看板 Cégtábla 2.

天賜百福　（横浜・中華街）

老維新　（横浜・中華街）

ひち　（質）　A köznyelvi しち nyelvjárási alakja.

장터 韓 우동

三井（？）

中国漢方

タ辛

縁蛸　

Az év kandzsija 絆

Az idei év kandzsija a 絆  "kötelék". A második helyezett a 災,   a harmadik a　震　 lett.

sino-japán: han, ban

kun olvasat: kizuna, cunagu, hodasi, hodaszu,/ sirikuta, madarakanari/

putonghua: bàn

kantoni: bun_

sino-vietnámi:bạn

sino-koreai: 반


参考文献

『粤京日注音　漢日字典』
『字通』
『Nam-Hoa Tự Điển 南華字典 』
『실용대옥편』

Japán madárnyelv 挟詞・バビ語

"Madárnyelv" nemcsak a magyarban, de a japánban is megtalálható. Japán neve haszamikotoba 挟詞 / karakoto, karagon 唐言 / karakotoba　唐詞 / irekotoba 入れ詞. Eredetileg titkos nyelvként használták az edo-kori örömnegyedekben, majd később nyelvi játékká vált.

Néhány példa:

客　（きゃく）　→　ききゃかくく

いやな人　　　　→　いきやかなかひきとこ

焼餅　（やきもち）　→　やしきしもしちし

Amennyiben b-vel kezdődő szótagokat (バ行) szúrnak be, akkor azt  babigo (バビ語) -nak hívják:

史（ふびと）　→　ふぶびびとぼ

こんにちは　→　こぼんにびちびはば
 

参考文献　/ Forrás:

『日本国語大辞典』

A magyar / hun/ xiongnu népnevek a japán forrásokban 日本の文献に現れる「ハンガリー」、「匈奴」、「フン」に就いて

Időnként lehet hallani olyan véleményeket, hogy a japán köztudat szerint  a magyarok és a japánok rokon nép. Azonban eddigi tapasztalataim szerint a japánok 90 százalékának fogalma sincs se Magyarországról, se a magyar nyelv létezéséről (a 外人　csakis angolul beszélhet). Az elterjedt városi legendával szemben a japán iskolai tankönyvekben sem írnak a magyar-japán rokonságról, de a világtörténelem tankönyvben is csak néhány magyarországi történés van megemlítve. A magyar-japán rokonság eszme a 19. században alakulhatott ki, kialakulására valószínűleg hatással lehetett a japán nyelv ural-altaji vagy uráli eredeztetése is. A Magyarország képről a korabeli Japánban bővebben lásd a "Birodalmak asztalánál" c. könyvet.
Ettől függetlenül persze érdekes téma, hogy a magyar, hun népnevek mikor jelennek meg a japán forrásokban -a hozzászólásokban várom a kiegészítéseket, pontosításokat.　よろしく　m(__)m

1. Magyarország (mai japán neve: Hangarí ハンガリー)

Magyarország először valószínűleg az 1623-as 職方外紀 nevű világtérképen bukkan fel, Wonkaria 翁加里亜　néven. Szintén ezen a néven jelenik meg az 1714-es 世界人物図巻 c. műben, ami a külföldi országokat, népeket mutatja be. Ebben egy magyar férfi és asszony képe látható; a kép szélén a következő magyarázat olvasható:
翁加里亜ハウンカリートモ云此国欧羅巴ノ内ニ在テ産物甚多豊饒ニテ牛羊(殊?)二繁殖スト云最モ寒國也　
"Wonkariát Unkarínak is nevezik. Ez az ország Európában van. Terményekben nagyon gazdag, sok marhát és birkát tartanak. Rendkívül hideg ország".　

Van egy ritkábban használt szó is a magyarokra, a madzsáru マジャール. Erről egyelőre a következő adatokat találtam:

特命全権大使米欧回覧実記, 1878: マキアーレン makiáren (← Magyaren ?)

最新外国地理教科書, 1902: マジャール madzsáru 　

/A Mongolok Titkos Történetében is előfordul a magyar népnév (kínai átírásban 馬札舌兒), amit a japán fordításban madzsaru-nak マヂャル　馬札兒 írtak át/

Magyarország egyéb japán elnevezéséről szintén a Birodalmak asztalánál c. könyvben lehet olvasni (46-47.oldal).


2. Xiongnu　/ japánul kjódo 匈奴/

A  日国　szerint a　匈奴   népnév első előfordulása a 14. századi　　松井本太平記-ben látható:
「誓って匈奴（ケウド）を掃って身を顧みず五千の貂錦胡塵に喪す」

Később a 匈奴　 szó  a szendai daimjóra is utalhatott.   Mivel Óút 奥羽  "barbár" földnek tartották, ezért kapta a  szendai daimjó  a 匈奴  becenevet ：　「匈奴をばとうとう嫌ひ高尾死に」　
(雑俳・柳筥　1783－86. 二)


(a 匈　kjó / xiong kandzsinak "ebiszu" olvasata is van, amelynek jelentése : barbár)


3. Hun

A hunok (mai japán elnevezésük fun フン) említésével is eddig csak meidzsi-kori könyvekben találkoztam, pl :

『羅馬史略』　1874: 　　匈奴　ハンス　　hanszu　 (← angol Huns ?)

『丸善　百科全書』　1885: 匈奴　ヒュンヌ　hjunnu （← hiungnu ?）

『樗牛全集』　1906:　　　フン人　fun(dzsin) (← angol Hun ?)



参考文献/ Forrás:

Tóth Gergely: Birodalmak asztalánál. A monarchiabeli Magyarország és Japán kapcsolattörténete 1869-től 1913-ig, korabeli és új források alapján.  Ad librum, 2010
『日本国語大辞典』
『角川外来語辞典』
大槻文彦編訳『羅馬史略』巻十　1874年　10.lap　
『丸善　百科全書』第二冊中巻　1885年　809.oldal
『樗牛全集』　第５巻 博文館 1913年 (első kiadás:1906)　525．oldal
『特命全権大使米欧回覧実記』 1878年 4. kötet　420. oldal
『最新外国地理教科書』 1902年 2. kötet 　32. oldal
『成吉思汗実録』 1907年　 589. oldal