2009年2月23日月曜日

Külföldi személynevek kandzsival  外国人名の漢字表記


 A magyar vonatkozású neveket félkövérrel jelzem.


愛新覚羅 (アイシンギョロ): Aisin Gioro ᠠᡳᠰᡳᠨ ᡤᡳᠣᡵᠣ

阿骨打 (アクダ): Akuda   

安得仙 (アンデルセン):  Andersen


歴山王 (アレキサンダー): Nagy Sándor

也速該 (イェスカイ): Jiszügej   (Есүхэй)

恵和 (エワ): Éva

窩闊台 (オゴダイ): Ögödei

鵞瓈皤児 (ガリバー): Gulliver 

加里波地 (ガリバルチ): Garibaldi

噶爾丹 (ガルダン): Galdan  (Галдан)

忽必烈 (クビライ): Kubiláj (Хубилай)

苦楽武荷 (クラプカー): Klapka

骨数斗 (コースート): Kossuth (a mai japánban: コシュート)

哥白尼 (コペルニクス): Kopernikusz

豪流勁 (ゴールゲー): Görgey 

甘博斐: Kompolthy Jób

沙翁 (サオウ): Shakespeare

沙吉比亜・沙士比阿 (シェークスピア): Shakespeare

蕭邦 (ショパン): Chopin

斯達林 (スターリン): Sztálin

世明礼 (セメレ): Szemere (Attila)

跎雄斯 (ダリウス): Dareiosz داریوش

折和甫 (チェーホフ): Csehov

成吉思汗 (チンギスカン・ジンギスカン): Dzsingisz kán (Чингис хаан ᠴᠢᠩᠭᠢᠰ ᠬᠠᠭᠠᠨ )

宗喀巴 (ツォンカパ): Congkápa ཙོང་ཁ་པ་

鉄木真 (テムジン): Temüdzsin (Тэмүжин)

杜馬 (デュマ): Dumas

拿破侖 (ナポレオン): Napoleon

南懐仁 (なんかいじん):Ferdinand Verbiest

牛頓 (ニュートン): Newton

諾貝爾 (ノーベル):Nobel 

海頓 (ハイドン): Haydn

比須麦克 (ビスマーク): Bismarck

龐太我剌私 (ピタゴラス): Pitagorasz 

伯徳琭 (ペーテル・ペートル): Péter

貝多芬 (ベートーベン): Beethoven  

伯徳令 (ベッテルハイム): Bettelheim Bernát 

辨武 (ベン):Bem 

卞燿武思幾  (ベンヨウスキー): Benyovszky

荷馬 (ホメロス): Homérosz

馬哈黙  (マホメット): Mohamed محمد

魔利提列瑣 (マリアテレジア): Mária Terézia

馬克思 (マルクス): Marx

馬可波羅 (マルコポーロ): Marco Polo

美瑟 (モーゼ): Mózes משה

莫差特 (モーツァルト): Mozart

蒙娜麗莎 (モナリサ): Mona Lisa

耶蘇・邪蘇 (ヤソ): Jézus ישוע

飛豪 (ユーゴー): Victor Hugo

彪氏 (ビクトル・ユーゴ):  〃

梨斯特 (リスト):Liszt

利瑪竇 (りまとう): Matteo Ricci

婁騒 (ルソー): Rousseau

羅拿 (ルノアール): Renoir

列寧 (レーニン): Lenin

羅西尼 (ロッシー二): Rossini 

魯敏孫 (ロビンソン): Robinson

瓦的 (ワット): Watt



ハンペンゴロウ Benyovszky Móric


参考文献・出典

『宛字外来語辞典』 柏書房
『佳人之奇遇』
『漢字源』
『語源海』
『この一冊で漢字王』
『難字大鑑』柏書房

2009年2月19日木曜日

Külföldi pénznemek kandzsival 外国通貨の漢字表記

盾 (ギルダー):  Gulden

志 ( シリング): Shilling

仙 (センタヴョー): Centavo

仙 (セント): Cent

弗 (ドル・ドラー): Dollar

抜 (バーツ): Baht  บาท

比斯 (ピアストル):  Piaszter قروش

法 (フラン):  Francia frank

夫・夫羅令 (フロリン): Florin 

別索 (ペソー):  Peso

片 (ペンス):  Pence

片 (ペンニー):  Penny

磅・鎊 (ポンド):  Font

馬・馬克 (マルク): Márka

鉝・里拉・里+刂(リラ): Lira

廬・廬比 (ルピー): Rúpia  रुपया

盾 (ルピア): indonéz rúpia

留 (ルーブル):  Rubel (Рубль)

☆ A 弗 "dollár" jelentésben Koreába is átkerült, olvasata “bul”, de ma már csak hangullal írják().



