃべってみや～名古屋弁』リベラル社２００９年

Egy kis japán hangtan ちょっとした音声学

2010-10-15T00:01:00.003+09:00

Magánhangzók / 母音

ア a̠
イ i̞
ウ u̜ (ɯ̈)
エ e̞ , ɛ̝
オ o̜ ̞

Magánhangzó zöngétlenedés/ 母音の無声化:i̥, ɯ̥

A magánhangzók egyszerűsített jelölése / 母音の簡略表記： a,i,u(ɯ),e,o

Kettőshangzók/ 二重母音

アイ　ai̯
オイ　oi̯
ウイ ɯi̯
アエ　 ae̯
アウ aɯ̯　　　　
stb /等

Azonban lassan kiejtve / 但、丁寧に発音すると:

アイ a.i
オイ o.i
ウイ ɯ.i
アエ a.e
アウ a.ɯ

Mássalhangzók / 子音

カ行

か　　く　け　　こ　[k]

きゃ　き　きゅ　キェ　　きょ [kʲ] ([c], [kj])

ガ行

が　　ぐ　　げ　　ご [ɡ], két magánhangzó között/ 母音間：[ɣ],
szó közepén az idősebb korosztály esetében / 高い年齢層では語中の場合： [ŋ] [ɣ̃]

ぎゃ　ぎ　　ぎゅ　　　ギェ　　ぎょ　[ɡʲ] ([ ɟ] [ɡj]) , két magánhangzó között /　母音間：[ɣʲ]　,
szó közepén az idősebb korosztály esetében / 高い年齢層では語中の場合：[ŋʲ] [ɣ̃ʲ]

サ行

さ　スィ　す　せ　　そ　　[s]

しゃ　し　しゅ　シェ　しょ　[ɕ] ([ʃ])

ザ行　

ざ　ズィ　　ず　　　ぜ　　ぞ　[d͡z], két magánhangzó között/母音間：　[z]

じゃ　じ　じゅ　ジェ　じょ　[d͡ʑ] ([d͡ʒ]),két magánhangzó között /母音間： [ʑ] [ʒ]

タ行

た　ティ　　トゥ　　て　　と　[t]

ちゃ　ち　ちゅ　チェ　ちょ　 [t͡ɕ] (t͡ʃ)

ツァ　ツィ　つ　ツェ　　ツォ　[t͡s]

ダ行

だ　ディ　　ドゥ　　で　　ど　[d]

ぢゃ　ぢ　ぢゅ　ヂェ　ぢょ　[d͡ʑ] ([d͡ʒ]),két magánhangzó között /母音間： [ʑ] [ʒ]

づ　　　　　　　　[d͡z], két magánhangzó között/母音間：　[z]　　

ナ行

な　　ぬ　　ね　　の　[n]

にゃ　に　にゅ　ニェ　　にょ　[nʲ] (ɲ)

ハ行

は　　へ　　ほ [h] ([x], [χ]),két magánhangzó között /母音間： [ɦ]

ひゃ　ひ　ひゅ　ヒェ　　ひょ [ç] ([hʲ], [xʲ] )

ファ　フィ　ふ　フェ　　フォ　[ɸ] ([x], [h])

バ行

ば　　　　ぶ　　　べ　　ぼ　　[b], két magánhangzó között /母音間：[β]

びゃ　び　びゅ　ビェ　びょ　　[bʲ], két magánhangzó között /母音間： [βʲ]

パ行　

ぱ　　　　　ぷ　　ぺ　　ぽ　 [p]

ぴゃ　ぴ　　ぴゅ　ピェ　ぴょ　[pʲ]　

マ行

ま　　む　め　　も　[m]

みゃ　み　みゅ　ミェ　みょ　[mʲ]

ヤ行

や　　　ゆ　　　イェ　　よ　[j]

ラ行

ら　　　　る　　れ　　　ろ [ɾ] ([ɖ])

りゃ　り　りゅ　リェ　　りょ　[ɾʲ]

ワ行

わ　ウィ　　ウェ　ウォ　[ɰ] ([w])

ン [m] [n] [ŋ] [ɴ] [̃a] stb / 等

参考文献

斎藤純男著2000年『日本語音声学入門』　三省堂

Az istenek korának írása(i) 神代文字

2010-10-01T00:01:00.004+09:00

Az istenek korának írásai (dzsindaimodzsi 神代文字) egy gyűjtőnév, amely több, egymástól különböző, többnyire szótagírást takar. Ezen írásokat a kínai írás átvétele előtti, ősi japán írásnak tartották , legelső említése a kamakura kori sintó tudós, Urabe Kanekata (卜部兼方) nevéhez fűződik. Az észak és déli dinasztiák korában élt Inbe-no-Maszamicsi (忌部正道) szerint az ősi japán írás képírás volt. Az edo-korban fellendült a dzsindaimodzsik propagálása, az ősi szokásokhoz, kultúrához való visszatérést ösztönző sóko eszmének (尚古思想) köszönhetően. A dzsindaimodzsi legbuzgóbb híve a tudós Hirata Acutane　（平田篤胤） volt, az ő nevéhez fűződik a hifumi (日文, ) írás, ami valójában a koreai hangülön (한글) alapult. Természetesen már az Edo-korban is voltak ellenzői a dzsindaimodzsinak, mint pl Ban Nobutomo (伴信友) , aki "Kana no motoszue"(仮字の本末) c. könyvében kijelenti, hogy ezeket az írásokat a későbbi korok sintó tudósai követték el.
Az ellenérvek a következők:
-ha valóban lett volna ősi japán írás, nem lett volna szükség a kínai írás átvételére
- az ezekkel az írásokkal készült szövegek nem léteztek az Edo-kort megelőzően
- a dzsindaimodzsival nem lehet lejegyezni az ójapán nyelv magánhangzóit (上代特殊仮名遣い、a, i, ïi, u, e, æ, o, ö)
-a dzsindaimodzsik többnyire az iroha (伊呂波) és a godzsúonzu (五十音図) alapján vannak sorba rendezve- azonban mind az iroha, mind a godzsúonzu heian-kori "találmány".
- a kamakura korig egyetlen könyv sem említi, hogy lett volna írás a kandzsi átvétele előtt.

Dzsindaimodzsik a XX. században is születtek: Egy Vada Kihacsiró (和田喜八郎) nevű férfi a ’70-es években bejelentette, hogy a családja birtokában áll néhány irat, amik Cugaru történelmét meséli el. Állítása szerint az iratok anyagát az ősei gyűjtötték össze, miközben bejárták egész Japánt. A témát felkapta az NHK és más adók is, azonban 1999-ben tartott sajtótájékoztatón megállapították, hogy:
- a szövegeket Vada írta személyesen, újságcikkek és TV műsorok stb alapján,
- az általa megnevezett ősök sohasem léteztek,
- az "ősi" iratokban használt írásokat is ő találta ki, de felhasznált korábbi dzsindaimodzsit is.

Dzsindaimodzsikkal most is lehet találkozni, főleg sintó szentélyekben. Állítólag a kiotói Konpira hegyen (金毘羅山) is áll egy hifumi írásos oszlop.