参考文献・出典


『各国貨幣度量訳字例』㍾24

『漢字源』

笹原宏之著 2006年『日本の漢字』岩波新書

平文『和英語林集成』第三版

2009年2月17日火曜日

Manjógana 万葉仮名

Maganának  真仮名 is nevezik. Olyan írásmód, amiben a kínai írásjegyeknek csak a kiejtését használják az írásjegy jelentésétől függetlenül.
Eredete Kínába nyúlik vissza, tkp a jiajie-nek 仮借(かしゃ) felel meg.
Kínában mind a mai napig használják idegen nevek, szavak lejegyzésére.
A „Mongolok titkos története” (Монголын Нууц Товчоо 元朝秘史) is ebben a formában, azaz kínai átírásban maradt fenn. 
Japánban az isz. 5. századtól használják, kezdetben személy-és helyneveket, később már szavakat, szövegeket is ezzel az írásmóddal jegyezték le.
Pl 伊太加 Itaka   意柴沙加 Ösiszaka
 A később kialakult hiragana 平仮名 és katakana 片仮名 szótagírástól eltérően többnyire megkülönbözteti a zöngés és zöngétlen mássalhangzókat (多 ta 陀 da stb).
A legismertebb emléke a „Manjósú”  万葉集 című 8. századi versantológia.

 Alapvetően 2 fajtája van, az ongana 音仮名, ahol a kínai kiejtést használják fel, a másik a kungana 訓仮名, ami az írásjegy japán olvasatán alapul. Kezdetben egy kandzsihoz több japán olvasatot is párosítottak, ezért a kungana feltétele, hogy a kandzsihoz rendelt kiejtés rögzüljön és ezzel a félreolvasás veszélye megszűnjön.

1. Ongana 音仮名

Többnyire az ún. Go-kiejtésen 呉音 alapul, amely a Jangce 揚子江 alsó folyásvidékén beszélt kínai nyelvet tükrözi.
A másik a Kan-kiejtés 漢音, ez később került Japánba, eredetileg a Luoyangban 洛陽 és Changanban 長安 beszélt nyelven alapul.
Ezenkívűl van egy ősibb réteg is, ami a Han 漢 és Wei 魏 dinasztia korabeli kiejtés maradványa.
Pl:
意 ö
奇 ka
明 ma
移 ja
居 kë
止  tö
里  rö

Az ongana  音仮名 fajtái:

1. Magánhangzóra végződő kandzsik:

加 ka → ka
伎 ki → ki 

2. Az –m, -n, -ng stb végződést (韻尾) levágják:


安 an → a   
等 tong → to   

3. A mássalhangzóra végződő szótaghoz egy magánhangzót adnak:

当 tang → tagi  たぎ
敢 kam → kamu  かむ
難 nan → nani   なに
塔 tap → tafu   たふ

Általánosságban:

~n→ ナ行
~t→ タ行
~k→ カ行
~m→ マ行
~p→ ハ行

4. Egyéb:

淡 tam → tabi   たび
群 gun → guri   ぐり

A kungana 訓仮名 fajtái:

1. Egy kandzsi egy szótagot jelöl

八 ja
間 ma
海 mi

2. Egy kandzsi 2-3 szótagot jelöl

大 ofo
酒 szake
夏 nacu

3. Két kandzsi jelöl egy szótagot

嗚呼 a
五十 i
石花 sze

4. 2-3 kandzsi jelöl 2 szótagot

二五   towo
少熱   nuru
水葱  nagi
神楽声 szasza
八十一 kuku 

5. Játékos írásmód 戯書

向南山 a déli heggyel szemben → északi hegy (きたやま) 
喚鶏 tutu
三五月 motituki
山上復有山 ide (出)

A manjóganák kurzívabb írásmódja a szógana 草仮名, ahol az eredeti kínai írásjegyek még felismerhetőek, majd a szógana egyszerűsítéséből született meg a hiragana.

Koreában is próbálkoztak a koreai nyelv lejegyzésére a kínai írás segítségével
(吏読)






参考文献

大島正二著 2006年 『漢字伝来』 岩波新書
『国語概説』 和泉書院 2002年
『国語学研究事典』
小松茂美著 2006年 『かな -その成立と変遷―』
『日本語要説』 ひつじ書房 2007年
『日本文學辞典』 新潮社 ㍼33年
橋本進吉著『文字及び假字遣の研究』岩波新書
Osváth Gábor: Az öt barát éneke- Koreai sidzsoversek. Terebess, 2002.