Néhány dzsindaimodzsi:
日文真字

中臣文字

新豊国文字

参考文献

原田実著『図説神代文字入門』　BNP

山口仲美著『日本語の歴史』　岩波新書

『国語学大辞典』

『日本語学研究事典』明治書院

小松茂美著『かなーその成立と変遷ー』岩波新書

Tévhitek a japán nyelvvel kapcsolatban4.　似非科学

2010-09-28T00:01:00.016+09:00

Néhány városi legenda 　・　日本語とハンガリー語の関係に関する幾つかの都市伝説:

“A japán nyelv eredete a mai napig nem tisztázott. Nagyon sok elmélet szerint a koreai ill. a finnugor nyelvekkel is rokoni kapcsolatban áll. Itt jön képbe a japán-magyar rokonság is.”

Ez igaz, valóban VOLT egy ilyen elmélet, ami szerint a japán az ural-altaji nyelvekkel rokon, így a finnugor nyelvekkel is (北方説). Ha jól tudom , ennek lehetőségét először Klaproth vetette fel 1823-ban. Azonban sem a japán nyelv ural-altaji rokonságát, sem az uráli és az altaji nyelvek rokonságát NEM tudták igazolni-az anti-altajistákról már nem is beszélve.

《日本語の系統は今でも不明であるが、韓国語とかフィンウゴル系―ハンガリー語を含めて―の言語と親類関係にあると言う説があった》

確かに、　日本語はウラルアルタイ系の言語と同系であると言う所謂北方説があったが、証明することが出来なかった。私の知っているところ、其れを最初に唱えたのが　Klaproth　だった　（１８２３年）。

“a japán tankönyvekben szó esik a japán-magyar nyelvrokonságról”

Gondolom itt az általános (小学校) illetve a középiskolai (中学校・高等学校) tankönyvekről lenne szó, de a japán csoporttársaim határozottan állítják, hogy ilyen NEM volt a tankönyveikben. Úgy tűnik, hogy az órán sem nagyon foglalkoztak különösebben a japán nyelv eredetével, bár az esetleges altaji rokonításról szó eshetett.
Azonban, ha mégis látott ilyen tankönyvet valaki (mai tankönyvet, nem a 2. vh előttit), kérem ossza meg velem.
Egyetemi tankönyvek esetében már más a helyzet, én konkrétan a 『国語概説』 c. könyvben olvastam erről, természetesen a fent is említett ural-altaji rokonítással kapcsolatban.

Egyébként Zaicz Gábor is ugyanerre az eredményre jutott:

"A japán iskoláskönyvekben semmi sem olvasható a japán nyelv rokonságáról,
a kérdésről nem esik szó az iskolában. A japán emberek hol a koreaival
való nyelvrokonságról vallanak, hol pedig az altaji (sőt az urál-altaji)
nyelvekkel való rokonságról. Persze az emberek többsége semmit sem tud."

(Hozzászólás a japán-magyar rokonítási kísérletekhez. Folia Uralica Debreceniensia 13.)

Mellesleg Koreában is hasonló a helyzet: "Egyes kutatók kapcsolatot feltételeznek az urali
nyelvek és az altaji között is. A koreai hivatalos országpropaganda és az iskolai tankönyvek
ezt a hipotézist tényként kezelik, azaz a koreai rokonságát hirdetik nemcsak a török, hanem a
magyar és a finn nyelvvel is." Osváth Gábor:A koreai nyelv jelentősége, oktatásának helyzete és perspektívái.

《日本人の子供が、授業で日本語とハンガリー語の親類関係に就いて学ぶ》

これに関して同級生・知り合い・友人に一寸尋ねてみたら、教科書にこれに就いて何も書いていなかったし、授業でも日本語の系統に就いて特に触れてはなかったが、アルタイ系かと言う話ぐらいがあったと教えてもらった。
大學の教科書だと、上記の北方説に就いて確かに説かれているが、小・中・高の教科書にもこんな話があると御存知の方がいらっしゃったら、是非ともコメントして頂きたい。　宜しくお願い致します。

“Nem szólva a vezetéknév, keresztnév valamint a dátum használatáról, ami mind a két nyelvben egyforma ”

Sőt, pl a kínaiban, a vietnámiban és a koreaiban is- azonban a névhasználatra vagy dátumozásra nem lehet nyelvrokonságot alapozni :) Egyébként Japánban a családnév használata csak a Meidzsi korban (1868-1912) lett általános. ..
A koreai nevekről Osváth Gábornál lehet olvasni:
A koreai személynevek rendszere.
Név, írás és hangalak összefüggései Koreában.

《名前と日付の順番は日本語とハンガリー語が同じである。》

それはそうだけど、他の言語―例えばベトナム語、中国語などーにも順番が同じだ。　日付と名前の順番だけに基づいて、二つの言語が同系であることを決めることが不可能且つ非科学的ではないか。

"A japán közelebb áll a magyar nyelvhez, mint gondolnánk.・・・・ A múlt idő jele is hasonló."

Gondolom, itt a magyar-t és a japán -ta hasonlóságáról (megegyezéséről?) lenne szó, azonban a japán -ta csak a Heian -korszakban jelenik meg：

「東人の声こそ北（　＝　来た）にきこゆなれ
陸奥よりこし（越　＝　来し）にやあらむ」（金葉和歌集）

Ez a -ta egyébként a -tari　 (⇐　te ari : a "tu" segédige kapcsolatos alakja　＋ az "ari" ige) rövid alakja, és ez befejezettséget illetve egy cselekvés folyamatosságát jelöli. A régi japánban a múlt idő jele a -ki és a -keri volt.　

《日本語は意外とハンガリー語に近い。過去形も良く似ている》

これは　ハンガリー語の「-t」と　日本語の「～た」　が同じ（同系？）であると言うことを述べているかもしれないが、
日本語の　「～た」　は、　状態の存続・結果の存続・完了を表す「～たり」　から派生して、平安時代に現れた。
因みに古代日本語に於いては、　過去を表したのは　～き　（確実過去・体験回想）　と　～けり　（伝聞過去・発見・客観過去）　だった。

「東人の声こそ北（　＝　来た）にきこゆなれ
陸奥よりこし（越　＝　来し）にやあらむ」（金葉和歌集）

☆　A "genetikai rokonsággal" és a magyar múlt idővel kapcsolatban lásd a hozzászólásokat.
Időközben László nevű kedves olvasómnak köszönhetően hozzájutottam a 日本史研究 c. könyv egy idevágó részéhez, amiben a következő olvasható:
「縄文人と弥生人の骨から抽出したミトコンドリアＤＮＡを分析した研究によれば、
縄文人は現在の日本本土の日本人や沖縄の住民、アイヌ、朝鮮半島住民、モンゴル人と近縁な関係にあり、東南アジア人、南太平洋の人々とはあまり関係がなかったという。」（日本史研究）

Hevenyészett fordításban:
" A dzsómon és jajoi kori emberek csontjaiból kivont mitokondriális DNS elemzése azt mutatta ki, hogy a dzsómon kori ember a mai japánokkal, okinavaiakkal, ainukkal, a Koreai-félszigeteken élő emberekkel és a mongolokkal áll közelebbi kapcsolatban. Ezzel szemben a délkelet-ázsiai és a déli-csendes óceáni szigeteken élőkkel nem nagyon volt kimutatható a kapcsolat".

参考文献

『国語概説』

『国語学研究辞典』

『日本語の歴史』　東京大学出版会

Tran Tuan Dung-Vu Thanh Xuan: Hoi Thoai Hung-Viet. Magyar-vietnámi társalgás.1974

「全訳解読古語辞典」三省堂

Könyvajánló　書籍のお薦め

2010-09-19T20:52:00.000+09:00

ただいまー。
この前久しぶりに洪牙利に帰省したが、その際、日本に関する面白い本も2・３冊位購入した。
その中から今回一冊の本を簡単に紹介したいと思う。
題名は「Messziről felmerülő vonzó szigetek I. - Japánról szóló, magyar nyelvű ismertetések a kezdetektől 1869-ig」（遠くから浮かんでくる魅力的な島々１．－日本に就いてのハンガリー語の紹介文　初期から１８６９年まで）で、Buda Attila氏が編集した。
此れは中国、朝鮮などに就いての、ハンガリー語で書かれた《忘れられた》新聞記事、論文などを集めたシリーズの第一巻で、１７５０年から１８６９年までの日本に関する資料が収録されている。
資料の中に、当時の教科書のテキスト、新聞記事（Vasárnapi Újságなど）、論文、外国人（Lenglet du Fresnoy, Cesare Cantùなど）の論文の翻訳があって、とても貴重な一巻だと思う。

巻末にイラスト、日本史年表、地名・人名索引、参考文献、出典の一覧表の他、今では意味が分かり難くなったハンガリー語の語釈も付いてある。残念な事に、イラストの説明がちょっとずれていることがある・・・。
内容が非常に興味深いので、日本に興味のある方、日本に関する外国の資料に興味のある方、是非この一冊を読んで下さい。

"Messziről felmerülő vonzó szigetek I. - Japánról szóló, magyar nyelvű ismertetések a kezdetektől 1869-ig"

Sorozatszerkesztő: Buda Attila
Ráció Kiadó, Budapest, 2010年
476 頁,　３９００フォリント

Antikvár könyvek 古本祭りに行って來た

2010-08-29T00:01:00.004+09:00

A korábban reklámozott “régi könyvek ünnepére” a rendezvény második napján mentem el, de sikerült kifognom az esőt -amúgy is tájfun-idény volt. A rossz időnek köszönhetően kevesen voltak, így nyugodtan tudtam nézelődni, de a sárnak már kevésbé örültem, főleg, hogy szandálban voltam :)
此の前宣伝していた下鴨納涼古本祭りに２日目に行ったが、運良く雨に当たった― 颱風が上陸してた所為かな。
雨天のお蔭で、人が少なかったが、サンダル履いていたので、泥は嬉しくなかった。(笑)

Idén is (?) sok volt a buddhizmussal kapcsolatos könyv, ezek annyira nem érdekelnek, de most sem mentem haza könyv nélkül:
szereztem egy újrakötött meidzsi-kori japán törikönyvet, és egy 1959-ből való mesekönyvet is. Tavaly egyébként egy százéves szanszkrit nyelvtant, egy taisó-kori iskolai olvasókönyvet és egy nagojai szótárt zsákmányoltam :)
今年も（？）佛教関係の本が多くて、其れは私にとっては余り面白くないけど、
今回も手ぶらで帰る訳にはいかなかった：明治時代の歴史の本と１９５９年の絵本を買うことにした。
因みに、去年は大体百年前の梵語の教科書と大正時代の国語の本と名古屋弁辞典を購入した。

1. A törikönyv meidzsi 15. évéből(1882) származik, és sikerült egyből a harmadik kötetet megvennem :) Az eseményeket Oda Nobunagától kezdve az edo-kor végéig tárgyalja, itt-ott illusztrációkkal kísérve.
歴史の本が明治十五年のもので、三巻目を購入した。　日本史を織田信長から江戸幕末迄説いていて、所々挿絵も見られる。

『新撰日本略史　三』　㍾15

2. A mesekönyv a Kódansa kiadó sorozatának egy tagja, 6 mesét tartalmaz, az első mese a címadó:“Hacsikacugi hime” (はちかつぎ姫), ez egy muromacsi kori történeten alapul. A képeket Nakamura Teii (中村貞以) rajzolta, a szöveg pedig Koito Nobutól (小糸のぶ) származik.

絵本は講談社の『講談社の絵本　ゴールド版』のシリーズの第２６番目に当たって、六つの童話が載せられている。表紙に見える「はちかつぎ姫」は室町時代の物語に基づいて小糸のぶ先生によって書かれた。イラストは中村貞以先生による。

『講談社の絵本　はちかつぎ姫』㍼34

日本語の系統に就いて

2010-08-22T00:21:00.003+09:00

Az alábbiakban megpróbáltam összefoglalni a japán nyelv eredetével kapcsolatos főbb elméleteket- 以下で日本語の系統に関する諸説を簡単に纏めてみた:

1. koreai-japán nyelvhasonlítás　日韓両国語比較: Aston, Siratori Kurakicsi, Kanazava Sószaburó, Ramstedt, Hattori Siró, Óno Szuszumu stb
kogurjo-japán nyelvhasonlítás 　日本語・高句麗語の比較: mitu-mit (三), towo-tɔk (十) stb

2. ural-altaji eredet (északi elmélet)　北方説、つまりウラルアルタイ説: Klaproth, Boller, Hoffmann, Winkler, Fudzsioka, Sinmura Izuru, Ogura Sinpei stb

3. déli - tibeto-birmán, ausztronéz - elmélet, illetve déli-északi kevert nyelv elmélet　チベットビルマ語、オーストロネシア語などと言った南方説　又は　南方系言語と北方系言語の混淆　: Sinmura, Macumoto Nobuhiro stb

4. tamil-koreai-japán nyelvrokonság　タミル語・朝鮮語・日本語同系説: Óno Szuszumu

5. rjúkjúi-japán nyelvhasonlítás　琉球語と日本語の比較: Chamberlain, Iha Fujuu stb

6.ainu-japán nyelvhasonlítás　アイヌ語と日本語の比較: Chamberlain, Kindaicsi Kjószuke

Irodalom:

｢国語学研究辞典｣明治書院

Japán számok 和語の数詞

2010-08-15T00:01:00.003+09:00

Közismert, hogy a japán nyelvben két számsor található: a japán és a kínai eredetű.
A mai nyelvben a japán eredetű számok használati köre sokkal korlátozottabb, mint a kínaié, és tízen felül　néhány kifejezést leszámítva - hacuka　二十日, hatacsi　二十歳, miszodzsi　三十路, ómiszoka　大晦日　stb - már a kínai számnevek (ʔiet, ni/ ʒi, sam, si, ngo, liok/liuk, ts'iet, păt, kiuu/ kiəu, ʒiəp/ ʃiəp) dominálnak.
Azért ez nem volt mindig így, a régi japán nyelvben ki lehetett fejezni a 10-nél nagyobb számokat is, igaz , kissé körülményesen　（du：づ, fi: ひ, fo: ほ, ti: ち, se:せ, tu :つ , ）　:

10: towo /-szo

15: towo amari itutu

20: futaszo(di) / fatati

30: miszo

40: jöszo

50: iszo

60: muszo

70: nanaszo

80: jaszo

90: kökönöszo

100: momo / -fo (pl 500: ifo, 800: jafo)

1000: ti

10000: jörödu

" 1792470 éve" (Nihonsoki 3. kötet) : momo jörödu tose amari nanaszo jörödu tose amari kökönö jörödu tose amari futati tose amari jöfo tose amari nanaszo tose amari

kandzsival: 一百七十九万二千四百七十余歳

A sorszámnevek kifejezése is lehetséges volt:

巻第一　az első kötet： maki no tuide fitötu ni ataru maki

A fenti példák alapján érthető, hogy elsősorban miért a kínai eredetű számneveket használják :)

参考文献

『日本書紀』岩波文庫　黄4－1

ホフマン『日本語文典』

藤堂明保　『漢語と日本語』秀英出版

『古語辞典』岩波

Japán nyelvkönyvek a világban: Magyarország :) 世界の日本語教科書［ハンガリー編］

2010-08-04T12:23:00.002+09:00

Véletlenül találtam erre rá, de nagyon tetszik :)

版木・高札

2010-08-01T00:01:00.001+09:00

Májusban Tambában 丹羽　jártam tanulmányi kirándulás keretében, ahol lehetőségem volt megnézni néhány kézirattárat. Az alábbi képeket ott készítettem.

1. nyomódúc. 板木

A legrégibb nyomtatott szöveg, amelyről tudni, hogy melyik korból származik, a 770-ből való "Hjakumantó darani"（百万塔陀羅尼）. A nyomtatványok Japánban is fanyomatos technikával (木版) készültek, a mozgatható betűs (活字) nyomtatást a 16. században ismerték meg. Az országba érkező európai hittérítők nyomdagépet is hoztak magukkal, amelyekkel japán könyveket is nyomtattak. De ez a technika nemcsak Európából, Koreából is átkerült, Hidejosi koreai hadjáratának következtében.　A betűk nemcsak rézből, de fából is készülhettek.
A mozgatható betűs nyomtatás nem tudta kiszorítani a fanyomatos eljárást, még a 19. század végén is nyomtattak így újságot.

(A kínai írásjegyek Európában történő nyomtatásáról az alábbi könyvben olvasható-
Georg Lehner: Der Druck chinesischer Zeichen in Europa. Entwicklungen im 19. Jahrhundert. Harrasowitz Verlag,2004.)

2. kószacu (takafuda). 高札

Olyan fatábla, amivel a rendeleteket, tiltásokat stb tették közzé. Ezt az útelágazásoknál, útkereszteződéseknél, piacokon, hidaknál stb állították fel. Használata a Nara-korszak végén kezdődött, és egészen 1873-ig (Meidzsi 6. éve) folytatódott, amikor is felhagytak a használatával.

A tábla szövege :

高札　明治五年四月

一　火付盗賊人殺或者
贋金札を作り候者等
見聞次第早速共最寄之
役所江召捕へ差出し
又は訴出可申候吟味之上
相違無之候ハゞ御褒美
可被下候事

但召捕候前手疵を負ひ又は
即死等之者江は厚く御救助
可被下候訴人いたし候者引合之
爲め役所へ被召出候節は
職業向迷惑不相成様相應
御年番可被下候願有体可申立候
若隠し置後日他より相顕ニ
おゐてハ曲事たる　偏き事

右被
仰出候趣可相心得者也
壬申四月　　　　豊岡縣

『日本国語大辞典』
『現代日本語講座3』

Tévhitek a japán nyelvvel kapcsolatban3.　似非科学

2010-07-26T08:36:00.008+09:00

Újabb gyöngyszemek a netről-nemcsak nyelvi témában:

"A japán Jimmu név végső soron a magyar jó "folyó" és ma "magas" szavak összetételéből származik. "

Na nézzük ezt a Jimmut (ejtsd: Dzsimmu, kandzsival 神武):

- a Dzsimmu /tennó,a régi kana-helyesírás szerint : tenvau/ posztumusz név (諡号) valójában kínai eredetű (神武　dʒɪĕn mɪuo )

- a Nara-korszakban alkothatták meg、így csak utólag írták bele a Nihonsoki-ba.

- A "Nihongi siki"　szerint Ómino-mifune vezette be:
"私記曰：師説神武等諡名者、淡海御船奉勅撰也"
A posztumusz név adása kínai hagyomány, a posztumusz név kiválasztásának módját könyvekben fektették le； Ómino-mifune is egy ilyen könyvet vehetett alapul.

- a 神　nem jelent folyót, és a　武 nem jelent magasat ⇒ a Dzsimmu nevet Pröhle Vilmos "isteni harcos"-nak fordítja.

- a 神 és a　武 jelentései a Chinese Etymology szerint:

1. 神　gods / deities / immortals / spiritual beings / soul / mind / spirit / appearances / looks / expressions / airs / supernatural / marvelous / wondrous / miraculous / mysterious / mystical / smart / clever
ShuoWen: (说文解字):
天神引出萬物者也從示申聲

2. 武　force / military / warlike / martial / footprints / steps / the length of half a pace / the string of an ancient hat / to inherit / a Chinese family name
ShuoWen: (说文解字):
楚莊王曰夫武定功戢兵故止戈為武

- Dzsimmu trónra lépésének feltételezett időpontja is kínai eredetű (辛酉年春正月庚辰朔), azon az elképzelésen alapul, miszerint a fém-kakas évében politikai változások történnek (讖緯説).

"A japán mitológiában pedig Jimmu-nak hívják a Nap fiát"

Nem, nem Jimmu (Dzsimmu) a Nap fia, hanem pl Ama-no-osi-ho-mimi-no-mikoto 天忍穂耳尊.
Dzsimmu apja Ugaja-fukiaezu-no mikoto (鵜葺草葺不合尊), anyja Tamajorihime (玉依姫).

"..aminek az a mítosz adja a magyarázatát, amely szerint az első ember (s a hun-keresztény szemléletben ez Jézus Krisztus, a japánoknál pedig Jimmu Tenno) testéből lett a Föld, a csontjaiból például a hegyek"

?? A Kodzsikiban és a Nihonsokiban Dzsinmu haláláról mindössze annyit írnak, hogy az Unebi hegytől északra (Nihonsoki: északkeletre) temették el.

Kodzsiki: 　「・・・御陵在畝火山之北方白檮尾上也。」

Nihonsoki: 「・・・明年秋九月乙卯朔丙寅、葬畝傍山東北陵。」

A Föld és a hegyek már jóval korábban létrejöttek... pl:
"古天地未剖陰陽不分混沌如鶏子溟涬而含牙。及其清陽者薄靡而為天、重濁者淹滞而為地・・・"(Nihonsoki)

"A prehisztorikus korszakot a japánok jomon (ejtsd: dzsomon!) korszaknak hívják, nyilván az első japán császár, Jimmu Tenno neve után. "

Nem, maga a dzsómon　（縄文, ráadásul az első "o" hosszú） szó jelentése "zsinórminta". A korszakot a rá jellemző ”zsinórmintás" agyagedényekről (縄文土器) nevezték el.
Ez a szó a meidzsi-korszakban jelent meg, tkp az angol "Cord marked pottery" japán fordítása. Az angol kifejezést Edward Sylvester Morse alkotta meg és használta a Shell Mounds of Omori c. könyvében (1879).