2009年2月14日土曜日

宣命体 Szenmjótai

Az isz. 7. században kialakult írásmód, ami többnyire a japán szórendet követi, és ahol a főneveket, az igék és melléknevek szótövét kandzsival, a ragokat, partikulákat pedig manjóganával 万葉仮名 (szótagjelként használt kandzsi) írják. Kezdetben a manjóganákat is a kandzsikkal azonos méretben írták, de később kisebb méretben kezdték írni, mellyel a szöveg tagoltabbá vált.
Olyan szövegek esetében használták ezt az írásmódot, amelyeket felolvasásra szántak;ilyenek a szenmjók 宣命 (császári rendeletek) és a noritok 祝詞 (sintó imádság).A szenmjó legrégibb emlékei a „Soku Nihongi” (続日本紀)című történeti munkában találhatóak.

A Koreai-félszigeten alkalmazott ridu 吏読 (りと) írásmód is hasonló, elképzelhető hogy az is hatott a szenmjótai kialakulására.


Példa
A 六月の晦の大祓  című norito egy részlete

高天原神留坐、 皇親神漏岐神漏美命以、 八百万神等 神集集賜 神議議賜 我皇御孫之尊 豊葦原水穂之国 安国所知食事依奉


爾:に
乃:の
弖:て
乎:を
比:ひ
波:は
止:と
久:く
岐:き

Olvasata:

高天原(たかまのはら)に神留(かむづま)り坐(ま)す 皇親神漏岐(すめむつかむろき)・神漏美(かむろみ)の命(みこと)以(も)ちて 八百万(やほよろづ)の神等(かむたち)を 神集(かむつどへ)に集賜(つどへたま)ひ 神議(かむはかり)に議賜(はかりたまひ)て 我が皇御孫(すめみま)之(の)尊(みこと)は 豊葦原(とよあしはら)の水穂(みづほ)の国を 安国(やすくに)と平(たひら)けく所知食(しろしめせ)と事依(ことよさ)し奉(まつり)き。



参考文献

大島正二著 2006年 『漢字伝来』 岩波新書
『日本文學辞典』 新潮社 ㍼33年
小松茂美著 2006年 『かな -その成立と変遷―』
『新日本文学史』文英堂 2000年

2009年2月6日金曜日

Nyelvtörténet 1. A チ és ツ  日本語史 其壱

A ち és つ kiejtése a mai japánban csi és cu, azonban nem mindig volt ez így.
A külföldi források tanúsága (kínai, koreai) szerint, a XV. századig ti és tu volt a kiejtésük.



XII. sz. Helin yulu 鶴林玉露  

口(くち): 窟底 kuti


XIV. sz. Shushi huiyao 書史会要

ち: 啼・低 ti
つ:土・屠 tu

XV. sz. Iroha 朝鮮板伊路波 

 ち :디 ti
  つ :두 tu

Először a ti palatalizálódott csi-vé (口蓋化), majd a tu kiejtése cu-vá változott (破擦音化) .


A portugáloknál már ezt láthatjuk:


chi  ち
tçu  つ


参考文献:

日本語要説

2009年2月3日火曜日

Kagura a Josida dzsindzsában 吉田神社の神楽

video

Felirat a Josida dzsindzsánál 2 吉田神社の碑文 其弐


A következő felirat:

枝うつり
ほがらに
呼ばふ
小鳥らと
詣でに
来つれ
神います


乙麿

A neten erre is rátaláltam, és azt írják, hogy egy bizonyos 平井乙麿 Hirai Otomaro verse.

Felirat a Josida dzsindzsánál 1 吉田神社の碑文 其壱


A Kjótói Josida dzsindzsánál 吉田神社 található 3 Írott kő, amelyek ugyan nem régiek, de a hiragana szótagjelek között találunk olyanokat, amiket ma már nem használnak.
Eredetileg egy szótagot több jel is jelölhetett,de 1900-ban standardizálták a hiraganát. Azokat a hiraganákat, amelyeket "kivontak a forgalomból", hentaiganának 変体仮名 hívják.

Maga a felirat hentaiganákkal és kurzív kandzsikkal íródott.
Átírva így néz ki:

野風呂
神丘に
啼く鶯の
﨟 たけて

Noburo

Kamiokanyi
Naku uguiszu no
Ró takete


A neten rákerestem, és kiderült, hogy Szuzuka Noburo 鈴鹿野風呂 20. századi haiku 俳句 költő egy verse.