Cord marked pottery (1879) →　索紋（さくもん）→　縄紋土器　（じょうもんどき）→　縄文土器　（じょうもんどき）

A fentiekkel kapcsolatban még annyit jegyeznék meg, hogy ha valaki japán írástörténettel, történelemmel akar foglalkozni, esetleg a Kodzsiki kutatásának szentelné életét, az a minimum, hogy megtanul japánul (mai és klasszikus egyaránt) és klasszikus kínaiul (kanbun 漢文), mert nyelvtudás nélkül nem fog menni.....

Irodalom 参考文献

『日本書紀』岩波文庫

『古事記』岩波文庫

『詳説日本史』山川出版社2000年

Pröhle Vilmos: A japáni nemzeti irodalom kis tükre. 1937 34. oldal

『国史大辞典』

Régi könyvek ünnepe-augusztus 下鴨納涼古本まつり

2010-07-25T23:34:00.003+09:00

Időpont: 2010. VIII. 11-16.

Helyszín: Kjóto, Simogamodzsindzsa、tadaszu no mori.

日にち：2010年8月11日（水）～16日（月）

場所：京都市、左京区　下鴨神社　糺の森

ハンガリー語訳の『君が代』

2010-07-19T20:44:00.005+09:00

A japán himnusz (Kimigajo) kottája, valamint japán és magyar szövege Imaoka "Új Nippon" c. könyvéből:

Magyar irodalom japánul ハンガリー文学の和訳

2010-07-15T00:01:00.005+09:00

　Korábban az egyik hozzászólásban szóba került Imaoka magyar nyelvkönyve (Magyar nyelv négy hét alatt ハンガリー語四週間,大学書林 ), így kiváncsiságból kivettem a könyvtárból.
Érdekes kis könyv, a nyelvtani magyarázatok mellett magyar versek, dalok japán fordításai is megtalálható benne, valamint megemlíti a rovásírást is-a magyar-japán szótártól eltérően, itt helyesen közli az abc-t.

Néhány fordítás a könyvből:

Tavaszi szél-春風

春風は水をあふれさせる、花よ、花よ！
すべての小鳥は、やどをえらぶ、花よ、花よ！
さて私はいったい、誰を選ぼう、花よ、花よ？
お前は私を、そして私はお前を、花よ、花よ！
さて私はいったい、誰を選ぼう、花よ、花よ？
お前は私を、そして私はお前を、花よ、花よ！

Himnusz-国歌

おお神よ、悦びと富をもて
マヂャル人を祝福し給え
彼が敵と闘う時
おんみの守護の手をのべさせ給え
　　　　　・・・・・
すでに年久しく不幸に追わるこの民に
喜びの年を与えさせ給え
もはやこの民は償い終った
過去と未来を

（ケルチェイ）

Szózat-激

ああ　マヂャル人よ　なれ　雄雄しくも
祖国に忠実なれ
祖国こそ　なれを育てし揺籃
なが身を被う墓場ぞ

ここの外に　世界には
なれを容るる所はあらじ
運命の手が　なれを祝福し　また　苦しめるとも
なれ　ここに住み　ここに死すべきぞ

　（ヴェレシュマルティ）

Füstbe ment terv-むだになった腹案

郷里に帰るみちすがら
私はながく逢わないお母さんに
どのように口を切ろうかと
そのことばかり考えつめてきた

私の揺籃をゆすってくださったお母さんが
ぐっと腕をのばされる時
どんな美しいこと　愛らしいことを
私は言うべきだか

数限りない　たえなる美しい考えが
私には浮かんできた
その時乗物は走っているのに
時は立ち止まっているかのように思われた

私が小さな部屋に踏み入ると・・・・・・
お母さんは私を見かけて飛びついて来た・・・・・・
私も　お母さんの唇に
声もたてず　ぶらさがった・・・・・・
木になった果物のように

（ペテーフィ）

Nemzeti dal- 国民歌

起てよ　マヂャル人　祖国は叫ぶ！
時は来れり　今か　再び来らず！
奴隷になるか　自由になるか？
汝ら　この両者のいづれかを選べ！
我ら　マヂャル人の神に
祈誓する
我らは　二度と奴隷にはならぬと
祈誓する！

（ペテーフィ）

Sajnos nem tudom, hogy a fentieknek van-e más japán fordítása...

参考文献

今岡十一郎著『Magyar nyelv négy hét alatt ハンガリー語四週間』大学書林　㍼44年

Egy kis okinavai nyelv(járás) ウチナーグチ

2010-07-10T13:13:00.006+09:00

Egy okinavai étteremben jutottam hozzá a képen látható zacskóhoz ,melyen az alábbi kifejezések olvashatók :

okinavai 　　　　　　 köznyelvi

メンソ～レ：　　　　　　いらっしゃいませ

ニフェーデービル：　　　ありがとうございます

ワッサイビータン：　　　ごめんなさい

チューガナビラ：　　　　こんにちは

クワッチーサビラ：　　　いただきます

チヤーガンジュ、
ヤミセーミ：　　　　　元気ですか

ユタシク、
ウニゲーサビラ：　　　よろしくお願いします

ワカヤビタン：　　　　　わかりました

チヤービラタイ：　　　　ごめんください　　　

Az Amazonon is árulnak okinavai szótárt, nyelvkönyvet, társalgást, és van, amelyikhez még hanganyag is jár (CD 沖縄語の入門,白水社) .
Nekem Kadekava Manabu náfai (Nafa /Naha 那覇) társalgási könyve van meg, de sajnos még nem volt alkalmam élesben kipróbálni...
(嘉手川学著『旅の指さし会話帳国内編1沖縄』)

Könyvajánló - japán nyelv-és írástörténet　日本語史などに関する書籍のお薦め

2010-07-01T00:07:00.000+09:00

Az alábbiakban azok számára szeretnék ajánlani a japán nyelv történetével, japán írástörténettel foglalkozó ismeretterjesztő könyveket, akik legalább középfokon tudnak japánul, és érdeklődnek ezen témák iránt.
Az Iwanami　岩波 egész jó kis könyveket ad ki, lássuk:

1. Jamagucsi Nakami könyve (山口仲美著「日本語の歴史｣) a japán nyelv történetéről-élvezetes stílusban magyarázza el a nyelvtörit, számos korabeli idézettel illusztrálva. Ennek a könyvnek a hatására kezdett el érdekelni a Kondzsaku monogatari indiai meséi.

2. Ósima Sódzsi sinológus könyve　（大島正二著『漢字伝来』） a kandzsi átkerülését, japán nyelvre való alkalmazásának történetét és a Tang-kori kínai kiejtés "eljapánosodását" （漢字音）mutatja be körülbelül 200 oldalon.

3.Szaszahara Hirojuki (笹原宏之著『日本の漢字』) könyve a kandzsi japán nyelvre történő használatáról és a kokudzsiról（国字） .

4. Komacu Sigemi a kana írás történetéről írt könyvet (小松茂美著「かな―その成立と変遷―」). Az olvasásához szükséges lehet a klasszikus japán nyelv ismerete.

Ha már a klasszikus japán nyelv ( 古文) szóba került, számos bevezető jellegű tankönyv kapható, mint pl ez -ennek segítségével egy hónap alatt elsajátítható a klasszikus japán nyelv alapjai.
1日1題・30日完成古文(高校初級用)

Magyaroknak íródott, japán nyelvtani összefoglalóként Kiss Sándorné könyvét tudom ajánlani (Kiss Sándorné Székely Ilona: Japán nyelvtani összefoglaló. Tárogató kiadó.)

ゐ・ゑ

2010-06-21T18:36:00.002+09:00

Szabolcs nevű kedves olvasóm a ゐ　（ヰ）és　ゑ　（ヱ）kanákról érdeklődött:
"Engem érdekelne még a ゐ és a ゑ története is. Mi történt az eredeti kiejtésükkel? Talán a századok során kikoptak a nyelvből?"

A 　ゑ（ katakana ヱ）hangértéke eredetileg "we" volt, de a 13-14. század körül összekeveredett a kiejtése a "je"-vel az utóbbi javára. (eredetileg "e" és "je" is volt, de a 10. században eltűnt a kiejtésbeli különbség köztük, és az "e" eltűnt)
A "je" leírására így egyaránt használták a え・ゑ kanákat; a portugálok mindkettőt YE-nek írták át.Az Edo-korban aztán a "je" "e"-vé változott.
Az ゐ　（ヰ）is eredetileg a wa-sor része volt wi hangértékkel, de a 13-14. század körül a kiejtése azonos lett az い　i-vel- a portugálok mindkettőt Y-vel jelölték.

A modern kana-helyesírás (現代仮名遣い) nem alkalmazza a　ゑ és 　ゐ　kanákat, ezekkel manapság elsősorban csak a klasszikus japán szövegekben találkozni, de ebben az esetben is "e"-nek és "i"-nek olvassák.

参考文献

『１日１題　30日完成　古文』日栄社
『日本語要説』ひつじ書房
Joam Rodriguez: ARTE BREVE DA LINGOA IAPOA. 1620.
Senga Toru: "A jen szó és ami körülötte van." Magyar Nyelv, 2005. július

Tévhitek a japán nyelvvel kapcsolatban2.　似非科学

2010-06-16T21:58:00.018+09:00

Ez már biztos régi, de én csak most fedeztem fel:

"A nagyúr = nádor szó Japánban is használatos. Nadori : békebiró. Japán császár régen: ,nadairi’ és ,nadarsin".
""A japán nadori = császár szó...""

Hűha! Először is, tudtommal nincs olyan szó, hogy "nadairi". Viszont van olyan, hogy "dairi"　内裏, ami eredetileg palotát jelent (legrégebbi ismert előfordulása i.sz. 724), de később már a császárra is alkalmazták. Vö. mikado　御門- palota kapuja ⇒ császár.
A dairi "természetesen" sino-japán szó　（漢語）, a "dai" a 内 kan-kiejtése（漢音）.
Létezik még a "daidairi" vagy "taidairi" 大内裏 szó is, ami palotát jelent, és főleg Heiankjót (平安京) vagy Heidzsókjót (平城京) értik alatta.

Van egy olyan szó is, hogy "nadari"　傾, de ennek jelentése　"lejtő" (＝nadare 傾れ・雪崩), ráadásul a 日本国語大辞典　szerint az első írásos említése az 1940-es évekből származik (!).

"Nadarsin" sem létezik, de talán hangzásban a "naidaidzsin" 内大臣 áll hozzá　legközelebb. Ez egy tisztség kínai eredetű neve, japánul "ucsi no otodo".

A nadorira nem találtam se "békebíró", se "császár" jelentést....a szótárban ilyeneket látok　helyette:

nadori 汝鳥、名取
natori 名取
natori 菜鴨

Ami a nagyúr, nádor , békebíró szavak japán megfelelőit illeti, azok a következők:

nagyúr:　大君 (taikun),　殿様 (tonoszama),　藩侯 (hankó),　主君 (sukun)

békebíró:　治安裁判官 (csianszaibankan)、治安判事 (csianhandzsi)、仲裁者 (csúszaisa)、調停者 (csóteisa)

nádor:　副王 (fukuó)

( a császárt lásd a hozzászólásokban)

A nádor szó japán eredeztetése nem mai találmány, az 1863-ban megjelent "A nádori és országbírói hivatal eredete és hatáskörének történeti kifejlődése" c. könyv 10. oldalán olvasható az alábbi mondat:

《..Hasonlóképpen a keleti nyelvekből származtatja elnevezésünket Kállay; mire szerinte utal: a japáni császárok "Na-dairi" és "Na-darsin" neve, mely címek Klaproth értelmezése szerint jelentik "le ministre de la maison du Dairi," vagy "grand officier de l' interieur"..》

Lábjegyzetben a Journal Asiatique 62. számának 160. oldala van megadva (Sur les Daïris ou empereurs du Japon, par M. Klaproth)
Lássuk mit találni benne a fenti szavakról:

"Le Na dai sin (Neï ta tchhin), grand officier de l' intérieur, est le ministre de la maison du Daïri, et si un des trois dignitaires, mentionnés tout à l'heure, est hors d'état de vaquer à son emploi, il est chargé de la remplacer"
(164. oldal)

Látható, hogy Klaprothnál nem szerepel se Na-dairi, se Na-darsin- Kállay vagy félreolvasta a Na dai sin szót, vagy szándékosan eltorzította...
Podhorszkynál is a "nadori" békebírót jelent, de ő is "elfelejtett" forrást, hivatkozást megadni. (M. Nyelvészet, II. kötet, 1856. 35. oldal)

参考文献

Sur les Daïris ou empereurs du Japon, par M. Klaproth. Nouveau Journal Asiatique, Janvier 1833.

Frankl Vilmos: A nádori és országbírói hivatal eredete és hatáskörének történeti kifejlődése. 1863

Imaoka: Magyar-japán nagyszótár.

『明解古語辞典』三省堂

『現代新国語辞典』学研

Joam Rodriguez: ARTE BREVE DA LINGOA IAPOA. 1620

『日本国語大辞典』

米国平文先生著『和英語林集成』

Új kandzsik 常用漢字：196字追加、　5字削除

2010-06-10T20:32:00.011+09:00

Egy többé-kevésbé friss hír: 196 kandzsival bővítik a dzsójó kandzsik　常用漢字 listáját, illetve a listából 5 korábbi kandzsit törölnek.
A törlésre kerülő írásjegyek:
勺　シャク　錘　スイ、つむ　　　銑　セン　　　脹　チョウ　　匁　もんめ

Az újonnan hozzáadásra kerülő kandzsik:

挨　アイ
曖　アイ
宛　あてる　
嵐　あらし
畏　イ、おそれる
萎　イ、なえる
椅　イ
彙　イ
茨　いばら
咽　イン
淫　イン、みだら
唄　うた
鬱　ウツ
怨　エン、オン
媛　エン
艶　エン、つや
旺　オウ
岡　おか
臆　オク
俺　おれ
苛　カ
牙　ガ、ゲ、きば
瓦　ガ、かわら
楷　カイ
潰　カイ、つぶす
諧　カイ
崖　ガイ、がけ
蓋　ガイ、ふた
骸　ガイ
柿　かき
顎　ガク、あご
葛　カツ、くず
釜　かま
鎌　かま
韓　カン
玩　ガン
伎　キ
亀　キ、かめ
毀　キ
畿　キ
臼　キュウ、うす
嗅　キュウ、かぐ
巾　キン
僅　キン、わずか
錦　キン、にしき
惧　グ
串　くし
窟　クツ
熊　くま
詣　ケイ、もうでる
憬　ケイ
稽　ケイ
隙　ゲキ、すき
桁　けた
拳　ケン、こぶし
鍵　ケン、かぎ
舷　ゲン
股　コ、また
虎　コ、とら
梗　コウ
喉　コウ、のど
乞　こう
傲　ゴウ
駒　こま
頃　ころ
痕　コン、あと
沙　サ
挫　ザ
采　サイ
塞　サイ、ソク、ふさぐ、ふさがる
埼　サイ
柵　サク
刹　サツ、セツ
拶　サツ
斬　ザン、きる
恣　シ
摯　シ
餌　ジ、えさ、え
鹿　しか、か
叱　シツ、しかる
嫉　シツ
腫　シュ、はれる、はらす
呪　ジュ、のろう
袖　シュウ、そで
羞　シュウ
蹴　シュウ、ける
憧　ショウ、あこがれる
拭　ショク、ふく
尻　しり
芯　シン
腎　ジン
須　ス
裾　スソ
凄　セイ
醒　セイ
脊　セキ
戚　セキ
煎　セン、いる
羨　セン、うらやむ、うらやましい
腺　セン
詮　セン
箋　セン
膳　ゼン
狙　ソ、ねらう
遡　ソ、さかのぼる
曾　ソウ、ゾ
爽　ソウ、さわやか
痩　ソウ、やせる
踪　ソウ
捉　ソク、とらえる
遜　ソン
汰　タ
唾　ダ、つば
堆　タイ　
戴　タイ
誰　だれ
旦　タン、ダン
綻　タン、ほころびる
緻　チ
酎　チュウ
貼　チョウ、はる
嘲　チョウ、あざける
捗　チョク
椎　ツイ
爪　つめ、つま
鶴　つる
諦　テイ、あきらめる
溺　デキ、おぼれる
填　テン
妬　ト、ねたむ
賭　ト、かける
藤　トウ、ふじ
瞳　ドウ、ひとみ
栃　とち
頓　トン
貪　ドン、むさぼる
丼　どんぶり、どん
那　ナ
奈　ナ
梨　なし
謎　なぞ
鍋　なべ
匂　におう
虹　にじ
捻　ネン
罵　バ、ののしる
剥　ハク、はがす、はがれる、はぐ、はげる
箸　はし
氾　ハン
汎　ハン
阪　ハン
斑　ハン
眉　ビ、ミ、まゆ
膝　ひざ
肘　ひじ
訃　フ
阜　フ
蔽　ヘイ
餅　ヘイ、もち
璧　ヘキ
蔑　ベツ、さげすむ
蜂　ホウ、はち
貌　ボウ
頬　ほお
睦　ボク
勃　ボツ
昧　マイ
枕　まくら
蜜　ミツ
冥　メイ、ミョウ
麺　メン
冶　ヤ
弥　ヤ
闇　やみ
喩　ユ
湧　ユウ、わく
妖　ヨウ、あやしい
瘍　ヨウ
沃　ヨク
拉　ラ
辣　ラツ
藍　ラン、あい
璃　リ
慄　リツ
侶　リョ
瞭　リョウ
瑠　ル
呂　ロ
賂　ロ
弄　ロウ、もてあそぶ
籠　ロウ、かご、こもる
麓　ロク、ふもと
脇　わき

Kóki dzsiten 康煕字典

2010-06-09T01:57:00.005+09:00

A Qing-dinasztia uralkodójának, Kangxi 康煕/ Kóki / Elhe taifin ᡝᠯᡥᡝ ᡨᠠᠶᡳᡶᡳᠨ parancsára 1710-ben Zhen Tingjing /Csin Teikei 陳廷敬 és Zhang Yushu/Csó Gjokuso　張玉書 hozzálátott egy új írásjegyszótár összeállításához. A szótár 1716-ban készült el, és a császár után a "Kangxi szótár" címet adták neki.
Ez a szótár 42 kötetes, ebből 36 a tényleges szótár, a többi hat pedig index, kiegészítések, rímtáblázatok stb. Az írásjegyek száma kb 49 ezer. Az írásjegyeket gyök szerint csoportosították, és a gyökökön belül vonásszám szerinti sorrendben követik egymást.
A szócikkek felépítése a következő:
-kandzsi
-a kandzsi kiejtése a fanqie　反切 módszer alapján - a japán kiadásban katakanával is megadják mind az On　音, mind a Kun 　訓　olvasatot
-a kandzsi jelentése
-példamondatként néhány klasszikus idézet, kezdve a konfuciánus művekkel.
A szótár hátránya, hogy nincsenek írásjegy- összetételek (熟語).

A szótár Japánba is átkerült, először 1778-ban adták ki, és még ma is kapható, pl DVD-ROM formában. On-line változata is létezik: 康熙字典網上版 , 康煕字典.

参考文献

『国語学研究辞典』
『康煕字典』

Tévhitek a japán nyelvvel kapcsolatban1.　似非科学

2010-06-08T13:36:00.024+09:00

Az interneten jó pár honlapon, fórumon lehet találkozni a japán-magyar nyelvrokonság lelkes híveivel, kik a nyelvrokonság bizonyítékaként hasonló hangzású japán és magyar szavakat vetnek össze.
Egy kis ízelítő:

mizu - víz

hakcsó - hattyú

ko - öböl, tó

haramu 'múlandóság' - halandó

Kioto - kikötő

samuraj - Szem-Úr-Raj

itosii - édes, ides

szeki - szék

stb

A fenti "módszerrel" akár még a német-japán (Name- namae 名前, so - szó　そう, fett- futoi　太い), vagy az arab - japán (انت anta - anta /anata 貴方、جبة dzsubba -dzsuban 襦袢) nyelvrokonság is "bebizonyítható" :)
Nos, a magyar és a japán nem attól lesz rokon nyelv, hogyha összevetünk néhány "hasonló" hangzású szót a MODERN nyelvből...
Hogy mi alapján állapítják meg a nyelvrokonságot, arról itt lehet olvasni egy kis összefoglalót.

Ami a fenti japán szavakat illeti,a 水　mizu az ójapánban midu, és általában koreai átvételnek tartják (mïl).

※　A　白鳥 hakucsó sino-japán szó, elsődleges jelentése: fehér tollú madár. Ebben a jelentésben először a 14. századi Taiheikiben 　太平記　látható:
一七・山門攻事「白鳥（ハクテウ）の羽にてはぎたる矢の、十五束三臥有けるを」
Másodlagos jelentése hattyú, ennek japán megfelelője a 鵠　kugui (kugufi), illetve 白鳥 siratori:
古事談〔１２１２～１５頃〕一・白鳥来侍従池事「有白鳥〈羽鳥四尺許。身長三尺〉来住侍従池」
A japánban a "h" csak a 17. századtól jelent meg ; a hakucsó a japán-portugál szótárban facuchô alakban szerepel: 「Cignus 〈略〉Facuchô （ハクチョウ）、クグイノタグイ」

※　A 　湖　ko szintén sino-japán (γuo), japánul mizuumi lenne...

※　A haramu (faramu)　孕む jelentése nem múlandóság, hanem "terhes", "magában foglal", "felduzzaszt" (a szél pl vitorlát), "duzzad"(kalász).

※　A Kiotó kandzsikkal 京都. A　京 (ki̯ɒng) jelentése "főváros, ahol palota áll", a 都 (tuo) jelentése "nagy város, ahol az emberek összegyűlnek"-tehát semmi köze a kikötőhöz.
A Kiotó (japánul Kjóto) olvasat pedig szintén kínai eredetű.

※　A szamurájról már korábban írtam.

※　Az itosii　愛しい eredeti jelentése "sajnálatra/szánalomra méltó, szegény". "kedvelt", "szeretett" jelentésben a 16. századtól van rá példa. Az itosii szó az itofu　厭 igéből lett képezve (itofu → itofosi), a hangalak változása: いとほし→いとをし→いとうし→いとし.

※　A szeki 席　egyrészt sino-japán szó, másrészt eredetileg gyékényszőnyeg jelentésű. Átvitt értelemben jelenthet ülőhelyet (legkorábbi előfordulása a 13. század) is, de a "szék" japánul iszu / isi　椅子 (isi:10. század, iszu: 15. század ) vagy pedig kosikake　腰掛 (16. század).

A fenti példa jól jellemzi az amatőr nyelvészek (nyelv)ismereteit.....

参考文献

『日本語源大辞典』

大野晋編『岩波古語辞典』1975年

中古音はGrammata Sericaによる　→ 『世界の文字の図典』吉川弘文館

『Vocabvlario da Lingoa de Iapam』

『現代新国語辞典』学研

『日本国語大辞典』

の

2010-06-03T08:59:00.003+09:00

Korábban már említettem, hogy a hiragana no の　szótagjelet Taiwanon is használják a　的 helyett (a birtokviszonyt a japánban a "no" の　partikula jelöli).
A múltkori "Kínai nyelvjárások kutatása（中国方言研究）" c. órán ez a téma is szóbakerült, és megtudtam, hogy nemcsak Taiwanon, de Kínában és Szingapúrban is előfordul a "no" szótagjel használata -ezen az órán a kínai nyelvet anyanyelvként vagy második nyelvként beszélő diákok (szingapúri, belső-mongol, sibe) is részt vesznek, így az info első kézből való. A　の -t Szingapúrban "de"　的 vagy "zhi" 之 kiejtéssel használják, de Kínában japánul, no-nak 　olvassák ki. A belső-mongol csoporttárs viszont mongolul ejti ki (ᠪ ai/ɔi/əi).... :)

臺灣で「的」の代わりに平仮名の「の」が使われていることがあるということに以前は言及したが、
この前の「中国方言研究」と言う授業で「の」の話になったが、
臺灣だけではなく、中国と新嘉坡でも「的」を「の」で代用するのを始めて知った。
この授業に中国語を母語、若しくは第二言語として話す留学生が参加するので、
情報が正しいと思う。
新嘉坡の留学生の話によると、新嘉坡で「の」はde　（的）または zhi (之)と読まれるが、
中国ではそのまま「の」と読まれるそうだ。
内蒙古の留学生が、意外なことに、「の」をモンゴル語で ai/ɔi/əiと読むんだって。

Wától Nipponig 倭から日本まで

2010-06-01T09:22:00.004+09:00

Japán elnevezése a *régi kínai forrásokban 倭 (ɂuar-ɂua-uo-uə, sino-japán: wa), amit aztán a japánok is átvettek és használtak a Kínával való kapcsolattartás során. A 倭 jelentése "kicsi görbe hátú ember", emiatt a japánok később a 和 kandzsit kezdték használni (ɦuar-ɦua-huo-hə/huə, sino-japán: wa).A 倭 illetve a (大)和 kandzsit kezdetben japánul "jamato"-nak olvasták, de ezt a Muromacsi korszaktól kezdve a sino-japán "wa" olvasat váltotta fel.
Mellesleg ebből a 倭-ból származik Japán mandzsu neve, az ooze ᠣᠣᡯᡝ is (倭子), és a nanai "niktǝ guroŋ ba"(az alacsony emberek földje) elnevezés is talán ebből származhat.
A 日本 "a nap eredete" név kb a 8. századtól **terjedhetett el, de hasonló országnevet használt Sótoku herceg 聖徳太子 is a Sui-dinasztiának küldött levelében (日出處天子　a felkelő nap földjének ég-fia).
A 日本-t a japánok kezdetben szintén "jamato"-nak ***olvasták, de hogy ezt mikor váltotta fel a ****kínai eredetű nihon (nifon), nippon, dzsippon (Vocabvlario da Lingoa de Iapam 日葡辞書: Iippon: fino moto. oriente i. Iapão) olvasat, még nem világos....

*
魏志　倭人傳：倭人在帯方東南海之中・・・・。

**
旧唐書：日本國者、倭國之別種也。以其國在日邊、故以日本爲名。或曰、倭國自悪其名不雅、改爲日本。

新唐書　東夷伝:日本古倭奴地。・・・後稍習夏音悪倭名、更号日本、使者自言、国近日所出以爲名。

***
日本書紀巻一　「日本此云耶麻騰(jamatö)」

****
A Gakken-féle sino-japán írásjegy szótár szerint (漢和大字典) a 日 és a 本 kandzsik kiejtése a kínaiban a következőképp változott:

日　niet – niĕt (rɪĕt)--rɪəɪ --- rï

本　puən---puən----puən----pen

Így a niĕt puən sino-japán kiejtése a nippon / nitifon, a rɪĕt puən –é pedig a dzsippon (lásd még vietnámi Nhật Bản, koreai Ilbon 일본.)

nit(i) + fon = nippon

dzsit(i) + fon = dzsippon

参考文献

学研『漢和大字典』

『日本語源大辞典』

杉本つとむ著『語言海』

『Vocabvlario da Lingoa de Iapam』（日葡辞書）

『日本国語大辞典』

『日本史広辞典』

『魏志倭人伝・後漢書倭伝・宋書倭国伝・随書倭国伝』岩波書店

『日本語の隣人たち』

Kép forrása: 節用集. 上,下慶長年間

Kandzsiból állatfigura ?! 『漢字』から『動物』に変換！！

2010-05-23T11:25:00.002+09:00

A Bandai　㈱バンダイ cég most dobott piacra egy új játékszert 「超変換!! もじバケる」 néven, ami nem más, mint egy "transzformer", azzal az eltéréssel, hogy itt kandzsiból lesz állatfigura :)
A sorozat 6 darabból áll, a következő kandzsik találhatók benne-mindegyik 4 színben:
犬　[kutya], 虎　[tigris], 魚[hal]，　馬 [ló], 鳥 [madár], 竜 [sárkány].
Az ára meglehetősen alacsony, mindössze 105 jenbe kerül. És még rágógumi is jár hozzá.

　⇒　

　　　⇒　　